Érik a sztrájk a BKV-nál

Publikálás dátuma
2020.02.12. 18:09

Fotó: Jani Martin / Népszava
Felgyorsulnak és már pénteken folytatódnak a BKV-nál a bértárgyalások, mert a mai újabb sikertelen egyeztetés után a vállalat három legnagyobb szakszervezetének vezetői átadták a vezérigazgatónak a sztrájk előszobájának számító kollektív munkaügyi vitát kezdeményező felkérésüket.
Hét napja maradt a cég vezetésének és a fővárosnak, hogy fedezetet találjon a szakszervezetek által követelt 15 százalékos béremelésre még a sztrájk tényleges meghirdetése előtt. De ha addig nincs egyezség, még az sem jelenti azt, hogy már a jövő héten leállnak a járatok Budapesten. Egy esetleges bírósági döntés után is további három nap kell az utasok előzetes tájékoztatására, tehát március második feléig még van lehetőség a megegyezésre. A közlekedési vállalat lapunknak nyilatkozó érdekvédelmi vezetői biztosak benne, hogy van még mozgástér a költségvetésben, különösen, miután már törvény kötelezi a városvezetést a tömegközlekedés mindenek előtt való működtetésére. Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke a Népszavának kijelentette, hogy ettől a pillanattól kezdve bármikor meghirdethetnének egy kétórás figyelmeztető munkabeszüntetést, de nem terveznek ilyen lépést. Abban viszont teljes az egyetértés a BKV szakszervezetei között, hogy nem fogadják el az eddigi 8 százalékos ajánlatot, mert ez nem állítja meg a gyorsuló elvándorlást. Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke azt hangsúlyozta, hogy a majdnem 80 százalékosan szervezett BKV dolgozók szinte kivétel nélkül támogatják a sztrájk előkészítéséről szóló döntést. A vállalat közleményben tudatta, kollektív munkaügyi vitával folytatódnak a bértárgyalások, de nem tett új ajánlatot a dolgozóknak. Halvány gesztusként annyit fűztek hozzá: „egy mindenki számára előnyös és kölcsönös kompromisszumon alapuló bérmegállapodás” a céljuk, vagyis ha engednek a szakszervezetek, lehet új ajánlat is.

Karácsony: Résnyire nyitva van az ajtó, hogy betegyük a lábunkat

Publikálás dátuma
2020.02.12. 17:59

Fotó: Facebook/Karácsony Gergely
Több és közvetlenül felhasználható uniós forrásért lobbiznak Brüsszelben a Visegrádi Négyek főpolgármesterei. Karácsony Gergely szerint most jók a lehetőségeik.
Az ellenzéki pártokhoz tartozó négyek – Karácsony Gergely budapesti, Zdeněk Hřib prágai és Rafał Trzaskowski varsói főpolgármester, valamint a betegeskedő Matúš Vallót helyettesítő pozsonyi városvezetés – szerdán Frans Timmermans-szal, az Európai Bizottság klímavédelemért felelős első alelnökével találkoztak. A visegrádi politikusokat csütörtökön Elisa Ferreira regionális politikáért felelős biztos fogadja. A politikusok levélben kértek támogatást céljaik eléréséhez Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöktől. Levelüket további 11 európai városvezető írta alá, köztük a berlini, a bécsi, a hágai, a frankfurti és a milánói főpolgármester. A négy fővárosi vezető elsősorban az EU zöld megállapodásnak nevezett környezet- és klímavédelmi támogatásaiból szeretne viszonylag nagy szeletet kihasítani a következő években és évtizedekben. Arra kérik az uniós intézményeket, hogy a javában tartó költségvetési tárgyalásokon lássák be, milyen meghatározó szerepet játszanak a városok és az agglomerációs övezetek a zöld átállás megvalósításában. A metropoliszok Európa legszennyezettebb térségei. Budapestnek nem csak az egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) magasabb az EU átlagánál, hanem a károsanyag-kibocsátása is – jegyezte meg a V4-ek brüsszeli sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely arra a kérdésre, miért is illetné meg még több pénz a fejlett régiókat. A magyar és a többi környékbeli főváros nem tudja saját forrásokból kezelni az olyan globális problémákat, mint a klímaváltozás. "Résnyire nyitva van az ajtó, hogy betegyük a lábunkat" – érzékeltette Karácsony, hogy még éppen időben fogtak össze a közös fellépéshez. A lengyel Rafał Trzaskowski azért ítélte reménykeltőnek a helyzetet, mert a klímasemlegesség, vagyis a zéró kibocsátás finanszírozásáról még nem kezdődtek meg a megbeszélések, tehát a városoknak bőven van keresnivalójuk a tárgyalóasztal mellett. A V4-ek főpolgármesterei nem csak azért lobbiznak az uniós intézményeknél, hogy a következő hosszútávú büdzsében több és nem nemzeti borítékba csomagolt forrást kapjanak a városaik. Jelenleg a kohéziós alapok 10 százaléka jut a nagyobb településekre. Azért is harcolnak, hogy a jövőben ne politikai alapon, hanem objektív kritériumok alapján osztogassák a pénzt az arra érdemeseknek. Látnak lehetőséget arra is, hogy bővüljön a városok számára már most is rendelkezésre álló, közvetlenül megpályázható közösségi pénz – például a kutatás-fejlesztésre szánt alapok – összege és egyszerűsödjön a pályázás rendszere. A prágai Zdeněk Hřib arról beszélt, hogy a városok az innováció központjai, s mint ilyenek, joggal számítanak az EU bőkezűbb támogatására. A cseh főváros a GDP egynegyedét termeli meg, de a helyben beszedett adóknak csak a 7 százalékát tarthatja meg. Budapest esetében még rosszabb az arány: a GDP 40 százalékát előállító fővárossal szemben az adóbevétel 1,8 százaléka áll. De a magyar főváros más tekintetben is elmarad a cseh mögött: Zdeněk Hřib ugyanis nem panaszkodott arra, hogy a kormány a fejlesztési támogatásokkal próbálja sakkban tartani az ellenzéki városokat. “A rendszer nálunk viszonylag racionálisan működik” –  fogalmazott.

Magyar politikus programjáról beszélget a legbefolyásosabb európai orvosszövetség

Publikálás dátuma
2020.02.12. 17:47

Fotó: Christian Creutz / Európai Parlament
A mindenkinek járó tisztességes ellátásról tárgyalt Ujhelyi István az Európai Orvosok Állandó Bizottságának vezetőivel.
A hazai szakmai szervezetek után több európai politikus és nemzetközi szervezet csatlakozik az Ujhelyi István által kezdeményezett „Európai Egészségügyi Minimum Szolgáltatás” program kidolgozásához. Mint arról a Népszava is beszámolt, ennek lényege, hogy a szocialista EP-képviselő azt szorgalmazza, hogy a tagállamokban meghatározzanak egyfajta szolgáltatási minimumot, ezzel garantálva az európai - így a magyar - polgárok tisztességes ellátását. (Az európai keretrendszer kidolgozásában több magyar szakmai szervezet is részt vesz, így többek között a Magyar Orvosi Kamara is.) A keretrendszer pontosítása és támogatása érdekében Ujhelyi Európai-szintű szakmai konzultációt kezdett, szerdán a strasbourgi Európai Parlamentben többek között Annabel Seebohmmal, az Európai Orvosok Állandó Bizottságának (CPME) főtitkárával és helyettesével, Sarada Dassal egyeztetett. A CPME az egyik legbefolyásosabb, a nemzeti orvosi szövetségeket képviselő szakmai szervezet Európában, tagszervezeteik között megtalálható a Magyar Orvosi Kamara is. Céljuk, hogy a lehető legmagasabb szintű orvosi ellátás elérhető legyen mindenki számára és támogatják az „egészség minden politikában” megközelítést, ugyanis határozott alapvetésük, hogy az „egészséges gazdaság” és az egészséges társadalom szoros összefüggésben áll egymással. Önkritikus dokumentum, amelyik elismeri, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszer működésképtelen és fenntarthatatlan, az adósságállomány újratermelődésének egyik oka pedig az, hogy a kormány forrásokat vont ki az ágazatból, kommentálta az MSZP politikusa a portfolio.hu által kiszivárogtatott kormányzati egészségügyi reform előterjesztését.  Ujhelyi szerint a tervezet - bár tartalmaz támogatható elemeket - összességében nem néz szembe a valós problémákkal: nem ad például választ arra, hogy miként akarja és tudja megakadályozni a már hivatkozott rendszerszintű adósság újratermelődését az egészségügyben. Nem véletlen, hogy Magyarországon az egészségügyi kiadásoknak alig több mint kétharmadát finanszírozza csak az állam, így a zsebből fizetett közvetlen lakossági hozzájárulások szintje az uniós átlag duplája. 
Szerző