Strasbourg;Magyar Helsinki Bizottság;

2020-02-17 16:19:15

Helsinki Bizottság: Magyarország komoly lemaradásban van a strasbourgi ítéletek végrehajtásában

Az Európa Tanács 47 tagállama közül csak Azerbajdzsán és Oroszország áll rosszabbul, mint mi.

A strasbourgi bíróság „elvi jelentőségű ítéleteinek” 74 százalékát nem hajtotta még végre Magyarország – írta közleményében a Magyar Helsinki Bizottság.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) nyilvános adatait felhasználva az EIN épített adatbázist és működtet honlapot a strasbourgi ítéletek végrehajtásáról. A szervezet hétfőn publikálta az Európa Tanács (ET) összes tagállamára lebontva, hogy milyen arányban hajtották végre az utóbbi tíz év ún. „elvi jelentőségű ítéleteit”. A strasbourgi bíróság ilyeneknek tekinti az azokban a perekben meghozott döntéseit, amelyek rendszerszintű problémákat tárnak fel, és az államnak intézkednie kell ahhoz, hogy hasonló jogsértések ne fordulhassanak elő.

Magyarország esetében az utóbbi tíz évben 57 ilyen ítélet született, ebből mindössze 15 tekinthető végrehajtottnak, 42 pedig nem. Ez a 74 százalékos arány feltűnően rossznak számít nem csak az ET összes tagállamának 43 százalékos átlagához képest, hanem térségünk többi országával összevetve is, ugyanis – mint írták – a visegrádi négyek közül a lengyel „hátralék” 35, a szlovák 23, míg a cseh mindössze 3 százalékos. De a szerb és a román állam is sokkal jobban áll a teljesítésben (22 és 44 százalék), mint a magyar. A miénkhez hasonlóan siralmas képet mutat a török és ukrán helyzet (63 és 67 százalék), és csak az orosz meg azeri pocsékabb (89 és 95 százalék), mint a magyar.

„Ez a kirívó lemaradás nem azt jelenti, hogy a magyar állam ne fizetné ki a panaszosoknak az EJEB általa megítélt kártérítéseket (»igazságos elégtételt«), hanem azt, hogy nem teszi meg azt, ami orvosolná az általánosabb problémát. Az államnak ugyanis azt is biztosítania kell, hogy hasonló sérelem később másokat már ne érhessen. Ezért szükséges lehet például jogszabályokat módosítani, a bírósági ítélkezési gyakorlatot felülvizsgálni, képzéseket indítani vagy éppen javítani a börtönkörülményeken” – hangsúlyozta a Magyar Helsinki Bizottság.