Szétesőben

Sajid Javid brit pénzügyminiszter a napokban közölte: azután, hogy kimondják a Brexitet, hazája az év végéig tartó átmeneti időszakban sem tartja magát az EU előírásaihoz. Egyfelől érteni lehet a logikát e kijelentés mögött - a britek zsarolhatják az EU-t a szabadkereskedelemről szóló tárgyalások előtt, hogy London az Uniót hátrányosan érintő megállapodást köt például az Egyesült Államokkal -, másrészt azonban ha a brit kormány a konfrontáció politikáját folytatja, azzal a monarchia szétesését kockáztatja.

A Harry herceg és felesége, Meghan Markle körüli botrány is azt mutatja: a királyság súlyos válságba került. A Brexittel kapcsolatos 2016-os népszavazás óta folyamatos mélyrepülésben van az ország, Boris Johnson, aki megnyerte ugyan a tavaly decemberi parlamenti választást, azt nem tudta bizonyítani, hogy hiteles vezető.

London packázhat az EU-val, de számolnia kell azzal, hogy Skóciában, Észak-Írországban és idővel talán Walesben is egyre erősebbek lesznek azok a hangok, amelyek szerint távozni kellene a monarchiából. Skócia új referendumot rendezne az elszakadásról, amihez a brit kormány nem kíván hozzájárulni. Azért nem, mert egy népszavazás kimenetele nagyon is kétes, nagyjából egyenlő az elszakadást és a közös brit államot támogatók aránya. Az viszont egyértelmű, hogy a skótok az EU-ban akarnak maradni. Észak-Írországban pedig egy tavaly szeptemberi felmérés szerint már 51 százalék támogatja az ír egységet.

Bármit mond is a brit pénzügyminiszter, a mai globalizált világban Nagy-Britannia nem válhat teljesen függetlenné. A londoni részvénypiac fele például külföldi kézben van. Választhatják Johnsonék Donald Trump védőernyőjét az Unióé helyett, ám az amerikai elnök kiszámíthatatlanságát ismerve sejthetjük, hogy ez mennyire lenne a jobbik út. Nehéz lesz az élet az Unión kívül.