Két évig konzultálnak az EU megreformálásáért

Az EP az első uniós intézmény, amely letette az asztalra a véleményét a konferencia céljáról, megszervezésének a folyamatáról és irányító szerveiről.

Akár az uniós szerződések módosítását is maga után vonhatja az EU jövőjéről várhatóan május 9-én kezdődő kétéves konferencia, amely nagy vonalakban felvázolná az unió hosszú távra szóló reformját. Az Európai Parlament friss állásfoglalása szerint a tárgyalássorozat abban különbözne minden eddigitől, hogy alulról építkezne, vagyis az európai polgárok legkülönbözőbb csoportjainak a bevonásával, tematikus összejöveteleken, úgynevezett „agórákon” felmerülő javaslatok, elképzelések mentén határozná meg a haladási irányt.

Az EP az első uniós intézmény, amely letette az asztalra a véleményét a konferencia céljáról, megszervezésének a folyamatáról és irányító szerveiről. Az Európai Bizottság várhatóan a jövő héten fogadja el az álláspontját. A megbeszélés-sorozat ötlete Emmanuel Macron francia elnöktől származik, akinek sikerült a kezdeményezés mellé állítania Angela Merkel német kancellárt. A két vezető végül közösen javasolta egy olyan, széles részvétellel zajló konferencia elindítását, amely az unió egységének és szuverenitásának megszilárdítását szolgáló ajánlásokkal állna elő. Az ötletet felkarolta Ursula von der Leyen bizottsági elnök is, aki a horvát nemzetiségű Dubravka Šuica transzparenciaügyi biztost nevezte ki a konferencia felelősének.

A nagy többséggel jóváhagyott parlamenti állásfoglalás nem részletezi, hogy az uniós törvényhozó testület miről vár javaslatokat, pusztán felsorolja azokat a politikai prioritásokat, amelyekkel a résztvevőknek foglalkozniuk kell. Ezek közé tartoznak az európai értékek, a környezeti kihívások, a társadalmi igazságosság és egyenlőség , a biztonság és az EU globális szerepe.

Az EP fontosnak ítéli, hogy a konferencia a közösség intézményi reformjával is foglalkozzon. Ennek része lenne, hogy még a következő, 2024-es európai választások előtt sikerüljön megállapodni arról, hogy a választók szavazhassanak az európai politikai pártok listavezetőire és egyben bizottsági elnökjelöltjükre. Az EP-képviselők a radikális megoldásokat sem utasítják el: a konferencia ajánlásai alapján, ha kell, a szerződések módosítását is kezdeményezik.

„Tele vagyunk problémákkal: a Brexit egyételműen az EU kudarca. Öt évvel a migrációs válság kezdete után még mindig képtelenek voltunk megreformálni a (menedékkérelem elbírálásáért felelős tagállam kijelöléséről szóló - a szerk.) dublini rendeletet. Tíz évvel a pénzügyi válság kirobbanása után még mindig nem működik a bankunió. Putyin kigúnyol, Erdogan megzsarol, Trump terrorizál, a kínai kormány semmibe vesz bennünket” – magyarázta a plenáris vitán elhangzott felszólalásában a belga liberális Guy Verhofstadt, hogy miért van szükség Európa reformjára.

A volt liberális frakcióvezető pályázik a konferencia elnöki posztjára, amit az uniós tisztségeket tavaly szétosztó állam- és kormányfők állítólag meg is ígértek az érte lobbizó Emmanuel Macronnak. De a hírek szerint nem minden parlamenti párt örülne Verhofstadt új megbízatásának. A kereszténydemokrata Európai Néppárt (EPP) szerint a belga politikussal az a baj, hogy nagyon is tudja, mit akar, miközben a cél az alulról jövő kezdeményezések felkarolása lenne. A szocialisták párttársukat, az olasz David Sassoli EP elnököt látnák szívesen a konferencia elnöki székében, és ez ellen állítólag az EPP sem emelne kifogást. Nem véletlen, hogy a parlamenti szavazást követően Sassoli – az elnöktől kissé szokatlan módon – sajtóközleményben méltatta, „történelmi lehetőségnek” nevezte a tárgyalás-sorozat elindítását.

A konferenciáról majd csak az EU három fő intézményének a megállapodását követően születik végleges döntés.