Szabad szemmel: Orbán végérvényesen a szélsőjobb része lett

Publikálás dátuma
2020.03.03. 06:25

Nemzetközi sajtószemle, 2020. március 3.
Guardian A kommentár három fő tényezőt talált, amiért az emberek manapság hajlamosak a szélsőjobbra voksolni Európában, majd a magyar és a lengyel példán mutatja be, hogy ez az előretörés miért nagyon-nagyon rossz. Ezek a pártok jelenleg már 15 százaléknál járnak, ami a háromszor annyi, mint a 90-es évek elején. Vagyis immár minden 6. európai választó olyan politikusokat támogat, mint Le Pen, Salvini vagy Orbán. Emögött alapvetően egyetlen titok húzódik meg: a migráció elutasítása, vagyis az a meggyőződés, hogy az érkező tömegek veszélyesek az itt élő népekre nézve. Csakhogy e tekintetben nincs sok változás az eltelt évtizedek alatt. Itt lépnek a képbe további indokok. Legelőször is az, hogy a szélsőségesek jobban megtanulták, hogyan kell mozgósítani a tömegeket. Finomították a róluk alkotott külső képet, de persze ettől még a lényeget tekintve pont annyira radikálisok, mint előtte bármikor. A másik oldalról a hagyományos erők, felvizezve ugyan, de átvették a szélsőjobb programjának jó pár elemét, így például éppen a bevándorlás kérdésében. Másodszor nem csupán a pártok, de a szavazópolgárok is változtak. Manapság sokkal nehezebb kiszámítani, miként viselkednek az urnáknál. Nagyban befolyásolják őket a pillanatnyi események, ezért könnyebben eléri őket a szélsőség. Végül pedig egyre inkább előtérbe került a bevándorlás témaköre, és ez önmagában is jócskán kihat arra, hová adják a voksukat. Ebben az a rossz, hogy a szélsőjobb bizonyos gondolatai összeegyeztethetetlenek az olyan demokratikus értékekkel, mint a sokszínűség és a kisebbségi jogok védelme. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, azt meg lehet nézni Magyarországon és Lengyelországban, ahol a szélsőséges kormány felszámolja a liberális demokráciát. Ezért csak reménykedni lehet, hogy hamarosan lefékeződik a radikálisok exponenciális erősödése. Mert egy csipetnyi szélsőjobb nem árt a demokráciának, de ha túl sok jut belőle, az már katasztrofális.  
Die Presse Ausztria csaknem két tucat rendőrt küld a magyar-szerb határ ellenőrzésének megerősítésére. Ezt az osztrák belügyminiszter jelentette be, miután Nickelsdorfban áttekintette magyar kollégájával az EU-török menekültegyezmény felmondása után előállt helyzetet. A konzervatív Nehammer személyi, anyagi, illetve pénzügyi támogatást ígért Görögországnak, illetve a többi balkáni államnak is, mivel Törökország szabadjára engedte a szír menekülteket. Úgy fogalmazott, hogy három biztonsági övezet létezik: az egyik a külső határokon, például görög területen, a másodikat a migránsutak mentén fekvő országok jelentik, a harmadik pedig az, hogy szavatolni kell az osztrák határok biztonságát. Kitért azonban arra, hogy Ankarának tartania kell magát a 4 éve kötött megállapodáshoz, és az EU, Ausztria, valamint Magyarország nem hagyja magát megzsarolni.   
Szerző

Netanjahu pártja szerezhette a legtöbb mandátumot

Publikálás dátuma
2020.03.02. 21:43

Fotó: ATEF SAFADI / AFP
Az exit poll alapján 37 parlamenti helye lesz a Likudnak. Beni Ganz centrista Kék-fehér nevű pártja 32 mandátumot szerzett.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök pártja, a jobboldali Likud párt szerezte a legtöbb, szám szerint 37 mandátumot az Izraelben egy éven belül harmadszor, az 1999 óta legmagasabb részvétellel megtartott parlamenti választásokon - jelentette a tizenhármas tévé exit poll alapján hétfőn este. A Likud 37 mandátumot szerzett a százhúsz tagú izraeli parlamentben, a kneszetben a tizenkettes és a tizenhármas tévé exit pollja szerint is. Őket követi az ellenzéki centrista Kék-fehér párt 32, illetve 33 parlamenti hellyel.
A jobboldali -vallásos tömb azonban egyik televízió szerint sem szerzett többséget ezúttal sem a kneszetben, hanem hatvan mandátummal rendelkezik, s vele szemben szintén hatvan helye lett együtt a Kék-fehér pártnak, a baloldali Egyesült Pártnak, az Arab Egyesült Listának, és Avigdor Liberman jobboldali nacionalista Izrael a Hazánk nevű pártjának.

A kormányalakításhoz 61 mandátumra van szükség.
Délután is nagyon magas volt a részvétel, négy óráig a jogosultak negyvenhét százaléka adta le voksát annak ellenére, hogy egy éven belül már harmadszor rendeznek parlamenti választásokat Izraelben. Ahmad Tibi, a kneszet arab képviselője a The Times of Israel című újságnak úgy nyilatkozott, hogy példátlanul magas arab részvétel várható, amely megakadályozza Netanjahu miniszterelnöki székben maradását.
A késő délutáni órákig viszonylagos nyugalomban zajlott a választás, a közszolgálati rádió szerint csak a koronavírus miatt házi karanténra ítéltek különleges szavazóhelyiségeinél volt fennakadás, mert a biztonsági óvintézkedések miatt különösen lassan folyt a voksolás, és sokaknak órákig kellett sorba állni.
Frissítve: 2020.03.02. 21:54

Karanténba zárták Mongólia elnökét, mert Kínában járt

Publikálás dátuma
2020.03.02. 21:23
Battulga Khaltmaa és Hszi Csin-ping
Fotó: LIU BIN / Xinhua News Agency
Battluga az első államfő, aki kínai útra vállalkozott a koronavírus járványának januári kitörése óta.
14 napos karanténba zárták pénteken Mongólia elnökét, Battulga Khaltmaa-t és más kormánytisztviselőket, miután Kínában jártak - írja a mongol állami hírügynökség, a Montsame nyomán a Reuters.
Battluga az első államfő, aki kínai útra vállalkozott a koronavírus járványának januári kitörése óta. Pekingbe csütörtökön érkezett meg, mások mellett a mongol külügyminiszter kíséretében, majd Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Li Ko-csiang miniszterelnökkel tárgyaltak. A delegációt azonnal elkülönítették, amint visszatértek Mongóliába.
Szerző