emberi jogok;romák;egyházak;

2020-02-13 07:30:00

Püspöki panaszok: nem könnyű a cigányokkal

Az őszinte beszéd támadási felületet ad az emberi jogok mindenféle védelmezőinek – kifogásolta Orosz Atanáz görögkatolikus püspök a romák lelki gondozásáról tartott előadásában azon a konferencián, amelyet a katolikus püspöki kar tavaly év végén kiadott két körleveléről rendeztek a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tegnap. Előbbi körlevelet – társadalmi és erkölcsi problémákat taglalva – a Megújulás a szeretetben, utóbbit A megfogant élet védelme címmel adták ki.

Mindig az idősek és a gyengék mellé kell állni, a keresztény hit csak akkor hiteles, ha a szeretet cselekedetei fakadnak belőle – hangsúlyozta köszöntőjében Michael August Blume érsek, apostoli nuncius. Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára – a fideszes kormány szociálpolitikai alapvetéseit ismertetve – megállapította, hogy nem egyedül az államnak kell megoldania a szociális problémákat. Kitért rá, hogy a liberális megközelítéssel szemben vannak olyan helyzetek, amikor a szociális biztonság nem teremthető meg pénzbeli juttatásokkal.

Orosz Atanáz görögkatolikus püspök a társadalmi körlevél romákkal foglalkozó részét idézte. A rendszerváltás előtt a cigányság 87 százaléka munkaviszonyban állt, sok kapcsolat szövődött romák és nem romák között. 1993-ban már csak a munkaképes cigányok nem egészen 30 százalékának volt munkahelye: néhány év alatt tehát több mint kétharmaduk elveszítette az állását. Az elmúlt időszakban ismét nőtt körükben a foglalkoztatottság: a püspöki kar szerint 2017-ben az aktív korú romák 45 százaléka dolgozott.

Egész Európában nálunk a legjobbak az iskolázottsági mutatók a roma lakosság körében. Ezen a téren a magyar társadalom 40–50 év óta nagy erőfeszítéseket tett, és ennek ma már láthatóak az eredményei – folytatódik a körlevél. A cigány fiatalok 60 százaléka azonban a végzettség megszerzése előtt elhagyja a közoktatást.

A szegénység nem csak a cigányság problémája. Sok tízezer olyan nem roma család is él Magyarországon, amely a legalapvetőbb szükségleteknek is híjával van. Az ilyen körülmények között felnövő gyermekek számára rendkívül nehéz a kitörés a szegénységből, a nyomorból.

A katolikus egyház ténykedését bemutatva Orosz Atanáz kiemelte, hogy csaknem minden egyházmegyében van cigánypasztorációs, azaz a romák lelki gondozásával megbízott referens. Tizenkét szerzetesrend hangsúlyozottan foglalkozik cigánymisszióval, a katolikus kötődésű tanodák száma közelít a negyvenhez.

A pozitívumok mellett a püspök nehézségként említette, hogy a témáról szerinte még mindig nem lehet „nyíltan, az igazságot teljes mértékben tükröző” módon beszélni. Példaként elmondta, hogy rendszeresen, minden lehetséges fórumon próbálta felhívni a figyelmet, mennyire fontos az uzsora elleni harc, de „mindenhonnan lepattantam”. Az őszinte beszéd támadásokat vált ki – közölte. Bírálta a jogvédőket, nevesítve az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítványt, amely „nyugati milliárdosok támogatásával” élen járt a támadásokban. Orosz Atanáz utalt az alapítvány által a nyíregyházi Huszár-telepi iskola ellen indított szegregációs perre.

Az eredményes cigánypasztorációhoz a cigányság akarata is szükséges – jelentette ki. Olykor azonban az egyházban dolgozók azt tapasztalják, hogy bármit is csinálnak, a romák nem fogadják el őket. Esetenként a papot is fenyegetik. A cigányok nagy része csak kereszteléskor vagy temetéskor találkozik az egyházzal. A püspök mindezt a bizalom hiányára vezette vissza. Bár nem könnyű cigánypasztorációs munkát végezni, Orosz Atanáz abban bízik, hogy elvetett magok egy része gazdag gyümölcsöt hoz majd.

Kifejezetten kíváncsiak voltunk rá, mi a véleménye a püspöknek arról, hogy a kormány nem akarja kifizetni a gyöngyöspatai roma gyerekeknek az iskolai elkülönítés miatt megítélt anyagi kártérítést, ám Orosz Atanáz ezt az ügyet nem hozta szóba.