Magyar kutatók szerint az a kérdés, mikor ér ide a koronavírus

A fő problémát az enyhe panaszokat tapasztaló vagy akár a tünetmentes hordozók jelentik, mert észrevétlenül adhatják tovább a vírust – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia által felkért két virológus kutató cikkében.

Szinte valós időben követhető az új koronavírus-járvány (2019-nCoV) terjedése a Johns Hopkins Egyetem kutatói által készített térképen. Az Egészségügyi Világszervezet, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, valamint a kínai járványügyi és betegségmegelőzési központ jelentései alapján frissülő adatbázis szerint hétfőn 17 485 betegedett meg és 362 halt meg a tüdőgyulladást okozó fertőzésben. A sok hivatalos és félhivatalos, hiteles és légből kapott hír okozta káoszban a Magyar Tudományos Akadémia ismeretterjesztő közleménye igyekszik tárgyilagos tájékoztatást adni.

A cikkben, amelyet Jakab Ferenc a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának egyetemi tanára, a kar tudományos dékánhelyettese, a Szentágothai János Kutatóközpont tudományos vezetője, a Virológiai Kutatócsoport vezetője és Kemenesi Gábor Junior Prima díjas kutató, a Természettudományi Kar egyetemi adjunktusa, a Virológiai Kutatócsoport tagja jegyez, a járványban érintettek száma napról napra drasztikusan emelkedik. A járványnak egyelőre Kínában van az epicentruma, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) január 30-án kihirdette az nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetet, ami nem a határok lezárását vagy a repülőjáratok azonnali leállítását célozza, hanem lehetővé teszi az erőforrások mozgósítását, és nagyobb mozgásteret biztosít a szervezet számára. Az ilyen helyzetekben a legnagyobb baj a pánik és a diagnosztikai, egészségügyi ellátórendszerek extrém terheltsége – írták a kutatók.

A tájékoztatás szerint "a vírus egy úgynevezett zoonózis (állatról emberre terjedő betegség) egyelőre ismeretlen természetes gazdával." Azt már biztosan tudni, hogy a SARS- vírushoz és a Közel-Keleten jelenleg is felbukkanó MERS koronavírushoz hasonlóan denevérekben van a jelenlegi járványos vírus genetikai „elődje”. "Azt még nem tudjuk pontosan, hogy egy direkt terjedés történt-e a denevérről az emberre, vagy esetleg egy köztigazda is szerepet játszhatott, hasonlóan a 2002–2003-as SARS koronavírus-járványhoz. A vírus az újonnan felbukkanó fertőző betegségek kategóriájába tartozik, annak ellenére is, hogy genetikai hasonlósága a SARS-vírussal körülbelül 80 százalékos. Feltételezhetően a vírus jelenlegi formájában nemrég jöhetett létre és kerülhetett az emberi populációba."

Az első feltételezések szerint a járvány egy vuhani piacról indult, de ezt az újabb vizsgálati eredmények már erősen megkérdőjelezik. A piacon több környezeti mintából is kimutatták a kórokozót (ezt okozhatta egy egyszerű tüsszentés is), de sajnos a hordozó állat már nagy valószínűséggel nem volt a piacon, mire a hatóság odaért, így ez a kérdés nyitva marad. Az epidemiológiai adatok arra utalnak, hogy sok kezdeti fertőzött nem volt kapcsolatban a piaccal, így a pontos földrajzi forrás sem tisztázott még – írták a virológusok.

Egy összefoglaló klinikai tanulmányt idézve a tájékoztatás szerint a fertőzöttek átlagéletkora 55 év körül van, a fertőződés valószínűsége fiatalabb szervezeteknél kisebb (10-15%). A tanulmány kitér arra is, hogy a betegek felének egyéb krónikus betegsége is volt. A kutatók szerint a halálozási arányról jelenleg nem lehet releváns tájékoztatást adni, mert a betegek jelentős része még kórházi ápolást igényel, sok esetben állapotuk kritikus, és a fertőzés kimenetele kétséges. "Az eddigi adatokból úgy tűnik azonban, hogy a halálozási arány nem fogja meghaladni a 2002–2003-as SARS-járványét" – írták.

Az enyhe tünetek veszélyesebbek

A vírus terjedéséről a tudósok azt írták: "a legfőbb kihívás most a beteg emberek gyors felismerése és annak megakadályozása, hogy átadják a vírust másoknak." A fő problémát az enyhe megbetegedések vagy akár a tünetmentes hordozók jelentik, mert a jelentéktelennek tűnő és sok esetben kevésbé felismerhető tünetekkel adhatják tovább a vírust. "Az enyhe tünetekkel járó járványok megfékezése sokkal nagyobb feladat, mint egy súlyos tünetekkel jelentkező fertőző betegségé. Az enyhe vagy tünetmentes esetek száma azonban szerencsére alacsony." A kutatók kiemelték, hogy fontos lenne, hogy világszerte az egészségügyi dolgozók megfelelő védőfelszerelésben dolgozzanak a gyanús vagy már igazoltan fertőzött betegekkel, jól használják, és valóban használják is azokat. A SARS-világjárvány idejében úgynevezett szuperterjesztőként számos egészségügyi dolgozó játszott kulcsszerepet a járvány kiteljesedésében, mivel számos emberrel érintkezve többet fertőzött meg, mint egy átlagos beteg.

A jelenlegi legfontosabb kérdésnek a kutatók azt tartják, hogy a Kínán kívüli országokban sikerül-e az elszigetelést fenntartani. Amennyiben sikerül minden behurcolt esetet is gyorsan izolálni, Kínán kívül nem jönnek létre újabb fertőzési láncolatok, így a járvány megfékezhetővé válik. Az esetszámok növekedése egyelőre, a kínai karanténintézkedések ellenére sem csökken, az azonban biztos, hogy a kihurcolás megakadályozásában Kína intézkedései kulcsfontosságúak voltak. Ennek ellenére a vírus számos országban megjelent, Európán belül Németországban, Franciaországban, Finnországban és legutóbb Olaszországban is. Úgy tűnik, hogy Németországban egy hamar észlelt és kezelt fertőzési láncolat is kialakult, egy tünetmentes terjesztés következtében.

Magyarországon ugyan eddig nincs hír koronavírus okozta fertőzésről, de a szakemberek szerint

Mint írták, nem lehet megjósolni, hogy lesz-e járvány. Ha a vírus behurcolását nem vagy csak nehezen lehet meggátolni, a legtöbb, amit tehetünk, hogy felkészülünk a betegek érkezésére a diagnosztika és az ellátás területén is. "A lakosságot objektíven tájékoztatni kell, és felkészíteni arra, hogyan tudja a lehető leghatékonyabban elkerülni a fertőződést, mit kell tennie saját és közösségének védelme érdekében. A pánik és a félelemkeltés egy ilyen helyzetben talán rosszabb, mint maga a járvány!"

Mit tehetünk a megelőzéséért?

A vírus az influenzához hasonló klinikai tüneteket provokál, amelyek szinte minden esetben lázzal kezdődnek, és jellemzően száraz köhögés jelentkezik. A betegség súlyosbodásakor nehézlégzés, légszomj, majd a legsúlyosabb esetekben tüdőgyulladás alakul ki. Ritkábban egyéb tünetek is társulhatnak, mint például izomfájdalom, fejfájás vagy torokfájás.

Mivel az influenzavírusokhoz hasonlóan cseppfertőzéssel terjed a betegség, a higiénés szabályok betartása elengedhetetlen. Gyakori kézmosással, zsebkendőbe és nem tenyérbe tüsszentéssel, arcunk érintésének kerülésével és akár szájmaszk viselésével jó eséllyel elkerülhetjük a fertőzést. Ha betegnek érezzük magunkat, azonnal jelentkezzünk orvosi ellátásra, főleg, ha a betegség kezdetét megelőző 14 napban a fertőzéssel érintett területeken jártunk, vagy érintkeztünk olyan, esetleg már beteg emberrel, aki ilyen területről érkezett. Ha járvány alakulna ki, mindenképpen kerülni kell a tömeget, minimalizálni a mozgást, utazást. Egy tényleges, komoly járványügyi helyzetben követni kell a hatóságok utasításait.

Világszerte ismert már a tudósok körében az emberi tevékenység, a klímaváltozás és a betegségek egyre gyakoribb felbukkanásának összefüggése. A kutatók szerint a következő években, évtizedekben várhatóan megnő a hasonló események gyakorisága, ám megfelelő nemzetközi tudományos és járványügyi felkészültséggel minimalizálható a járványok hatása – hangsúlyozta Jakab Ferenc és Kemenesi Gábor.