Borul a múzeumhálózat Szentendrén

Publikálás dátuma
2020.02.25. 07:00

Fotó: FERENCZY MÚZEUMI CENTRUM FACEBOOK-OLDALA
Ha az előző fideszes városvezetés nem ürítette volna ki a kasszát, egy 28 ezres város akkor sem tudna fenntartani egy olyan méretű múzeumi hálózatot, mint a Ferenczy Múzeumi Centrum – mondták el a Népszava forrásai.
Komoly változások elé néz a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) – írta az Index azzal kapcsolatban, hogy az intézmény vezetője, Gulyás Gábor a Ferenczy Noémi művészete című kiállítás megnyitóján elbúcsúzott, és az új polgármester, Fülöp Zsolt is megerősítette: a most nyíló kiállítással valami új kezdődik a városban és a művészeti életben. Gulyás Gábor – aki már tavaly ősszel jelezte, hogy egészségügyi okokból nem hosszabbít, az új igazgatói pályázat márciusban jár le – az Indexnek elmondta: számításai szerint a múzeumi centrum működéséhez minimum 430 millió forint önkormányzati támogatás kellene, ám az új, ellenzéki vezetésű önkormányzat jelezte: idén erre 80 millió forintot tud biztosítani. Gulyás Gábor azt is elmondta: a múzeumi centrum működéséhez 110 alkalmazottra van szükség – azaz több emberre, mint a szentendrei önkormányzatnak és cégeinek összesen, a múzeum alkalmazottai között mintegy tíz, állandóan foglalkoztatott kurátor is található −, miközben tavaly az intézmény bér- és járulékköltsége 300 millió forint körüli volt. Gulyás Gábor néhány részletet homályban hagyott: a 169 millió forintot kitevő állami normatíva mellett „az „intenzív városi támogatás” 260 milliós önkormányzati dotációt jelentett tavaly. Szentendre korábbi fideszes vezetése pedig ezt a pénzt részben úgy teremtette elő, hogy a város vagyonából évente mintegy 900 millió forint értékű ingatlant adott el – ám forrásaink szerint még így is minden évben ki kellett pótolnia az önkormányzatnak az FMC költségvetését. A múzeumi centrum – amely a Művészet Malom mellett tíz kiállítóhellyel rendelkezik, ebből négy leromlott állapotú − ugyanakkor a jövőben nem alapozhat az egyéb tevékenységéből származó bevételeire sem − a régészeti feltárásokból származó mintegy 600 millió forintra −, ugyanis egy 2018-as kormányrendeletnek köszönhetően a feltárásokról a Várkapitányság Zrt. dönt, és elvben nem kizárható, hogy a jövőben az ásatásokat nem a megyei hatókörű múzeum(ok)ra, hanem más (Mészáros Lőrinc, esetleg Tiborcz István érdekeltségében álló) régészeti cégre bízza. Az Art Capital nemzetközi művészeti fesztivált sem lehetett volna külső források bevonása – azaz minisztériumi háttérintézmények, alapítványok nélkül – megvalósítani évente mintegy 160 millió forintból, a támogatók között volt egyébként a Matolcsy György nevével fémjelzett Pallas Athéné Alapítvány is. („Elvesztette közpénz jellegét.”) A Népszava forrásai úgy tudják: kormányzati körök már múlt év végén jelezték Gulyás Gábornak: az FMC – miután a Fideszt kisöpörte a városból a népharag, egyéniben csak a Társaság az Élhető Szentendréért Egyesületért (TESZ) jelöltjei nyertek – ne is számítson ezekre a támogatásokra. (A fideszes Gyürk Dorottya pedig lemondott a kompenzációs listán szerzett képviselői mandátumáról, így az FMC pénzeiért korábban eredményesen lobbizó volt kulturális alpolgármester lelépésével egy fontos kormányzati szál szakadt el.) A kormányzati büntetőhadjáratnak csak az első felvonása volt az, hogy az önkormányzati választások után az FMC csak a kért támogatás töredékét − 35 millió forint helyett 2 millió forintot − nyerhette el az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) múzeumfejlesztésekre kiírt Kubinyi Ágoston Programjának pályázatán, így az Ámos Imre-Anna Margit Múzeum felújítását nem lehetett megkezdeni. (A Magyar Hang korábbi összesítéséből kiderült: az ellenzéki vezetésű önkormányzatok múzeumai, kiállítóhelyei mind így jártak.) 2018-ban a szintén az FMC alá tartozó Kmetty Múzeum felújítására még 33 millió forintot tudott áldozni az Emmi. Ha az előző fideszes városvezetés nem ürítette volna ki a kasszát, egy Szentendre méretű város akkor sem tudna fenntartani egy olyan nagy múzeumi hálózatot, mint a Ferenczy Múzeumi Centrum – mondták el a Népszava forrásai. A fideszes vezetésű Győrött például a szintén megyei hatókörű Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum 11 kiállítóhelyet mintegy 70 alkalmazottal tart fenn évi 470 millió forintból (ebből az összegből az állami normatíva mintegy 100 millió), csakhogy a 132 ezer lakosú Győr éves költségvetése 53 milliárd forint, van ipara, és  jelentős bevétele az iparűzési adóból. Ezzel szemben a 28 ezer lakosú Szentendrének 8,5 milliárd forintos az éves költségvetése, és nincs ipara. Szentendre új vezetése tisztában van azzal, hogy a város kulturális jelentősége kiemelten fontos – csak kulturális programokra várhatóan idén 220-230 millió forintot költ −, ám a rendszerváltástól 2013-ig megyei működtetésű FMC-t nem tudja tovább fenntartani. Gulyás Gábortól egyébként kérték korábban, hogy készítsen tanulmányt arról, hogy mekkora az a minimális, optimális, illetve maximális összeg, amiből fenntartható volna az FMC, de ezzel adós maradt. A városvezetés ezután nem örömmel, de az EMMI és a Miniszterelnöki Hivatal felé már jelezte, hogy a múzeumi centrumot átadná az államnak – a Művészet Malom maradna a város fenntartásában. Miközben az állami normatíva reálértékben csökkent, utakra, járdákra, csatornázásra, a parkolásra, a túlterhelt és alulfizetett óvónők béreinek emelésére kell több önkormányzati pénzt fordítani, hogy az itt lakóknak is élhető városa legyen Szentendre – mondták forrásaink. Megválaszolatlan kérdés egyelőre, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) fejlesztései miként valósulnak meg Szentendrén – 2017-ben tízmilliárd forint költségvetésű beruházásokat jelentettek be, ebből az FMC alá tartozó Fő téri Képtár felújítására 2,6 milliárd forintot szántak. Ám tavaly a Képtár felújításának az előkészítésre mindössze 15 millió forintot adtak.

Az új korszak már elkezdődött

Januárban nyílt meg a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. által fenntartott szentendrei ÚjMűhely Galériában Balogh László kiállítása. A kilencven éves Munkácsy-díjas festőművész Barcsay Jenő utolsó élő tanítványa, a valami új a szentendrei művészeti életben valójában ezzel a tárlattal kezdődött el – állították forrásaink, akik szerint Gulyás Gábor Barcsay munkásságát, örököseit, a Barcsay Alapítványt vagy a Barcsay-díjat nem vette komolyan. Gulyás szerintük a Szentendrén élő alkotókat is figyelmen kívül hagyta: az új városvezetés viszont − visszaállítva a Művészet Malom eredeti koncepcióját − Barcsaytól efZámbó Istvánon át a szentendrei kortársakig a város művészeti életének történetét, jelenét szeretné egységben bemutatni. 

Sok kicsi múzeum

Az 1970-es években a pártállam kultúrpolitikusa, Aczél György és a Pest megyei pártvezetés bábáskodása mellett lett sok kicsi múzeuma Szentendrének, élén a Kovács Margit Múzeummal. 1980-ban Szentendre múzeumait többen keresték fel, mint a Szépművészeti, a Magyar Nemzeti Galéria és a Mátyás-templom kiállításait együttvéve. Volt, hogy csak a Kovács Margit múzeumban egymillióan voltak – ma összesen nincs ennyi turista Szentendrén. A szentendrei múzeumok fenntartásáról a Központi Bizottság, a rendszerváltás után pedig Pest megye gondoskodott 2013-ig, a megyei múzeumi rendszer felszámolásáig, a finanszírozásuk gyakorlatilag 1990 óta nem zökkenőmentes.     

„Itt nem lehet linkelni” - búcsú Csukás Istvántól

Publikálás dátuma
2020.02.24. 13:55
Csukás István 1936-2020
Fotó: Népszava
A Kossuth-díjas író és költő hétfőn, életének 84. évében hunyt el.
„A jövő egy méter magas!” – mindig ezt mondta, ha a kultúra finanszírozási visszásságáról, a gyerekkönyvkiadás, a színház, a film hiányosságairól kérdezték. A hétfőn, 84. életévében elhunyt, Kossuth-díjas író és költő Csukás István gyermek-szépirodalmi hagyatéka mindig is a gyermeket állította középpontba mint a jövő zálogát. A Nemzet Művészének, a Digitális Irodalmi Akadémia tagjának iskola és színház, valamint díj is viseli nevét, a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényének hőséről, Bagamériról, a fagylaltosról pedig életnagyságú szobrot állítottak ki szülőhelyén, Kisújszálláson 2013-ban. „Írónak ugyan szoktak szobrot emelni, de hogy egy figurájáról… ennél többet nem lehet kérni!” – mondta derűs örömmel, mikor egy alkalommal volt szerencsém leülni vele beszélgetni kedvenc budai kávézójában, az Angelikában. Akkor azt is elárulta, melyik általa teremtett figura áll hozzá a legközelebb: „Számomra Pom Pom a legkedvesebb. Részben, mert itt a főszereplő a korábbiaktól eltérően egy kislány, Picur, részben, mert ez a sorozat kilóg a meseszabványok közül. Bár állatmese, de képzelt lényekről szól. Máshol ezt nem nagyon művelik, talán félnek, nem értik meg a gyerekek. Kipróbáltuk Sajdik Ferenccel, a gyerekek egyből megértették, a Radírpókot, az Órarugógerincű Felpattanót, a Lesbőltámadó Ruhaszárítókötelet.” Budapesten, a Naphegyen 2014 óta tematikus játszótér viseli a Pom Pom nevet; 2016-ban pedig, alkotójának 80. születésnapja alkalmából a fura szőrlény is szobrot kapott az író születési helyén. Gombóc Artúr, Kiscsacsi, Süsü, a sárkány, a Legkisebb Ugrifüles, Mirr-Murr, Oriza-Triznyák, Téglagyári Megálló, A Nagy Ho-ho-horgász, Sün Balázs, Csicsóka és a moszkitók vagy a Vakáció a halott utcában szereplői mind gyerekkori barátaim voltak, és az volt jó, hogy kalandjaikat nemcsak a könyvekben, de a televízióban is nyomon lehetett követni – milyen szerencse, hogy alkotójuk a tervezett hegedűművészi pálya helyett végül a meseírásban találta meg önmagát. Erre a születési időpontja, mely egyezett Hans Christian Andersenével (április 2.) – s mely egyezést mindig büszkén emlegette – mondhatni predesztinálta… (Az Andersen-díjat 1984-ben oda is ítélték neki.) Több évtizedes, generációkon átívelő sikerének titkát így fogalmazta meg: „A meséimet is pont akkora hittel, tehetséggel, lelkesedéssel írtam, mint a verseimet, sohasem fordult meg a fejemben, hogy másodrendű dolgok. A gyerekirodalom a felnőtteknek szólóval azonos súlyú része a szépirodalomnak. Petőfi, Vörösmarty, Molnár Ferenc, Móricz – nincs még ilyen irodalom, ahol ekkora zsenik írtak volna gyerekeknek; magas a mérce, ehhez próbál igazodni az ember. Szoktam mondani: a gyerekeknek úgy kell írni, mint a felnőtteknek – csak egy kicsit jobban! Fantasztikus érzékenységgel, őszinteséggel hallgatják, olvassák a meséket, itt nem lehet linkelni. Emellett kezdetektől fogva tudatosan megpróbálok annyi életörömöt a meséimbe gyömöszölni, ami kitart egész életükben.” Nekem kitart.
Szerző

Meghalt Csukás István

Publikálás dátuma
2020.02.24. 11:22

Fotó: Népszava
Búcsúzunk az ország mesemondójától, meghalt Csukás István! - írja közösségi oldalán az Újszínház.
"Csukás István 83 évesen itt hagyott bennünket és kicsit mindannyian úgy érezzük, mintha árvábbak lennénk nélküle."

A meséibe kapaszkodunk, hiszen Süsü, a sárkány, Mirr-Murr kandúr kalandjai, Pom Pom meséi és természetesen a Nagy Ho-ho-ho-horgász örökre velünk marad, az életünk, gyermekkorunk részeként - tiszteleg a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas költő, író emléke előtt a színház. 
Csukás Istvánt hétfőn érte a halál. A Kossuth-díjas alkotó 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957 óta élt írásaiból. Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom-pom meséi; a Süsü, sárkány; a Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt. Csukás István 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957-ben abbahagyta jogi tanulmányait és azóta írásaiból élt. 1968 és 1971 között a Magyar Televízió munkatársa volt, 1978-tól a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, majd az Új Idő és a Kölyök Magazin szerkesztőbizottságának tagja volt. 1993-tól a Piros Pont főszerkesztőjeként dolgozott. Alkotásait számos elismerésben részesítették. 1977-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon elnyerte az Év Legjobb Gyermekfilmje díját. Munkássága elismeréseként többek között 1977-ben és 1987-ben József Attila-díjat, 1984-ben Andersen-díjat, 1987-ben az Év Könyve-, 1989-ben és 1995-ben Déry Tibor-jutalmat kapott. 1996-ban elnyerte a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesület életműdíját, 1999-ben Kossuth-díjjal tüntették ki "magas színvonalú költészetéért, közvetlen szavú, ember- és természetszeretetre nevelő műveiért és a kortárs gyermekirodalom megújításáért". 2010-ben Az év gyerekkönyve életműdíjjal jutalmazták. 2011-ben Budapest díszpolgára lett és Prima Primissima Díjat kapott. Abban az évben jelent meg Mi az adu? című könyve, amelyben tárcái, portréi, egy egyfelvonásos színdarab és a kötet címadó művének hangjáték kapott helyet. 2014 januárjában a veszprémi Pannon Várszínház mutatta be új mesejátékát, az Óriás nyomában címmel. 2014-ben Csukás István nevét viselő díjat alapított gyermekdarabok elismerésére Őze Áron, a Pesti Magyar Színház igazgatója. 2015-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett, Összegyűjtött versek címmel jelent meg versválogatása. Ugyanabban az évben a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért Szép Ernő-különdíjat, 2016-ban a Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést kapott. 2016-ban, 80. születésnapja alkalmából Kisújszálláson felavatták Pom Pom szobrát. 2016-ban Magyar Örökség Díjjal, 2017-ben a Nemzet Művésze címmel tüntették ki. 2019-ben A Süsü, a sárkány című meséje alapján készült bábfilmsorozat hőseiről alkalmi bélyegblokkot bocsátott ki a Magyar Posta, amely Weisenburger István grafikusművész tervei alapján, 60 ezer példányban készült.
Szerző
Frissítve: 2020.02.24. 13:58