Előfizetés

A láthatatlan Fidesz, a kormányzó és a vendégjelöltek

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.02.13. 07:00
Szokatlan módon a Fidesz nem talált saját aspiránst
Fotó: Béres Márton / Népszava
Történelmet ír a dunaújvárosi választókerület vasárnapi országgyűlési voksolása két szempontból is: először sorakozik fel a teljes ellenzék egy parlamenti jelölt mögött, miközben a kormánypártok nem találtak saját aspiránst, ezért egy függetlent támogatnak.
Az önkormányzati választáson az ellenzéki összefogás mind a tíz körzetben győzött Dunaújvárosban, s jelöltjük, a jobbikos Pintér Tamás lett a polgármester. Pintér volt addig az újvárosi választókerület parlamenti képviselője, így le kellett mondania, ezért időközi választást rendeznek a megüresedett posztért. A Jobbikot, a teljes baloldalt, a Momentumot és az LMP-t integráló ellenzék Pintér Tamás asszisztensét, a szintén jobbikos Kálló Gergelyt indítja a hétvégi voksoláson. Sokan lefutottnak látják a vasárnapi választást, hisz Pintér 2018-ban csupán a Jobbik támogatásával is nyert, most pedig Kálló mögött felsorakozott a kormánypártokra októberben megsemmisítő vereséget mérő teljes ellenzék. Ráadásul a Fidesz-KDNP tandemje Fejér megyében elbizonytalanodott a történtek hatására, s nem állított saját jelöltet. Végül beálltak a függetlenként induló iváncsai polgármester, Molnár Tibor mögé. A fentiek ellenére számos jele van annak, hogy "ez a meccs nem lefutott." Pintér bejáratott és népszerű politikus a városban, ezzel szemben Kállót – bár másfél éve ideje javát Pintérnek segítve a városban és környékén tölti – kevesen ismerik a kerületben. Tudni kell, hogy kilenc település tartozik a kerülethez, s a nem dunaújvárosiak adják a szavazók erős 40 százalékát – elképzelhető, hogy utóbbiak inkább Molnárra ikszelnek. Beszéltünk ugyanis adonyi, ercsi, pusztaszabolcsi szavazókkal, s ők mintha az iváncsai polgármestert pártolnák, mondván, ha újvárosi lesz a képviselő, akkor a környéknek kevesebb segítség jut majd. Az előbbiek ellenére, ha a választási részvétel meghaladja az 50 százalékot, akkor Kálló az esélyes. A 2018-as és a tavalyi választási eredmények alapján az ellenzéki összefogás akár fölényesen is nyerhet, ha magas lesz az érdeklődés. Ám ha 40 százalék alatti lesz a részvétel, akkor a fegyelmezett Fidesz-szavazók pajzsra emelhetik Molnár Tibort. Vagyis az ellenzék legnagyobb ellenfele az érdektelenség. Beszélgetve az újvárosiakkal visszaköszönt az a válasz, hogy a választásnak nincs tétje, ezért sokan nem mennek majd el. A 35 esztendős Kálló Gergely szerint viszont komoly a tét vasárnap: egy Fidesz-győzelem erősítené a párt táborának önbizalmát és a parlamenti kétharmadot. Kálló lát arra esélyt, hogy a Fidesz 2022-ig elveszíti alkotmányozó többségét. Arra építi ezt, hogy Simonka Györgyöt és Boldog Istvánt elítélhetik a bíróságon, s akkor oda a kétharmad. Ám ehhez az újvárosi körzetet meg kell tartani. Kálló arra is lát esélyt, hogy a parlamentben ellenzékiként is érhet el eredményt. Például a korkedvezményes nyugdíjak visszaállítása ügyében. Ez itt azért is fontos kérdés, mert a dunai vasmű dolgozóinak az egészségét gyakran idő előtt megrokkantja a kohó melletti munka. Azt is fontosnak tartja Kálló, hogy a kormány kössön stratégiai szerződést a – 4500 embernek megélhetést adó - vasművel, és az állam szálljon be az orosz-ukrán tulajdonú cég környezetkímélő beruházásaiba.  Szerettünk volna beszélni Molnár Tiborral, ám a Fidesz errefelé meghatározó személyiségével, Dorkota Lajossal jó kapcsolatot ápoló polgármesternek nem volt erre ideje. Molnár 2017-ben lett a 2800 lelkes Iváncsa polgármestere, s ősszel újra bizalmat kapott a településen. Szórólapján azt ígéri, hogy a kötelező pártfegyelemtől továbbra is független akar marad. Nála is a vasmű az egyik kiemelt kampány-téma, amiképp környezetvédelem is. A vasárnapi voksoláson további öt jelölt is elindul. Közülük csak egy ismert helyben, ő Sürü Renáta, Dunaújváros januárban – közös megegyezéssel – távozó jegyzője. Sürü húsz éve dolgozik jegyzőként, az utolsó öt évben Újvárosban volt az, s érezte, jobb, ha megy, mert az új vezetés nem számít rá. A 49 esztendős jogász azért vágott bele a jelöltségbe, mert városában sokan biztatták. Úgy tűnt, a Fidesz saját jelölt híján majd őt támogatja, ám – állítólag – a párt azért nem tette meg ezt, mert attól tartottak, hogy a kampány során az ellenzék előszed a távozó jegyzőre „húzható” hibákat. Ami a további jelölteket illeti: a székesfehérvári Árgyelán János a Mi Hazánk Mozgalom embere, korábban a Jobbik színeiben bejutott a megyei közgyűlésbe, itt azonban szinte senki se hallott róla. Borbély József kecskeméti asztalosként jó tíz éve Apostoli Magyar Királyság kormányzójának kiáltotta ki magát, és "létrehozott" egy nem létező bankot. Ő 2015-ben Tapolcán, időközi parlamenti választáson indult. Fura mód egy másik jelölt, Törökné Juhász Ilona is ezt tette, akiről errefelé semmit se tudnak az általunk kérdezett választók. A Zöldek színeiben rajthoz álló Medveczki Zoltán is „rutinos” jelölt, a szobi férfi 2014-ben Vác, 2017-ben Paks polgármesteri székéért szállt harcba, felejthető eredménnyel.

Kiégett és beomlott a révfülöpi kilátó

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.13. 06:16

Fotó: H. Szabó Sándor / MTI
Tűzeset miatt beomlott a révfülöpi Fülöp-hegyen lévő kilátó csütörtök hajnalban. A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint a kilátó kigyulladt, és az épület belső csigalépcsője, valamint a teteje égett teljes terjedelmében. A kővágóörsi önkéntes és a badacsonytomaji hivatásos tűzoltók az oltás mellett a kilátó kőből épített szerkezetét, valamint a környező füves, fás területet is védték vízsugarakkal. A munkálatok közben a torony fából épített része beomlott.

Alig kér valaki menedéket nálunk, az se kapja meg

Markotay Csaba
Publikálás dátuma
2020.02.13. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Többségében 18 évesnél fiatalabbak nyújtottak be menedékkérelmet Magyarországon tavaly – tudta meg a Népszava. Az 500 kérelemből alig 60-ban volt pozitív döntés.
Hatodára esett vissza tavaly azoknak a külföldieknek a száma, akiknek Magyarország védelmet adott, azaz akiket menekültként, befogadottként vagy oltalmazottként ismert el – derült ki az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adataiból, amit lapunk közérdekű adatigénylésére küldtek. Miközben 2018-ban még 367 menekültet fogadott be az ország, tavaly ez a szám 60-ra csökkent, pedig már a két évvel ezelőtti is visszaesés az előző évekhez képest. A legdurvábban az oltalmazottként elismertek számában volt csökkenés, ott 281-ről 31-re olvadt a létszám, vagyis majdnem a tizedére esett vissza. Nagyrészt irániakról van szó (13), de vannak afgánok, szírek, irakiak, illetve 6-an „ismeretlenek”, akiknek ezek szerint úgy adtak védelmet, hogy nem mondták meg vagy nem volt kideríthető róluk, honnan érkeztek, milyen nemzetiségűek. Menekültként 22 ember kapott védelmet, a pakisztániak (6) után következik az ismeretlen kategória, négy emberrel. Befogadottként pedig mindössze hét ember jöhetett Magyarországra, köztük két afgán és két szíriai.
Ezek az adatok nem meglepőek a folyamatos migrációs veszélyt hangoztató kormánypárti kommunikáció árnyékéban, igaz, a „migránsok” ellen már akkor is erősen hangolt a hatalom, amikor kiderült, hogy 1300 embert fogadott be az ország. (Két éve Altusz Kristóf akkori külügyi helyettes államtitkár szólta el magát a Times of Malta című lapnak). Viszont Orbán Viktor kormányfő akkoriban arról beszélt az állami rádióban, hogy „vannak rászoruló emberek, akik menekültek”, és akiknek segíteni kell. Ők – többségében nők és gyerekek – nem migránsok, hanem illedelmesen megállnak az országhatárnál, odamennek a határátkelőhelyhez és bekopogtatnak az ajtón, mondván, hogy ők védelemre szorulnak – fejtette ki.
A mostani adatokból viszont azt látszik, hogy hiába kopogtatnak illedelmesen, ez semmit nem javít a megítélésükön. Sőt. Az idegenrendészeti főigazgatóság tájékoztatása szerint ugyanis érdemben nem csökkent 2018-hoz képest a menedékkérők száma, tavalyelőtt 671, tavaly pedig 500 volt, így a menekültkénti elismerés drasztikus csökkenése alapján nyilvánvaló: jóval több ember kérelmét utasították el, mint korábban. Ráadásul a menedékjogi kérelmek nagy részét (394-et) a déli határon lévő tranzitzónában adtak be, mégis mindössze 16 esetben hoztak „elismerő döntést”. Azaz a menekültek hiába követték azt a kormányzati iránymutatást, hogy a legális utat válasszák (kopogtassanak), nem kapták védelmet. És mivel ezzel a módszerrel csak 4 százalékos az eredményességük, azok jártak jobban, akik a kérelmet nem a tranzitzónában adták be. Ennek elvben más módja is lehet, elég csak a korrupció miatt hazájában elítélt Nikola Gruevszki volt macedón kormányfőre, Orbán barátjára gondolni, aki a magyar hatóságoktól rekordgyorsasággal kapta meg a menekültstátuszt úgy, hogy a döntést nem a tranzitzónában kellett megvárnia.
Figyelemre méltó az az adat is, hogy a déli határon eközben milyen sok gyerek vagy fiatalkorú próbál védelmet kérni. Az idegenrendészeti főigazgatóság adatai szerint ugyanis a beadott menedékkérelemből 252 esetben 18 év alatti terjesztett elő menedékjog iránti igényt. Ez a teljes kérelem-létszámnak több mint a fele.

Más veszély, más kategória

Menekült az lehet Magyarországon, akit faji, vallási okok, politikai meggyőződése vagy nemzetiséghez – illetve meghatározott társadalmi csoporthoz – tartozása miatt hazájában üldöznek, vagy ilyen üldöztetéstől megalapozottan fél. Az oltalmazotti elismerést az kaphatja meg, aki a menekültkénti elismerés feltételeinek nem felel meg, de fennáll annak a veszélye, hogy hazatérése esetén súlyos sérelem érné, és nem tudja vagy nem akarja hazája védelmét igénybe venni. A befogadottak esetében a többi között olyan helyzetről van szó, amikor a menedékjog iránti kérelmet elutasították, de kimondták egyúttal a visszaküldés tilalmát is.