Püspöki panaszok: nem könnyű a cigányokkal

Publikálás dátuma
2020.02.13. 07:30
Orosz Atanáz görögkatolikus püspök azt nem hozta szóba, hogy a kormány nem fizeti ki a gyöngyöspatai romáknak járó kártérítést
Fotó: Béres Márton / Népszava
Az őszinte beszéd támadási felületet ad az emberi jogok mindenféle védelmezőinek – kifogásolta Orosz Atanáz görögkatolikus püspök a romák lelki gondozásáról tartott előadásában azon a konferencián, amelyet a katolikus püspöki kar tavaly év végén kiadott két körleveléről rendeztek a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tegnap. Előbbi körlevelet – társadalmi és erkölcsi problémákat taglalva – a Megújulás a szeretetben, utóbbit A megfogant élet védelme címmel adták ki.
Mindig az idősek és a gyengék mellé kell állni, a keresztény hit csak akkor hiteles, ha a szeretet cselekedetei fakadnak belőle – hangsúlyozta köszöntőjében Michael August Blume érsek, apostoli nuncius. Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára – a fideszes kormány szociálpolitikai alapvetéseit ismertetve – megállapította, hogy nem egyedül az államnak kell megoldania a szociális problémákat. Kitért rá, hogy a liberális megközelítéssel szemben vannak olyan helyzetek, amikor a szociális biztonság nem teremthető meg pénzbeli juttatásokkal. Orosz Atanáz görögkatolikus püspök a társadalmi körlevél romákkal foglalkozó részét idézte. A rendszerváltás előtt a cigányság 87 százaléka munkaviszonyban állt, sok kapcsolat szövődött romák és nem romák között. 1993-ban már csak a munkaképes cigányok nem egészen 30 százalékának volt munkahelye: néhány év alatt tehát több mint kétharmaduk elveszítette az állását. Az elmúlt időszakban ismét nőtt körükben a foglalkoztatottság: a püspöki kar szerint 2017-ben az aktív korú romák 45 százaléka dolgozott. Egész Európában nálunk a legjobbak az iskolázottsági mutatók a roma lakosság körében. Ezen a téren a magyar társadalom 40–50 év óta nagy erőfeszítéseket tett, és ennek ma már láthatóak az eredményei – folytatódik a körlevél. A cigány fiatalok 60 százaléka azonban a végzettség megszerzése előtt elhagyja a közoktatást. A szegénység nem csak a cigányság problémája. Sok tízezer olyan nem roma család is él Magyarországon, amely a legalapvetőbb szükségleteknek is híjával van. Az ilyen körülmények között felnövő gyermekek számára rendkívül nehéz a kitörés a szegénységből, a nyomorból. A katolikus egyház ténykedését bemutatva Orosz Atanáz kiemelte, hogy csaknem minden egyházmegyében van cigánypasztorációs, azaz a romák lelki gondozásával megbízott referens. Tizenkét szerzetesrend hangsúlyozottan foglalkozik cigánymisszióval, a katolikus kötődésű tanodák száma közelít a negyvenhez. A pozitívumok mellett a püspök nehézségként említette, hogy a témáról szerinte még mindig nem lehet „nyíltan, az igazságot teljes mértékben tükröző” módon beszélni. Példaként elmondta, hogy rendszeresen, minden lehetséges fórumon próbálta felhívni a figyelmet, mennyire fontos az uzsora elleni harc, de „mindenhonnan lepattantam”. Az őszinte beszéd támadásokat vált ki – közölte. Bírálta a jogvédőket, nevesítve az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítványt, amely „nyugati milliárdosok támogatásával” élen járt a támadásokban. Orosz Atanáz utalt az alapítvány által a nyíregyházi Huszár-telepi iskola ellen indított szegregációs perre. Az eredményes cigánypasztorációhoz a cigányság akarata is szükséges – jelentette ki. Olykor azonban az egyházban dolgozók azt tapasztalják, hogy bármit is csinálnak, a romák nem fogadják el őket. Esetenként a papot is fenyegetik. A cigányok nagy része csak kereszteléskor vagy temetéskor találkozik az egyházzal. A püspök mindezt a bizalom hiányára vezette vissza. Bár nem könnyű cigánypasztorációs munkát végezni, Orosz Atanáz abban bízik, hogy elvetett magok egy része gazdag gyümölcsöt hoz majd. Kifejezetten kíváncsiak voltunk rá, mi a véleménye a püspöknek arról, hogy a kormány nem akarja kifizetni a gyöngyöspatai roma gyerekeknek az iskolai elkülönítés miatt megítélt anyagi kártérítést, ám Orosz Atanáz ezt az ügyet nem hozta szóba.
Szerző

A láthatatlan Fidesz, a kormányzó és a vendégjelöltek

Publikálás dátuma
2020.02.13. 07:00
Szokatlan módon a Fidesz nem talált saját aspiránst
Fotó: Béres Márton / Népszava
Történelmet ír a dunaújvárosi választókerület vasárnapi országgyűlési voksolása két szempontból is: először sorakozik fel a teljes ellenzék egy parlamenti jelölt mögött, miközben a kormánypártok nem találtak saját aspiránst, ezért egy függetlent támogatnak.
Az önkormányzati választáson az ellenzéki összefogás mind a tíz körzetben győzött Dunaújvárosban, s jelöltjük, a jobbikos Pintér Tamás lett a polgármester. Pintér volt addig az újvárosi választókerület parlamenti képviselője, így le kellett mondania, ezért időközi választást rendeznek a megüresedett posztért. A Jobbikot, a teljes baloldalt, a Momentumot és az LMP-t integráló ellenzék Pintér Tamás asszisztensét, a szintén jobbikos Kálló Gergelyt indítja a hétvégi voksoláson. Sokan lefutottnak látják a vasárnapi választást, hisz Pintér 2018-ban csupán a Jobbik támogatásával is nyert, most pedig Kálló mögött felsorakozott a kormánypártokra októberben megsemmisítő vereséget mérő teljes ellenzék. Ráadásul a Fidesz-KDNP tandemje Fejér megyében elbizonytalanodott a történtek hatására, s nem állított saját jelöltet. Végül beálltak a függetlenként induló iváncsai polgármester, Molnár Tibor mögé. A fentiek ellenére számos jele van annak, hogy "ez a meccs nem lefutott." Pintér bejáratott és népszerű politikus a városban, ezzel szemben Kállót – bár másfél éve ideje javát Pintérnek segítve a városban és környékén tölti – kevesen ismerik a kerületben. Tudni kell, hogy kilenc település tartozik a kerülethez, s a nem dunaújvárosiak adják a szavazók erős 40 százalékát – elképzelhető, hogy utóbbiak inkább Molnárra ikszelnek. Beszéltünk ugyanis adonyi, ercsi, pusztaszabolcsi szavazókkal, s ők mintha az iváncsai polgármestert pártolnák, mondván, ha újvárosi lesz a képviselő, akkor a környéknek kevesebb segítség jut majd. Az előbbiek ellenére, ha a választási részvétel meghaladja az 50 százalékot, akkor Kálló az esélyes. A 2018-as és a tavalyi választási eredmények alapján az ellenzéki összefogás akár fölényesen is nyerhet, ha magas lesz az érdeklődés. Ám ha 40 százalék alatti lesz a részvétel, akkor a fegyelmezett Fidesz-szavazók pajzsra emelhetik Molnár Tibort. Vagyis az ellenzék legnagyobb ellenfele az érdektelenség. Beszélgetve az újvárosiakkal visszaköszönt az a válasz, hogy a választásnak nincs tétje, ezért sokan nem mennek majd el. A 35 esztendős Kálló Gergely szerint viszont komoly a tét vasárnap: egy Fidesz-győzelem erősítené a párt táborának önbizalmát és a parlamenti kétharmadot. Kálló lát arra esélyt, hogy a Fidesz 2022-ig elveszíti alkotmányozó többségét. Arra építi ezt, hogy Simonka Györgyöt és Boldog Istvánt elítélhetik a bíróságon, s akkor oda a kétharmad. Ám ehhez az újvárosi körzetet meg kell tartani. Kálló arra is lát esélyt, hogy a parlamentben ellenzékiként is érhet el eredményt. Például a korkedvezményes nyugdíjak visszaállítása ügyében. Ez itt azért is fontos kérdés, mert a dunai vasmű dolgozóinak az egészségét gyakran idő előtt megrokkantja a kohó melletti munka. Azt is fontosnak tartja Kálló, hogy a kormány kössön stratégiai szerződést a – 4500 embernek megélhetést adó - vasművel, és az állam szálljon be az orosz-ukrán tulajdonú cég környezetkímélő beruházásaiba.  Szerettünk volna beszélni Molnár Tiborral, ám a Fidesz errefelé meghatározó személyiségével, Dorkota Lajossal jó kapcsolatot ápoló polgármesternek nem volt erre ideje. Molnár 2017-ben lett a 2800 lelkes Iváncsa polgármestere, s ősszel újra bizalmat kapott a településen. Szórólapján azt ígéri, hogy a kötelező pártfegyelemtől továbbra is független akar marad. Nála is a vasmű az egyik kiemelt kampány-téma, amiképp környezetvédelem is. A vasárnapi voksoláson további öt jelölt is elindul. Közülük csak egy ismert helyben, ő Sürü Renáta, Dunaújváros januárban – közös megegyezéssel – távozó jegyzője. Sürü húsz éve dolgozik jegyzőként, az utolsó öt évben Újvárosban volt az, s érezte, jobb, ha megy, mert az új vezetés nem számít rá. A 49 esztendős jogász azért vágott bele a jelöltségbe, mert városában sokan biztatták. Úgy tűnt, a Fidesz saját jelölt híján majd őt támogatja, ám – állítólag – a párt azért nem tette meg ezt, mert attól tartottak, hogy a kampány során az ellenzék előszed a távozó jegyzőre „húzható” hibákat. Ami a további jelölteket illeti: a székesfehérvári Árgyelán János a Mi Hazánk Mozgalom embere, korábban a Jobbik színeiben bejutott a megyei közgyűlésbe, itt azonban szinte senki se hallott róla. Borbély József kecskeméti asztalosként jó tíz éve Apostoli Magyar Királyság kormányzójának kiáltotta ki magát, és "létrehozott" egy nem létező bankot. Ő 2015-ben Tapolcán, időközi parlamenti választáson indult. Fura mód egy másik jelölt, Törökné Juhász Ilona is ezt tette, akiről errefelé semmit se tudnak az általunk kérdezett választók. A Zöldek színeiben rajthoz álló Medveczki Zoltán is „rutinos” jelölt, a szobi férfi 2014-ben Vác, 2017-ben Paks polgármesteri székéért szállt harcba, felejthető eredménnyel.

Kiégett és beomlott a révfülöpi kilátó

Publikálás dátuma
2020.02.13. 06:16

Fotó: H. Szabó Sándor / MTI
Tűzeset miatt beomlott a révfülöpi Fülöp-hegyen lévő kilátó csütörtök hajnalban. A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint a kilátó kigyulladt, és az épület belső csigalépcsője, valamint a teteje égett teljes terjedelmében. A kővágóörsi önkéntes és a badacsonytomaji hivatásos tűzoltók az oltás mellett a kilátó kőből épített szerkezetét, valamint a környező füves, fás területet is védték vízsugarakkal. A munkálatok közben a torony fából épített része beomlott.
Szerző
Témák
tűz
Frissítve: 2020.02.13. 09:09