A heringek után

A börtönszlengben heringpénznek hívják azt az összeget, amit azért kapnak (kaptak eddig) az elítéltek, mert az állam nem biztosítja a megfelelő elhelyezést, magyarul: túlzsúfolja a börtönöket. Nem most, már hosszú ideje. Hiába a hangzatos börtönépítési szlogenek, a „hering-szint” tartós. 2010-ben bő 12 ezer helyre 16 200 fogvatartott jutott, 2018-ban pedig nagyjából 15 ezer helyre valamivel több, mint 17 ezer. A különbség tartósan 2-4 ezres. Most a kormány jó adag sorosozással együtt kitalálta, nem fizet heringpénzt (törvény is van róla), ad viszont 30 milliárdot a Belügyminisztériumnak, hogy építsen börtönöket és csökkentse a zsúfoltságot. Érdekes az eseménysor: a Fidesz ígérte, de nem épített elég börtönt. A zsúfoltság miatt ki kellett fizetnie már 9 milliárdot, mivel nem tartotta be a saját szabályait (a kártérítések részleteit és feltételeit pár éve a Fidesz írta bele a büntetés-végrehajtási törvénybe). Ezután átgázolt a jogerős bírósági döntéseken (egyelőre nem fizet), majd elfogadtat a parlamenttel egy olyan szabályt, amire sok tízmilliárd kell.

Merthogy a friss jogszabály alapján októberig meg kell szüntetni a zsúfoltságot, amit még Gulyás Gergely szerint is, „részben mobilbörtönökkel lehet megvalósítani”. Azaz konténerekkel. A gond csak az, hogy attól aligha lesz kevésbé embertelen a bánásmód, ha a rabokat túlzsúfolás helyett konténerekbe rakják, ahol nyáron klíma nélkül akár 40-50 fok is lehet. Vagy további milliárdokat ölnek bele a szigetelésbe, hűtésbe, vagy jöhet – a heringpénz analógiáján – az izzadságpénz. De legalább a konténernek (a zsúfolt cellával ellentétben) van mifelénk valami varázsa. Abba raktak már menedékkérőket, katonákat, a reptéren a fapados járatokra váró utasokat vagy az iskolai férőhelyek hiányában diákokat.