Simonka vármegye

Ha a Fidesz ellenes-gyűlölettel nehezen megvádolható ügyészség vádiratának csak a negyede bizonyul igaznak, már tényként lehet kijelenteni, hogy Simonka nagyúr uruszágában pár évtizedes kihagyással visszatért a feudalizmus. Simonka családtagjaiból, familiárisaiból, várjobbágyaiból kiterjedt hálózatot szervezett, amely szigorú vazallusi függésben volt a képviselőtől.

Nem egyszeri csibészség történt: ezek a famulusok éveken át, fizették meg Simonkának a dézsmát, így jött össze az adófizetőket ért 1,4 milliárdos kár. Elvileg a rendszer korrigálja magát, hiszen lám, a fideszes Döbrögik egy részére lesújtott a népharag, Mengyi „Voldemort” nemzetes úr éppen börtönbe készül, Simonka a vádlottak padján van, Boldog István főbetyár pedig kissé magasabb vérnyomással nyitja ki a reggeli újságokat. Csakhogy az országot behálózó hűbéri rendszer ettől még érintetlen marad, a fideszes Szent Szövetség él és virul. Hogy mást ne mondjunk: Simonka érthetetlen mód éveken át szabadlábon volt, dacára, hogy tanúkat befolyásolt, nyomozókat vesztegetett meg, sőt törvényt is módosíttatott a saját érdekében, valahogy a vármegyei pandúroknak nem akarózott áristomba vágni a képviselő urat.

Mindez nem hozta zavarba a kormánypártot, az ügyről nyilván alulinformált Orbán vígan fotózkodott Simonkával egy hónappal a vádemelés előtt. Hogy mégis mi okozta a néhány fideszes nagyúr bukását csak tippelni lehet. A feudális rendszerekben is bevett műsorszám volt például, hogy a vezér időnként látványosan rendet vágott az elkanászodott ispánok között.

Ki tudja, talán pár év múlva majd lehet is Kusturica-szerű vígjátékokat gyártani a magyar ugar politikus-báróiról, akik papírmasé bárdokkal, huszárkacagányban eljátszották a nemzetes urat, két templomi szentbeszéd között kurvás-kokainos yachtokon hemperegve pihenték ki a közpénzlopás fáradalmait. Addig is azonban marad az orrunk előtt a fideszes uram-bátyám világ, amíg van, aki ezt finanszírozza – az EU – és van aki eltűri – a magyar nép.