Boldog István körzetében nyert az ellenzék, a XXII. kerületben a Fidesz

Publikálás dátuma
2020.01.20. 07:21
Képünk illusztráció
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Hét településen tartottak időközi önkormányzati választást az országban vasárnap, valamennyi helyen az októberben kialakult szavazategyenlőség miatt.
 A szavazatok 57 százalékával Mészáros Zoltánné, az Otthonunk Szentmiklós Egyesület jelöltje kapta a legtöbb szavazatot Törökszentmiklóson az 1-es számú választókerületben. Törökszentmiklós a fideszes Boldog István választókerületének központja, ahol a meghosszabbított előzetesét töltő Fehér Petra, Boldog jobbkeze is önkormányzati képviselő. A 27 százalékos részvétellel tartott választáson a fideszes Pataky Tibor 43 százalékot kapott.
A főváros XXII. kerületében a fideszes Csiszár Zsuzsanna 34 százalékos részvétel mellett nyert 55-45 százalékos arányban Nádor Ivánnal, az ellenzék közös jelöltjével szemben. Itt azért volt jelentősége a voksolásnak, mert a két MSZP-s képviselő felrúgta az ellenzéki megállapodást, a Fidesszel szavaztak. 
Dománé Tóth Erika független jelöltet választották meg polgármesternek a vasárnap megtartott időközi választáson a Vas megyei Döröskén. A 102 szavazásra jogosult közül 96-an járultak az urnához. A szintén függetlenként indult Horváthné Varga Marietta Margit 47 szavazatot kapott.
A Győr-Moson-Sopron megyei Szakonyban öt szavazat különbséggel a függetlenként induló Csenár Mátyás József nyerte el a tisztséget. Csenár Mátyás József 148, míg a szintén függetlenként induló korábbi polgármester, Farkas Gyula 143 szavazatot kapott. A névjegyzékben szereplő 389 ember közül 294-en voksoltak, három szavazat érvénytelen volt.  
Selmeci László, a település korábbi polgármestere nyerte a vasárnap rendezett időközi választást a Tolna megyei Gyulajon. A két független jelölt közül Selmeci László 273, Horváth Lajos 192 szavazatot kapott. A 965 lakosú faluban a 651 választásra jogosult közül 467-en voksoltak.
A Pest megyei Inárcson 57 százalékos részvétel mellett a független Gál Imre László lett a polgármester. 55-45 százalékos arányban győzött a szintén független Turcsány Andrea ellen.  
Nyolc jelölt versengett a Borsod megyei Sajószentpéteren egy egyéni képviselői helyért. Végül 44 százaléknyi szavazattal Kocsi Tibor, a Zöldek Pártjának jelöltje nyerte el a mandátumot. A faluban MSZP-DK-s közös ellenzéki, valamint fideszes jelölt is indult, előbbi 24, utóbbi 16 százalékot szerzett. A többiek függetlenként indulva nem érték el a 10 százalékot sem.
Szerző

Vényválsággal indult az év a patikákban, és még nincs vége

Publikálás dátuma
2020.01.20. 07:00

Fotó: Népszava
A szaktárca elfelejtett módosítani két jogszabályt, és nehezen kezelhető helyzeteket teremtett a gyógyszertárakban.
Akadozva indul a receptek nyugdíjazása a patikákban. A gyógyszer felírási igazolások kötelező alkalmazásának eltörlése a hónap eleje óta gyakran hozza megoldhatatlan helyzetekbe a gyógyszerészeket. - Sokan meglepődnek, hogy felírási igazolás és meghatalmazás híján nem viheti magával a szükséges gyógyszereket – panaszolta lapunknak egy gyógyszertár vezetője, aki azt is tapasztalja, hogy az orvosok nem szívesen adnak felírási igazolást a betegeknek. - A napokban egy idős férfi tolókocsihoz kötött daganatos feleségének a kábító-hatású fájdalomcsillapítóit akarta elvinni. Neki ugyan volt érvényes elektronikus felírása, de nem volt se érvényes receptje, se meghatalmazása, ezért azt nem adhattuk ki. Hiába jár már évek óta hozzánk a férj a feleség gyógyszeriért, vissza kellett küldenünk a szakorvoshoz papírreceptért. „Abba bele sem merek gondolni, hogy akkor mit tennék, ha életmentő gyógyszer esetében kerülnék hasonló helyzetbe” – mondja a gyógyszerésznő. Az orvosoknak már jó ideje elektronikusan, az úgynevezett E-térbe kell felírniuk a gyógyszereket, és erről csak úgynevezett felírási igazolást adni a betegeknek. Januártól ezt már csak azok kapják, akik ezt kérik, mert látni akarják, hogy mit kaptak, és azt mennyi ideig kell szedniük. Magát a gyógyszert elvben e -személyivel vagy régi személyi igazolvánnyal és a taj-kártya egyidejű felmutatásával válthatják ki. Ám, hogy felírási igazolás nélkül – kizárólag az E-térre hagyatkozva – mennyire nehéz lehet orvosságot kiváltani, azt január hatodikán sokan megtapasztalhatták. Az idei első munkanapon ugyanis leállt az e-tér, a gyógyszerészek nem férhettek hozzá az elektronikus gyógyszer rendelvényekhez. A helyzetet súlyosbította, hogy a szaktárca megfeledkezett egy jogszabály módosításáról. Egy korábbi jogszabály – nyilván a bevezetési szakasz bizonytalanságai miatt – kifejezetten lehetővé tette, hogy például valamilyen informatikai hiba miatt a patikus nem éri el az E-teret a felírási igazolásra is kiadhassa a gyógyszert. Ám ez a jogszabály 2020. január 1-től automatikusan hatályát vesztette. Az, hogy ebből nem lett tragédia, például cukorbetegek nem maradtak inzulin, vagy daganatosok nélkülözhetetlen készítmények nélkül, az a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökének éberségén múlott. Ő levélben arra bátorította a gyógyszerészeket, hogy az ellátás biztonsága érdekében tegyenek úgy, mintha még élne e lehetőség, és adják ki a felírási igazolásokra is az orvosságokat. Utólag ugyan ezt a lépést támogatta a szakminisztérium is, de a jogszabály szükséges módosítását azóta sem végezték el. A szaktárca megfeledkezett egy másik lehetséges problémáról is. Januártól a 14 éven aluli gyermekek, illetve az ágyhoz kötöttek orvosságainak kiváltása az e-térből csak úgy lehetséges, ha azért papír vénnyel, vagy az, azt helyettesítő felírási igazolással, vagy ezek hiányában meghatalmazással érkezzen valaki a patikába. A szükséges meghatalmazást is az E-térben kellene rögzíteniük a betegeknek. Vagy úgy, hogy valaki maga lép be, és az önrendelkezés fül alatt ezt megteszi, vagy valamelyik a kormányablakban kér ehhez segítséget. Csakhogy az E-térben ez a lehetőség még nem működik. A Népszava úgy tudja: az ehhez szükséges informatikai fejlesztés elkészült, de amíg a tárca nem készíti el a bevezetéséhez szükséges rendeletet, addig azt nem kapcsolhatják be a rendszer üzemeltetői. A kormányablakok lapunk által megkérdezett dolgozói nem is tudtak arról, hogy pontosan mit is kéne tenniük, ha egy ügyfél ebben a segítségüket kérné. A rendelkezésnek persze van egyéb hibája is, hiszen, ha valaki azért nem megy maga a patikába, mert ágyhoz kötött, vagy mozgásában korlátozott, akkor az nehezen juthat el a kormányablakig is, hogy ott fölhatalmazzon valakit.                   

Így készüljön, ha a patikába megy

A Magyar Gyógyszerész Kamara a zökkenőmentes vénybeváltás érdekében betegtájékoztatót készített, amit ki is helyeztetett a patikákban. Január elsejétől  ha a maga számára akar gyógyszert kiváltani  akkor ehhez a következőkre van szüksége:  - vagy a recept (amelyen két vonalkódot lát), ha orvosa hagyományos módon írta fel a gyógyszerét, - vagy a felírási igazolás (amely hasonlít a hagyományos recepthez, de három vonalkódot lát rajta), ezt akkor kérheti, ha  az orvosa úgynevezett e-receptet írt, - vagy az Ön azonosítására alkalmas igazolványa, ha az orvosa e-receptet írt és nincs Önnél a felírási igazolás. Az Ön azonosítására alkalmas * az E-személyi igazolványa * vagy a TAJ-kártyája és hagyományos személyi azonosító okmánya (személyi igazolvány, útlevél stb.).  Ha Ön a hozzátartozójának vált ki vényköteles gyógyszert, szükséges hozzá - vagy a recept, ha orvosa hagyományos módon írta fel a gyógyszert - vagy a felírási igazolás, ami hasonlít a hagyományos recepthez, de három vonalkódot lát rajta), - vagy olyan meghatalmazás, amely az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) előzetesen rögzítettek. A felhatalmazás visszavonásig érvényes. (A meghatalmazási rendszer elindítására későbbi időpontban kerül sor.) # Az orvos január 1-től 14 évnél idősebbek részére csak akkor köteles felírási igazolást kiállítani, ha azt külön kéri.    # A felírási igazolás akkor szabályos és a gyógyszertárban akkor fogadható el, ha az orvosa azt a társadalombiztosítás által rendszeresített papírvényre nyomtatja, rajta van a „felírási igazolás” szöveg, továbbá az orvosa lebélyegezte és aláírta. 

Szerző

Dobrev Klára: az orbáni diktatúrát itt akarjuk elkapni

Publikálás dátuma
2020.01.20. 06:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A költségvetésről szóló viták idején különösen kínos látni, ahogy Orbán Viktor téblábol a tanácsüléseken, mert senki nem szívesen áll vele szóba - mondta Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője.
Egy diktatúra európai parlamenti (EP) képviselőjével beszélgetek? Ön azt mondta, a magyar miniszterelnök „meghirdette a diktatúrát” azzal, hogy a kormány felfüggesztette a fogvatartottaknak megítélt kárpótlások kifizetését. Igen, egy diktatúra ellenzékének EP-képviselőjével beszél.

Az diktatúra, ahol az ellenzék hónapok óta győzelmet ünnepel, és a miniszterelnök megbuktatására készül 2022-ben?
Vannak diktatúrák, amelyek fenn akarják tartani a demokrácia látszatát. Ez egyébként a gyenge pontjuk is, az orbáni diktatúrát is itt akarjuk elkapni és demokratikus eszközökkel legyőzni. A Magyarországgal szemben folyó uniós eljárás ebben segíthet? Sokak szerint csak a miniszterelnök malmára hajtja a vizet. Minden segít, ami megmutatja, hogy nincs arra út, amerre Orbán megy. Meg kell mutatni a magyar embereknek, hogy az Európai Unió vigyáz rájuk, akár ilyen eljárásokkal is. Azt a pénzt, amit az iskolákra, kórházakra ad, nem lehet Tokaj-Hegyaljára, a Balatonra, az Orbán család gazdagodására költeni. Nagy lépés lenne, ha a kormány szankciókkal nézne szembe Brüsszelben. Hónapok óta tárgyalnak arról, hogy a városok közvetlenül kaphassanak uniós forrást. Milyen eredményeket ért el? Rengeteg konkrét javaslatot tettünk. Az idei év a következő hétéves költségvetés tervezéséről szól, ennyi időnk van az új szabályok felállítására. Bővíteni kell az önkormányzatok által közvetlenül pályázható támogatások körét, valamint azt is el kell érni, hogyha az Orbán-kormányt azzal büntetik, hogy nem férhet hozzá a forrásokhoz, akkor ezek a pénzek más módon érkezzenek meg önkormányzatokhoz, civil szervezetekhez. Mi kell ahhoz, hogy ebből valóság legyen? Uniós jogszabály és költségvetés. Az új költségvetésről az az Európai Tanács mondja ki a végső szót, amelyben Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is helyet foglal. Ők biztosan megakadályoznák egy ilyen szabály elfogadását. A költségvetéshez valóban egyhangú döntés kell, de például a támogatások lehívásának szabályaihoz már elég a minősített többség is. Ez pedig meglesz nélkülük.

Ön szerint legitim érvelés az, hogy ha Budapest jobb helyzetben van, akkor az uniós pénzek menjenek inkább Borsodba vagy Szabolcsba?
Sokfajta támogatás van. A pénzek jelentős részét természetesen a legszegényebb térségek felzárkóztatására kell költeni. De a Népszava által közölt kormányzati anyag nem ezt tartalmazza. Kimaradt belőle például Nógrád megye, de Tokaj-Hegyalja rengeteg pénzt kapna. Budapestnek ráadásul ezzel párhuzamos rengeteg innovációs forrásra lenne szüksége. A kiszivárgott tervek egyik szempontnak sem felelnek meg. Csak a lopásról szólnak. Minden magyar EP-képviselő, így a fideszesek is megszavazták, hogy az Európai Parlament határozottabb zöld-politikát várjon el az Európai Bizottságtól. Konkrét ügyek mentén mégis együtt lehet működni a kormánypártokkal? Nagyon skizofrén helyzetben lehetnek a Fidesz EP-képviselői. Eddig itthon mondtak valamit magyarul, kint pedig teljesen mást angolul, például olyat, hogy a Parlament vezetői között legyenek az LMBTQ-közösség tagjai, legyenek kisebbségi munkatársak is. Sokszor így is szavaztak. De az elmúlt két hónapban megváltozott a hozzáállásuk: a pávatáncnak vége, látom az eltávolodásukat az európai középtől, a radikalizálódást. Szerintem érzik, hogy ki fogják őket tenni az Európai Néppártból (EPP). Beszélnek egymással a Fidesz EP-képviselői és önök, ellenzékiek? A jólneveltség szabályait természetesen betartjuk mi is, ők is. Tehát érdemben nem? Nem. A lengyelek is egész jól elvannak egy kicsi, periferikus frakcióban. Akkora tragédia lesz, ha kizárják a Fideszt az EPP-ből? Az euroszkeptikus pártokat tömörítő frakcióknak nincs hatásuk az európai politika alakítására. Most, a költségvetés elfogadása idején különösen kínos látni, ahogy Orbán Viktor téblábol a tanácsüléseken, mert senki sem áll vele szívesen szóba. Nincs jó informális kapcsolata az európai vezetőkkel, ez pedig milliárdokban mérhető kárt jelent az országnak. De Orbán Viktort mintha már nem is érdekelné a kormányzás. A szájára sem vesz ilyen dolgokat mostanában. Pedig két ügyről sokat beszél: a túlzsúfolt börtönök miatt és a szegregált oktatás következtében megítélt kártérítésekről. Ugye ön sem gondolja komolyan, hogy ez kormányzás? Ez egy gyűlölettel teli hatalmi politizálás része. Kilépünk az Emberi Jogok Európai Bíróságából?  Orbánnal és a Fidesszel kapcsolatban ma már semmit nem merek feketén-fehéren kijelenteni. Pár éve még azt mondtam, nincs az az őrült, aki ki akarna lépni a legnagyobb európai politikai családból. Most pedig azt látjuk, nem csak ez következik be hamarosan, hanem, hogy minden nyilatkozatával egyre jobban távolodik magától az Európai Uniótól is. Nekünk ezt kell megakadályozni. Ellenzéki pozícióból hogyan? Szerintem az elmúlt fél évben sokat tettünk azért, hogy megmutassuk: létezik életképes ellenzék Magyarországon, van a kormánynak alternatívája.  
Le tudják váltani Orbán Viktort két év múlva? Hiszem, hogy igen. Az ellenzéki pártok megértették, hogy a Fidesz választási rendszerében nincs más út, mint a teljes együttműködés. Ami persze ellentmond a versengő többpártrendszer alapvetésének. De ha ezt a csapdát készítette elő nekünk Orbán, akkor nincs más lehetőség. Egy közös lista kell egy miniszterelnök-jelölttel? Nincs más út. A koordinált indulás 2018-ban kudarcot vallott, a teljes együttműködés októberben sikerre vitte az ellenzéket. Előválasztással kell megtalálni a közös miniszterelnök-jelöltet? Ezt nem tudom. Ha valaki korábban azt mondja, hogy éppen egy helyhatósági választáson kell megvalósítani a teljes együttműködést, azt mondom rá, ez agyrém, hiszen több száz megállapodás kell hozzá. Ehhez képest öt-hat helyen volt csak vita, vagy botrány, ez szerintem hihetetlen teljesítmény volt. 2022-ben 106 egyéni körzetben megállapodni egyszerűbb lesz, még ha a tét hatalmas is. A 2022-es választási együttműködési tárgyalásokban részt vesz majd? Szerintem nem, mert ennek bejáratott módja van már nálunk, a Demokratikus Koalíció elnöksége irányítja majd ezeket az egyeztetéseket. A kampányban természetesen részt fogok venni. Ha már kampány: az Európai Egyesült Államok volt a szlogenjük tavaly májusban. Egyelőre nem sok szó esik róla. Én másként látom. Konzervatív, liberális és szociáldemokrata képviselők is egyetértenek abban, hogy európai adórendszer kell, közösen tudjuk csak megoldani a szociális és környezeti problémákat. Bérszínvonalat csak akkor tudunk emelni, ha megszűnik az egészségtelen bérverseny. Ezt csak egységesen lehet kezelni. Közös európai védelemre van szükség – ez már szinte közhely - , mert enélkül csak elszenvedjük a globális konfliktusokat, anélkül, hogy bele tudnánk szólni a megoldásukba. Akkor nevezzük nevén a gyereket: ez az Európai Egyesült Államok. Nem említette a migrációs válságot, pedig ez is valós probléma – ennyiben adjunk igazat Orbán Viktornak. Csak ennyiben. Meg a határvédelem fontosságában. Ebben már nem. Szerintem ugyanis közös határvédelem, közös menekültügyi rendszer kell. Ő ezeket akadályozza. Aki jogosult menedéket kérni, az kapja meg. Aki nem, annak nincs joga Európában maradni ezen a címen. Orbán Viktor retorikája aljas, rasszista hangulatkeltés, ami nagyon sokat tett az ellen, hogy mi magyarok egy nyitott, befogadó, egymásra odafigyelő társadalom legyünk. Ezt a bizalmat nagyon nehéz lesz majd újraépíteni, ez Orbán Viktor legnagyobb történelmi bűne. Nincs olyan politikai erő sem Magyarországon, sem Európában, amely az „illegális migrációt támogatná” - ahogy ő szokta mondani, ez egyszerűen hazugság. A Momentum és a Demokratikus Koalíció lehet a mostani ellenzéki térfél két vezető pártja 2022-re – jósolják sokan. Így fordulnak rá a választásra? Én a DK tagja vagyok, mi minden választáson erősödünk. A többi párt végezze el a saját házi feladatát és nem lesz gond a kormányváltással. Az MSZP és a DK viszont a jelek szerint csak egymás kárára tud erősödni – most önök a szocialistákéra. Politikai verseny folyik, de a legfontosabb feladat minden ellenzéki szavazót meggyőzni, hogy menjen el szavazni. Mert a legfontosabb, hogy 2022-ben le kell váltanunk az Orbán-rendszert. De Orbán Viktor legalább egy dolgot megtanított nekünk. Nocsak. Mit? A koalíciós kormányzás fontosságát. Nem szabad megengedni, hogy egy olyan monolit kormányzati rendszer alakuljon ki még egyszer Magyarországon, mint 2010 óta Orbán Viktoré. Ha valamire az elmúlt tíz év év rá kellett, hogy döbbentsen mindenkit: nincs semmi baj a politikai pártok közötti vitákkal. A koalíciós kormányzás éppen erre jó. A vita ne legyen a teszetoszaság, a viszály szinonimája. Ki adja a közös miniszterelnök-jelöltjét ennek a leendő koalíciós kormánynak? Akiben a pártok megállapodnak. Ön, vagy Karácsony Gergely? Vagy valaki más.

Névjegy

Dobrev Klára (Szófia, 1972. febrzár 2.) jogász, közgazdász, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője, az Európai Parlament alelnöke, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök felesége. Három gyermekük van. A Forbes magazin 2016-ban őt választotta a 7. legbefolyásosabb magyar nőnek a közéletben.