Válaszokra éhes budapesti fiatalok

Publikálás dátuma
2020.02.16. 10:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
Közlekedés, klíma, a korábbi városvezetés korrupciós ügyei – leginkább ezek mozgatják meg a 18-29 éves korosztályt Budapesten. Többségében érdemi kérdéseket tesznek fel, ahogy az az évi csaknem 100 milliárd forint közpénzből fenntartott állami tévében nem sikerült.
Mikor és mely területekről tiltják majd ki az autókat Budapesten, a foltozgatás helyett mikor újítják fel valóban az utakat, mi van az ingyenes BKV-val, és ha klímavészhelyeztet hirdettek, akkor miért nincsenek azonnali intézkedések? A többi között ezek a kérdések foglalkoztatják leginkább a fővárosi, 18-29 éves fiatalokat a Publicus Intézet friss reprezentatív kutatása szerint, amelyet a Népszava megrendelésére készítettek. A felvetett témák egy része érinti vagy lefedi azokat a területeket, amelyekről a fővárosi vezetés is próbál beszélni a nyilvánosság előtt – már amikor hagyják. A harminc alatti korosztály a Budapesten belüli, illetve a főváros és az agglomeráció közötti közlekedést tartja a legégetőbb témának, legalábbis minden hetedik válaszoló (14 százalék) ezt említette első helyen, amikor arról kérdezték őket, milyen kérdést tennének fel a főpolgármesternek. A felvetés aktualitását az adta, hogy január végén Karácsony Gergelyt megválasztása után először hívták az állami tévébe, ahol a felvetések jó része nem a választók által relevánsnak tartott témákkal foglalkozott. A szürreális interjúban – amelyet a felmérés szerint a budapesti összlakosság majdnem kétharmada látott vagy utóbb olvasott róla – nem kerültek szóba például a korábbi városvezetés korrupciós ügyei, pedig a válaszoló fiatalok majdnem tizede ezt említette azon kérdések között, amiről szívesen hallott volna. Majdnem ennyien tájékozódnának örömmel a környezetvédelemről és a parkolásról, 6 százalék a zöldfelületek növeléséről kérdezte volna a főpolgármestert, de a bérlakásprogram és az albérletárak szabályozása, illetve a Városliget is megmozgatja a 30 alatti korosztály fantáziáját. Az egészségügy nincs a toptémák között, és érdekes módon a Lánchíd felújítása sincs fókuszban. A Publicus Intézet felméréséből kiderült, hogy a válaszolók alig 19 százaléka tartotta érdeminek a már említett köztévés kérdéseket – azaz a négyötödük nem –, ráadásul az előbbi arány is jórészt a fideszes szimpatizánsoknak köszönhető, akik felhúzták az átlagot. 
Sokan aggódnak a Biodóm miatt is
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Igazi téma-kavalkádot hozott az a rész, amikor nem előre megadott kategóriák közül kellett választaniuk a megkérdezett fiataloknak, hanem szabadon fogalmazhattak meg javaslatokat a kutatásban arról, hogy miről is kapnának szívesen információt Karácsony Gergelytől. A közlekedésben például a "Budapest autómentesítésével kapcsolatos érdemi intézkedésekről”.  (Karácsony Gergely erről legutóbb azt mondta, hogy nem a dízelautók kitiltásáról van szó, az viszont cél, hogy környezetkímélő eszközökkel lehessen eljutni Budapest egyik pontjáról a másikra, illetve többeknek lehessen máshogy közlekedni, mint autóval. Ahol pedig rossz a levegő, ott „alacsony kibocsátású” övezeteket kell kialakítani). Mivel évente ezrek halnak meg a szmog és a légszennyezés miatt, érthető, hogy a felvetések egy része épp ezt feszegeti. – "Milyen konkrét intézkedések várhatóak a budapesti autóforgalom és a légszennyezettség csökkentése érdekében" – szól az egyik felvetés, amelyhez rögtön csatlakozik egy másik: Karácsony Gergely "milyen úton szándékozik csökkenteni a forgalmat a városban?" Több megközelítésben is előkerül a forgalomcsillapítás, ami jelzi, hogy már az egyébként forgalmas városi környezetbe született és itt szocializálódott fiatal korosztálynak is sok az a járműmennyiség, ami Budapestet ellepi. Az „ingyenes BKV” és a „BKK e-jegy” felvetése ugyanebbe az irányba mutat, csak épp a másik oldalról, az olcsóbb és könnyebben igénybe vehető közösségi közlekedés felől. A "mikorra lesznek jármű-csökkentett, behajtási díjjal rendelkező zónák" pedig jó eséllyel a dugódíj mielőbbi bevezetésére céloz. Mivel sokan költöztek ki az utóbbi években a Budapest környéki településekre (például Érd, Csömör vagy Szigetszentmiklós lakossága jelentősen nőtt, miközben Budapesté csökkent), ráadásul többségében fiatalok vagy családosok, érthetően fontos témaként jelenik meg a "peremvárosok bekötése a városi vénába", illetve "a főváros kapcsolata az agglomerációs településekkel" kérdéskör, amihez a P+R parkolók ügye is felzárkózik, illetve a „BKV járműpark, különösen a HÉV-ek állapota” sem hagyja hidegen az ifjabb korosztályt. Hiába az új városvezetés nyilatkozatai, még mindig sokan kíváncsiak arra, hogy valójában "mit jelent a klimavészhelyzet". (Ez az intézkedés főbb vonalakban arról szól, hogy minden beruházást, fejlesztést abból a szempontból is megvizsgálnak, hogy annak milyen hatása van a klímaváltozásra. Ami „fűti a várost”, azaz növeli a szén-dioxid-kibocsátást – például a felesleges építkezések esetében –, azt nem támogatják). Ezzel kapcsolatban az állami tévé említett interjújában a miért nem szólnak folyamatosan a szirénák?” kérdés is elhangzott, a 18-29 éves korosztályt ugyanakkor jobban foglalkoztatja, hogy "milyen intézkedéseket tettek eddig, vagy melyek várhatóak a jövőben a klímavédelem érdekében". Ugyancsak felmerült kérdésként, hogy "mit terveznek tenni a légszennyezést okozó hajókkal?” A budapesti dunai viziút zsúfoltságát a Hableány tavalyi tragédiája tette nyilvánvalóvá, de azóta kiderült az is, hogy bizonyos vízszennyező anyagokból épp a hajók miatt jóval több van a Duna-parton, mint mondjuk a Széll Kálmán téren vagy az Astoriánál. A város tisztasága, a hulladékok újrahasznosítása szintén visszatérően előkerült, ahogy a „mi lesz a Városligettel” is. Sokan aggódnak az Állatkert részeként megvalósuló (?) Biodóm miatt is, amihez még nagyjából 20 milliárd hiányzik, miközben a kormány nem hajlandó pluszforrást adni a megdrágult beruházáshoz.

Harcra fel!

Nem tétlenkedtek a támadó, kritizáló kérdések kategóriájában a vélhetően a kormánypárti bázishoz tartozó fiatalok. Valaki azt kérdezné meg a néhány hónapja hivatalba lépett főpolgármestertől, hogy "mennyi pénzt terveznek idén elsikkasztani?" A "miért nem mond le a hazugságaival együtt?", a "tényleg Gyurcsány bábja?", illetve a "miért teszi tönkre Budapestet" kérdések egyértelműen jelzik, hogy kritikus közegre is fel kell készülnie a főpolgármesternek. A "hogyan lehetne az európai ügyészséghez csatlakozni?" felvetés viszont már az ellenzéki szimpatizánsok aktivitását is jelzi a 18-29 éves korcsoportban. Igaz, vannak olyan kérdések is, amire aligha tudná a főpolgármester vagy bárki más a választ: ilyen például a "mikor távozik a Fidesz?" felvetés.

Szerző

A haza legigazibb hőse

Publikálás dátuma
2020.02.16. 10:23

Fotó: Népszava
Miután Balu, a Budapesti Állat- és Növénykert 12 éves barna medvéje a február eleji hagyományos tavaszjósló rendezvényen meglátta, milyen árnyékos időket élünk, egy gerillarajzoló egy belvárosi általános iskola kapuja fölé festette Mackó úr után szabadon: „A nemzeti alvás ideje alatt szünetel a tanítás.” Sebők Zsigmond írja az egyik legendás meséjében, hogy mivel a mackó uraknak télen nem kell elemózsia, hiszen az időt ilyenkor többnyire alvással töltik, a mackóiskola ajtajára, miheztartás végett, kiakasztják az említett hirdetést. Persze így az új NAT árnyékában az azóta lesikált graffiti egyértelműen többletjelentéssel bír a szó szerinti nemzeti alváshoz képest, és ha csak annyit ér el, hogy az ember előkotorja a nagyi könyvespolcáról, a padlásról vagy a könyvtárból Mackó úr meséit, már többet tett a nemzeti ébresztésért, mint bármelyik, a kánonba újonnan beszavazott kötelező olvasmány. A medvével, és barátjával, Róka Misivel – aki eltéveszthetetlenül kitekert pózban szorongat egy tátogó csőrű libát – egyébként a Várhegy oldalában kvázi személyesen is megismerkedhetünk: ugyanaz a Maugsch Gyula követte el, aki az Izabella és az Alsó erdősor utca ipszilonjában álldogáló bronzdog-szobrot, Dr. Foolt is készítette. Az 1936-os medvealkotás, Mackó úrfi Róka komával, eredetileg a Margit-híd budai hídfőjénél, a Lukács fürdő háta mögött, az akkor még felszínen lévő HÉV-megállóval szemben kapott helyet, de aztán 1970-ben átkerült a Várhegy oldalába, az Európa ligetbe. Talán Mackó Muki (merthogy ez a becsületes neve Mackó úrnak) és Róka Misi jobban is érzik magukat a zöld bozótosban, mégis csak egy máramarosi erdőbirtokos és méztermelő medvéről van szó, szabad kezében minden medvék legfőbb attribútumával, a mézes bödönnel. A mesék egyébként a burkolt és nyilvánvaló irónia magasiskolái: mackóhősük a vidéki tekintetes urak lassú folyású életét élte, mígnem a mesemondó Sebők Zsigmond vonatra ültette, és nekiindította nagy Magyarországnak. 1909-ben, amikor Benedek Elek létrehozta a Jó Pajtás című gyermekmagazint, Sebők is csatlakozott a szerkesztőséghez, és Mackó urat, aki addigra bejárta Tolnát-Baranyát, akarom mondani, Pestet és Retyezátot, Dörmögő Dömötörre keresztelte. Az új medvehős történetei már kimondottan az aktualitásokhoz kötődtek – Sebők bámulatos érzékkel építette be Dörmögő Dömötör folyamatosan gyarapodó életregényébe az akkori jelen történéseit. 1912 decemberében megalakult a Magyar Cserkészszövetség – ősszel Dörmögő már velük kirándult a Felvidéken. 1914 szeptemberében orosz csapatok törtek be Máramarosba – januárban már olvasható volt, miképpen űzte ki őket onnan a tekintetes medveuraság. 1915 májusában Olaszország hadat üzent a Monarchiának – Dörmögő januárban már a Dolomitokban harcolt. Mackó úr, aki első budapesti útján még alig tudta felerőltetni testét a vonatra, az összes létező sportágon edződött, harcos hőssé vált: futott, úszott, csónakázott, horgászott és póznát mászott, biciklizett, triciklizett, lovagolt és teniszezett. Megülte a lovat és a bikát, akrobatikus mutatványokat mutatott be árbocon és szárítókötélen. Az aradi cirkuszban például, miután a vértanúk emlékműve láttán hazafias hangulatba került, földhöz teremtette a pökhendi német díjbirkózót. A küzdősportok amúgy is a vérében voltak, hiszen, ahogyan Sebők írja, egyik ősapja (Mackó Burumbu!) magával Árpád vezérrel vívott párviadalt, aki csak nehezen tudta legyőzni a medvék királyát. Dörmögő Dömötör az autóversenyzést, a hegymászást és a tutajozást is mesterfokon űzte, nem utolsó sorban pedig aranylábú csatárként jeleskedett: egy alkalommal, a Ferencvárosi Labdarúgó Klub alkalmi játékosaként 19 gólt lőtt a legjobb angol csapat, a Windsor hálójába. Könnyedén belátható, hogy nincs még egy ekkora nemzeti hősünk, mint Mackó úr, alias Dörmögő Dömötör, akinek még a téli álma is nemzeti alvás. Árnyékos időkben jobb őt szem előtt tartani. 
Szerző
Témák
medve

Szecessziós kisváros a nagyvárosban

Publikálás dátuma
2020.02.16. 10:21

Fotó: Béres Márton / Népszava
Kispest egyedi sajátossággal bíró városrészét, a Wekerle-telepet szeretik az ott élők. Azonban egyedi átalakításokat hajtanak végre a házakon, ami sokat árt a műemléki jellegnek. A Határ úti közlekedési csomóponttól alig pár méterre kezdődik egy sokak által csak hírből ismert kertvárosias lakónegyed, a Wekerle-telep, amely sajátos építési stílusa és szabályos elrendezettsége miatt 2011 óta műemléki jellegű terület. Bár a mintegy 10 ezres lélekszámú városrész hivatalos alapítóévének 1908-at tekintik, a befejezés évéhez jobban igazodva a kispestiek mostanában ünneplik a telep 100. születésnapját. A Wekerlét a tervszerűen végrehajtott állami lakásépítés egyik első modelljeként tartják számon. Az ötlet gazdája az előző századforduló legnagyobb városalakítója, Bárczy István budapesti főpolgármester volt. Pedig a 20. század elején Kispest még vidéknek számított, és csak 1950-ben csatolták a fővároshoz.  S bár sokan az egész Wekerlét Kós Károly alkotásaként tartják számon - a jeles építész nevét viseli a telep főtere is (a Barátok köztben Mátyás király tér), ám a kertvárosi jellegű építési mód valójában Fleischl Róbert javaslatára jött létre, különös figyelemmel a vidékről ideköltöző munkásokra, akik számára egy bérkaszárnya-város csekély vonzerővel bírt volna. Több mint tíz tervező működött közre, mindenki - Kós Károly is - legfeljebb két típussal pályázhatott. Így összesen 48 különböző háztípus épült föl, mindegyikük a népi szecesszió és egyfajta székely építészet keveréke. A faragott ablakkeretekhez behajtható spaletták tartoznak, a kiskertek előtt léckerítés húzódik, illetve csak húzódott, mert jó részüket már felváltotta a drótkerítés.
A beköltöző lakóknak saját kertjük volt, a telepítésben és a kertápolásban is segítséget kaptak az itt lakók a telepgondnokságtól. A homokos talajba főként  csonthéjas gyümölcsfákat telepítettek, összesen 16 ezret, vagyis lakásonként 4-et. A kerítések mellé  ribizli került, állítólag 1917-ben olyan jó volt a termés, hogy átlagban az éves lakbér négyszeresét hozta vissza a lakóknak.   A munkástelep elnevezése Wekerle Sándornak kevésbé a miniszterelnöki posztjához kötődik, sokkal inkább ahhoz, hogy egyidejűleg pénzügyminiszter is volt, így lényegében ő adta pénzt a projekthez. Az ingatlanberuházás keretében 1007 ház épült meg 4412 otthonnal 2, 3 és 4 lakásos földszintes, valamint 6, 8 és 12 lakásos kétszintes épületekben. Az építkezés irányítását Kós Károly végezte, de ő idővel hazatért Erdélybe, így Tornallyay Zoltán fejezte be. A kiépítés olyan jól sikerült, hogy ennek híre ment, és a munkásokat fokozatosan felváltották a  kispolgárok.
Az eredetileg egységes városkép ama hol itt, hol ott bomlik meg, sokszor praktikusnak hitt okokból. Ezzel kapcsolatban Berencz Ilonától, Kispest főépítészétől lapunk megtudta, hogy a telepen a Kós Károly teret övező házak műemléki védettség alatt állnak, a városrész maga pedig műemléki jelentőségű terület (mjt). A főépítész asszony ugyanakkor megjegyezte: "sajnos a mai jogszabályi környezet nem kezeli megfelelő súllyal az mjt-területeket, emiatt a hatóságok nehezen tudják a lakosság  elképzeléseit a védettségnek megfelelő mederben tartani. A lakások  jellemzően magántulajdonban vannak, és társasházi jelleggel működnek. Kevés az önkormányzati lakásingatlan. " Sokan megsértik az örökségvédelmi törvényt azzal, hogy a fenntartást és a jó karbantartást nem az általános és speciális építésügyi szabályok betartásával gyakorolják, vagy egyáltalán nem gyakorolják. A főépítész asszony hozzátette: a helyi előírásokban ezt igyekeznek - a telep védelme érdekében - szabályozni és betartatni. Hiszen még ma is él az az elképzelés, hogy úgymond "az én házam, az én váram senki ne mondja meg mit tehetek vele."  Viszont Berencz Ilona megjegyezte azt is, hogy egyre több az olyan beköltöző, aki a telep hangulata és értékei miatt választja lakóhelyül a Wekerlét. Ők megfelelő tisztelettel és alázattal nyúlnak az épületekhez, és a szabályokat is jobban elfogadják.

Barátok közt

 A tapasztalatok alapján kimondhatjuk, hogy a Wekerlének semmilyen  pozitív, érezhető hozadéka nincs abból, hogy a Barátok közt teleregény nyitóképe a Koós Károly téren (a filmben Mátyás király tér) és utcai jelenetei a Wekerlén készülnek. Sőt, a nézők közül igen kevesen tudják,  hogy ez a ház valóságos, és Wekerlén található.  A Wekerlei Társaskör Egyesülettől megtudtuk, hogy egyszer  lehetett találkozni, közös fényképet készíteni az alkotókkal a Kós Károly téri dombon. Ennek legfeljebb annyi "eredménye" lett, hogy az egyik főszereplő, Szőke Zoltán évekig a telepen lakott a családjával albérletben, és azt nagyon szertette. De miután eladták az albérletét, elköltözött vidékre. Az Egyesület szeretett volna egy Barátok kávézót nyittatni, ahol a rajongók szelfizhetnének  a szereplőkkel, de nem sikerült a tévétársasággal érdemi kapcsolatba lépniük.  

Szerző
Témák
Wekerle