Előfizetés

Helsinki Bizottság: Magyarország komoly lemaradásban van a strasbourgi ítéletek végrehajtásában

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.17. 16:19

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
Az Európa Tanács 47 tagállama közül csak Azerbajdzsán és Oroszország áll rosszabbul, mint mi.
A strasbourgi bíróság „elvi jelentőségű ítéleteinek” 74 százalékát nem hajtotta még végre Magyarország – írta közleményében a Magyar Helsinki Bizottság. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) nyilvános adatait felhasználva az EIN épített adatbázist és működtet honlapot a strasbourgi ítéletek végrehajtásáról. A szervezet hétfőn publikálta az Európa Tanács (ET) összes tagállamára lebontva, hogy milyen arányban hajtották végre az utóbbi tíz év ún. „elvi jelentőségű ítéleteit”. A strasbourgi bíróság ilyeneknek tekinti az azokban a perekben meghozott döntéseit, amelyek rendszerszintű problémákat tárnak fel, és az államnak intézkednie kell ahhoz, hogy hasonló jogsértések ne fordulhassanak elő. Magyarország esetében az utóbbi tíz évben 57 ilyen ítélet született, ebből mindössze 15 tekinthető végrehajtottnak, 42 pedig nem. Ez a 74 százalékos arány feltűnően rossznak számít nem csak az ET összes tagállamának 43 százalékos átlagához képest, hanem térségünk többi országával összevetve is, ugyanis – mint írták – a visegrádi négyek közül a lengyel „hátralék” 35, a szlovák 23, míg a cseh mindössze 3 százalékos. De a szerb és a román állam is sokkal jobban áll a teljesítésben (22 és 44 százalék), mint a magyar. A miénkhez hasonlóan siralmas képet mutat a török és ukrán helyzet (63 és 67 százalék), és csak az orosz meg azeri pocsékabb (89 és 95 százalék), mint a magyar. „Ez a kirívó lemaradás nem azt jelenti, hogy a magyar állam ne fizetné ki a panaszosoknak az EJEB általa megítélt kártérítéseket (»igazságos elégtételt«), hanem azt, hogy nem teszi meg azt, ami orvosolná az általánosabb problémát. Az államnak ugyanis azt is biztosítania kell, hogy hasonló sérelem később másokat már ne érhessen. Ezért szükséges lehet például jogszabályokat módosítani, a bírósági ítélkezési gyakorlatot felülvizsgálni, képzéseket indítani vagy éppen javítani a börtönkörülményeken” – hangsúlyozta a Magyar Helsinki Bizottság.

Orbán telefonon tárgyalt Trumppal

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.17. 16:02

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Beszélgetésük során aktuális külpolitikai kérdéseket érintettek – közölte Havasi Bertalan.
Orbán Viktor miniszterelnök telefonon megbeszélést folytatott Donald Trumppal, az Egyesült Államok elnökével – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár hétfőn. Beszélgetésük során aktuális külpolitikai kérdéseket érintettek, melyek közül kiemelték az illegális migráció elleni küzdelem és a határvédelem fontosságát. Szóba került a Közel-Kelet helyzete is – ismertette Havasi Bertalan, hozzátéve: Donald Trump arra kérte Orbán Viktort, hogy tolmácsolja „nagyrabecsülését a sikeres és nagyszerű magyar népnek”.

„Semmiképpen se folytassák le” – Csaknem kétszáz pszichológus tiltakozik Gyöngyöspata miatt a tervezett nemzeti konzultáció ellen

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.17. 15:01

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az aláírók szerint ha lesz kérdés Gyöngyöspatáról, akkor a következő nemzeti konzultáció alkalmas lehet arra, hogy azt kommunikálja a magyarok felé: elfogadható a roma emberekkel szembeni diszkrimináció.
189 pszichológus tiltakozik, mert nem akarják, hogy a nemzeti konzultáció Gyöngyöspatával kapcsolatos kérdése tovább szíthassa a gyűlölködést és megerősíthesse a diszkriminációt és a szegregációt – vette észre az Index. Az aláírók szakmai véleménye szerint ha lesz kérdés Gyöngyöspatáról, akkor a következő nemzeti konzultáció alkalmas lehet arra, hogy azt kommunikálja a magyarok felé: elfogadható a roma emberekkel szembeni diszkrimináció. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a tervezett nemzeti konzultáció azt sugallja, hogy a gyöngyöspatai roma emberek nem érdemesek kártérítésre az elszenvedett diszkriminációért, figyelmen kívül hagyva azt, hogy a független magyar bíróság kimondta a szegregáció tényét, és az érvényes magyar jogszabályok alapján ítélt meg kártérítést” – olvasható a csaknem 200 tiltakozó pszichológus nyilatkozatában. A tiltakozók arra is kitérnek, hogy a nemzeti konzultációk kérdései 2011 óta nemcsak tükrözik a kormány politikájának aktuális irányát, hanem világosan megfogalmazzák azt is, hogy adott kérdésről milyen véleményt tart a kormány helyesnek. A pszichológusok által aláírt tiltakozás határozottan azt kéri, hogy a gyöngyöspatai kártérítések témájáról a nemzeti konzultációt „semmiképpen se folytassák le”.