Nagyon titkolóznak a százmilliárd forintos kézilabdacsarnokról

Kevés a nyilvánosan elérhető információ az Eb-re készülő csarnokról, pedig már építik és még messze nem kerek minden az ügyben.

Gyakorlatilag nulla a legnagyobb állami beruházásokat koordináló Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK) honlapján elérhető információk mennyisége és minősége, ami a százmilliárdos költések fényében nehezen értelmezhető szemérmesség. Pedig a KKBK a beköszönő szövegben azt írja „Hivatásunk lényege, hogy egy új fénykorába lépő, szerethető várost építsünk, amelyre egész nemzetünk büszke lehet” – ennél azonban több konkrétummal nemigen szolgál a portál: a tervezett HÉV-beruházást leszámítva csak a már befejezett sportberuházásokról (FTC-stadion, Puskás Aréna, Úszó Aréna) érhető el imázsfilm. A leendő gigantikus sportberuházásokról, mint Európa legnagyobb kézilabda-csarnoka, vagy a minden bizonnyal megépülő csepeli atlétikai stadion nincs semmilyen érdemi információ.

A kézilabdacsarnok már elkezdődött építésének részleteire is csupán az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben megjelentekből derült fény, vagy legalábbis ebből kaphatott egy kis fogódzkodót az, akit kíváncsivá tettek a kormány korábbi sportberuházásai körül kialakult anomáliák. Ebből a néhány információs morzsából legalább kiderült az, hogy ki és mennyiből húzhatja fel a komplexumot.

2022-ben Magyarország és Szlovákia közösen rendezi a férfi kézilabda Európa-bajnokságot. Az eseményt hat városban bonyolítják le, Kassa és Pozsony mellett Győr, Debrecen és Budapest addigra felépülő új sportcsarnokában.

A Népliget mellett (nagyjából az Üllői úti FTC-stadionnal szemben) épül az Eb-re tervezett új multifunkciós csarnok. Előzetesen annyit lehetett tudni az építményről, hogy ez a szimbolikusan 20 022 fő befogadására alkalmas aréna lesz Európa legnagyobb kézilabda-csarnoka. A beruházásra a legjobb ajánlatot 78 milliárd forinttal a Market Építő Zrt. adta, így a cég lesz a kivitelező. A Market Garancsi István cége, aki magáról annyit mondott korábban, hogy ő Orbán Viktor miniszterelnök kötélbarátja (amivel alighanem a hegyi túrázáskor a két mászót összekötő elválaszthatatlan kapocsra utalt). A fejlesztést a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította.

Ez azért jelent előnyt, mert több engedély időigényes megszerzésétől eleve eltekinthet az építő, és ez meggyorsítja a kivitelezést. Sajtóhírek szerint a felkért cégek által benyújtott első körös, jóval nettó százmilliárd forintot meghaladó ajánlati árak 78-81 milliárdra csökkentek a második ajánlati körben. Az árakon azonban tovább kellene csökkenteni ahhoz, hogy beleférjenek a kormányhatározatban megszabott nettó 74 (bruttó 94) milliárdos keretbe.

A nagyjából 20 ezer négyzetméteres területért az államnak nem kellett fizetnie, ugyancsak sajtóhírek szerint a ferencvárosi önkormányzat erről ingyen mondott le a magyar állam javára. Ez azzal magyarázható, hogy a csarnok multifunkcionális volta miatt nem csupán sport, de kulturális rendezvényeket is szervezhetnek az arénába, ami nyilvánvalóan emeli a kerületi lakosok komfortját. A terület évek óta lakatlan volt, illetve a korábbi bontások után elhagyatott tájsebként éktelenkedett.

A Magyar Kézilabda Szövetség készségesen válaszolt a csarnok építésére vonatkozó megkeresésünkre, ámbátor közelebbit a szervezet sem tudott közölni, mondván, a csarnok építéséhez nekik semmi közük, csupán az Eb sportszakmai része (magyarul: szervezés, lebonyolítás) tartozik hozzájuk.

A kormányzati sportberuházások – különösen a nehezen magyarázható stadionprogram óta – a közélet érzékeny témái közé tartoznak: az országban számtalan helyen épített labdarúgó-stadiont az állam, de ezek nem hoztak áttörést sem a színvonal, sem a nézőszám tekintetében. Sportközgazdászok szerint a Groupama Aréna - és talán a székesfehérvári Mol Aréna - kivételével mindegyik stadion veszteséges, és mivel ezek gazdaságilag nem fenntartható építmények, ezért az államnak ilyen-olyan formában, de nemcsak építésükbe, hanem a fenntartásukba is be kell szállnia.

A Duna Aréna intő példája sem segíti elő az átláthatóságot: a végül 170 milliárd forintba kerülő projekt beégett a közvéleménybe, holott az nem csupán az uszoda, de a környék infrastrukturális, és még a Margitsziget rendbetételét is magában foglalta. Kerékpárutak útfelújítások, közműcsere, a rakpart átépítése is benne volt, ám ezt hozzácsapták az uszodához, így valóban rémisztően nagy összegbe került a projekt.

A KKBK most biztosra megy: önmagától a minimálisnál is kevesebb információt tesz elérhetővé. Két év múlva kiderül, sikerült-e a nettó 74 milliárdnál megállni a kézilabda-csarnoknál.