Völner árulta el, mi lesz a harmadik kérdés a "nemzeti konzultációban"

Publikálás dátuma
2020.02.21. 15:13
Völner Pál
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Szerinte "vannak, akik azt mondják, hogy az erőszakos bűnözőket is büntetésük letöltése előtt ki kell engedni a börtönből".
Megvan a készülő nemzeti konzultáció harmadik kérdése is, amit Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára adott elő a kormány közösségi oldalán. Az ő megfogalmazása nyomán a következő, tényeket elferdítő kijelentések közül kell majd kiválasztania a hozzá közelebb állót azoknak, akik hajlandóak részt venni a kormány konzultációs színjátékában:
"vannak, akik azt mondják, meg kell tiltani, hogy hamarabb szabaduljanak, akik mások életére törtek. Vannak, akik azt mondják, hogy az erőszakos bűnözőket is büntetésük letöltése előtt ki kell engedni a börtönből".

Völner azt is egyértelművé teszi, hogy utóbbit "aktivista csoportok" képviselik, akik azt szeretnék, ha "minél kevesebb ember minél kevesebb időt töltene rács mögött". Az már nem derül ki, hogy ezt miért szeretnék Völner szerint, és feltehető, hogy a konzultációból sem fog. Vélhetően az államtitkár - és a konzultáció - arra az álláspontra utalt, mely szerint a megelőzés, a visszaesések elkerülése többet segít a társadalomnak, mint ha a büntetés-végrehajtás egyszerűen a megtorlásról szól.
Korábban Dömötör Csaba, a Miniszterelnök Kabinetiroda államtitkára árult el részleteket a készülő konzultációról, ugyancsak a kormány Facebook-ján. Ő azt mondta, az első két kérdés az állítólagos "börtönbiszniszről" szól. A kártérítési perek lehetőségének támogatása vagy ellenzése mellett várnak majd állásfoglalást, valamint azt kérdezik majd, hogy a kártérítésként megítélt összeget az elítéltek kapják-e, vagy - mint ahogy egyébként eddig történt - biztosítani kell, hogy az áldozatokhoz jusson az el.
A nemzeti konzultációkat is bonyolító Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) tavaly karácsony előtt négy nappal írt alá nettó 150 milliárd forintos keretszerződést, a következő időszakban ennyi közpénzt költ a kormány az ilyen jellegű tevékenységeire. Az NKOH megrendeléseinek egyetlen vállalkozó örülhet.
Szerző

Nem lesz BKV sztrájk

Publikálás dátuma
2020.02.21. 14:37

Fotó: Népszava
Megszületett a fővárosi közlekedési dolgozók béremeléséről a megállapodás.
Átlagosan 10 százalékos alapbéremelést, nagyobb cafetéria juttatást és több pótlék emelését is tartalmazza az a megállapodás, amely pénteken létrejött a Budapesti Közlekedési Vállalat vezetése és a cégnél működő három meghatározó szakszervezet: a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ), a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSZSZ) és az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) között. A szerződést szövegezik és kedden írják alá a felek, de Naszályi Gábor, az EKSZ elnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy az érdekvédők már most felfüggesztik a sztrájk előkészítését. A megállapodásban rögzítik, hogy a BKV egységesen 60 ezer forintot ad valamennyi dolgozónak az év első két hónapjára, a részmunkaidősök ennek arányos részét kapják meg. Március elsejétől pedig mindenki 8 százalékos alapbérfejlesztést kap, de ez nem lehet kevesebb 35 ezer forintnál. Ez azt jelenti, hogy mindenki nagyobb – akár 13-14 százalékos - emelést kap, akinek a bére jelenleg kisebb, mint 350 ezer forint – sorolta tovább a részleteket Gulyás Attila, a VTDSZSZ elnöke. A cégnél eltöltött évekért eddig is többletpénzt kaptak a régi dolgozók, de ezt most megemelték és átnevezték Budapest pótléknak, amit majd valamennyi közszolgáltató cégénél alkalmazni akar a főváros. Minden BKV-nál töltött év 0,4 százalékkal emeli a hűséges alkalmazottak bérét. Az eddigi 180 ezer forintos cafetéria a megállapodás értelmében 200 ezer forintra nő és külön keretet hoznak létre a kulcsfontosságú szakemberek megtartására vagy épp megszerzésére. Azt is beleírják az egyezségbe, hogy év végén 16 ezer forint értékben ajándékutalványt kap valamennyi BKV-s dolgozó. A szerződés szövegét hétfőn véglegesítik és kedden írják alá. Ahogyan azt korábban megírtuk, a BKV vezérigazgatója hosszú ideig nem engedett az eredetileg összesen 8 százalékos béremelési ajánlatából, ami miatt a cég 15 százalékot követelő szakszervezetei kollektív munkaügyi vitát kezdeményeztek, vagyis elkezdték a munkabeszüntetés előkészítését. Ebben a helyzetben a munkaadó köteles tárgyalóasztalhoz ülni a szakszervezetekkel, az egyeztetésre hét nap áll rendelkezésre, s az érdekvédők csak ezután hirdethetnek sztrájkkészültséget. A tárgyalások külső közvetítők, mediátorok bevonásával folytatódtak és már a keddi második forduló elmozdulást hozott a holtpontról, a harmadik megbeszélésen pedig megszületett a megállapodás. Azt, hogy elmarad a BKV sztrájk, abból már sejteni lehetett, hogy Karácsony Gergely főpolgármester szerdán egy rádióműsorban arról beszélt, van még mozgástér a béremelésre a főváros költségvetésében. A legtöbb budapesti közszolgáltató cégnél még tartanak a bértárgyalások, de nemcsak ebben a körben, hanem az állami tulajdonú vállalatoknál is ezt az egyezséget várták, hogy továbbléphessenek. A kormány ugyanis eddig nem tett le semmilyen ajánlatot a vasúti, közúti tömegközlekedésben, a postánál és a víziközmű cégeknél dolgozók fizetésének javítására.                                                            
Frissítve: 2020.02.21. 16:41

Az akadémiai kutatóintézetek vagyonát vizsgálta az ÁSZ, miközben azoknak nincs is saját vagyonuk

Publikálás dátuma
2020.02.21. 13:55

Fotó: Népszava
Az Állami Számvevőszék szerint tizenötből tíz kutatóintézet nem gazdálkodott megfelelően, a Magyar Tudományos Akadémia beszámolói szerint viszont az intézetek nemcsak hogy megőrizték, de még gyarapították is az általuk használt vagyont.
Megőrizték-e vagyonukat az akadémiai kutatóintézetek? – erre a kérdésre fókuszált az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egyik legutóbbi vizsgálata, melynek eredményeit pénteken, sajtótájékoztató keretében hozták nyilvánosságra. Kiderült: az ÁSZ szerint 2016-2018 között a tizenötből mindössze három kutatóintézet vagyongazdálkodása volt megfelelő, két további intézet gazdálkodása pedig 2018 végére javult. Így összesen tíz kutatóintézet vezetőjének fogalmaztak meg javaslatot, hogy 30 napon belül készítsenek intézkedési tervet a hiányosságok, szabálytalanságok kiküszöbölésére. Nagy Imre, az ÁSZ felügyeleti vezetője az eredményeket összegző előadásában elmondta: négy kutatóintézetnél nem került sor az előírások szerinti számviteli szabályozások megalkotására, így például nem volt biztosított, hogy a szervezet éves beszámolóját megbízható könyvvezetés támassza alá. Két intézetnél nem gondoskodtak a gazdálkodási jogkörök gyakorlására jogosultak – és aláírásmintájuk – naprakész nyilvántartásáról. Hét kutatóintézetnél nem készült az előírásoknak megfelelő leltár, három kutatóintézet pedig nem rendelkezett szervezeti és működési szabályzattal, vagyis SZMSZ-szel. Holman Magdolna ÁSZ-főtitkár elmondta, az ellenőrzést indokolta a kutatóintézetek költségvetési támogatása – ami 2016-2018 között 45 milliárd forint volt – illetve a kutatóintézeti vagyon nagysága, ami 2018 végén 87 milliárd forintot tett ki. Csakhogy a kutatóintézeteknek nem rendelkeznek saját vagyonnal, hanem a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) köztestületi vagyonával gazdálkodnak. Az Akadémia pedig – az MTA-törvény szerint – feladatai ellátása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, ennek részletes szabályait az MTA Alapszabálya határozza meg (az Akadémia vagyonába tartoznak ingatlanok, immateriális javak – mint a szellemi tulajdon –, tárgyi eszközök, pénz, befektetések). Az MTA vagyona tehát nem tartozik a nemzeti vagyonról szóló törvény és az állami vagyonról szóló törvény hatálya alá. Vagyis az ÁSZ legfeljebb azt vizsgálhatná a köztestületi vagyonnal való gazdálkodásnál, hogy a közpénzből szabályosan szerezte-e be az MTA irányítása alá tartozó kutatóközpont a működéséhez szükséges eszközöket. Ahogy azt például az egyházi intézményeknél teszik. Az egyházi fenntartású intézmények – például iskolák, egyetemek, kórházak – ugyancsak jelentős mennyiségű közpénzt kapnak közfeladataik ellátására, vagyongazdálkodásukat mégsem vizsgálja az ÁSZ, csak azt, hogy a közpénzből beszerzett eszközök beszerzése szabályszerű volt-e. Az MTA esetében egyébként az ÁSZ-jelentések sem fogalmaznak mindig egyértelműen: az egyik jelentésben azt írják, hogy a kutatóközpont saját vagyonával gazdálkodott, míg a másikban azt, hogy az MTA által használatba adott vagyonnal gazdálkodott. Arra az újságírói kérdésre, a köztestületi vagyon közvagyonnak számít-e, Holman Magdolna úgy válaszolt: tán magánvagyonnak kellene számítson? Szerinte az MTA kutatóintézetei közpénzt kapnak és közfeladatot látnak el, így vagyonuk közvagyonnak minősül. Egyébként olyan fogalom, hogy „közvagyon”, nem is létezik a magyar jogrendben: a nemzeti vagyonról szóló és az állami vagyonról szóló törvény állami vagyont, önkormányzati vagyont és magánvagyont különböztet meg. Az MTA köztestületi vagyona egy tudós közösség vagyona, amit a jogalkotó szándékosan emelt külön, hangsúlyozva a tudományos kutatások függetlenségét. Az is érdekes, hogy a közvagyon fogalmát csak az MTA-val összefüggésben használják az ÁSZ-jelentésekben. Az MTA közgyűlési beszámolói egyébként ellentmondanak az ÁSZ-nak: ezek szerint a kutatóközpontok nemcsak megőrizték, de gyarapították is az általuk használt vagyont a vizsgált időszakban. Az ingóságok (gépek, berendezések, tárgyi eszközök) bruttó értéke 61 milliárd forint volt, ez 24 százalékkal magasabb érték, mint a 2016. évi. A kutatóközpontok által használt épületingatlanok értéke pedig 16 százalékkal magasabb (29 milliárd forint), mint 2016-ban. Az adatok a Magyar Államkincstár elszámolási rendszerében készült, többszörösen ellenőrzött költségvetési beszámolókból származnak, amelyeket az Országgyűlésnek is benyújtanak, és eddig semmi kifogás nem volt ellenük. Ismert, a kutatóintézetek már nem az MTA-hoz tartoznak, 2019. szeptemberétől a nagyobb kormányzati kontrollt biztosító Eötvös Loránd Kutatási Hálózat alatt működnek. Az intézetek elcsatolása mellett – eddig – nem tudott szakmai érvet felhozni a kormányzat. A sajtótájékoztatón kiderült: az ÁSZ-jelentéseket az MTA-nak már meg sem küldték. 
Szerző