Így írja át a történelmet a Fidesz a szövetségeseivel

Publikálás dátuma
2020.03.09. 08:07

Amelyik intézmény nem igazodik a hatalom narratívájához, az meglakol.
Nacionalista kormányok megpróbálják újraírni a holokauszt történetét. Orbán Viktor egy Fidesz-barát történésznőt akart kinevezni a vitatott Sorsok háza múzeum élére, ami széles körben felvetette az aggályt, hogy az intézmény tisztára igyekszik majd mosni az ország szerepét a népirtásban, írja a Huffington Post. Előzőleg a politikus dicsérte az antiszemita Horthy szerepét, megszigorította a színházak, illetve kulturális intézmények ellenőrzését. Újraszabta a tantervet és betiltotta a gender tanulmányokat. Olaszországban a szélsőjobbos Liga azon van, hogy legyen új múzeum a Mussolini-féle fasiszta párt egykor székházában. De a holokauszt revíziója Lengyelországban jutott a legtovább. Félreállították a lengyel zsidók múzeumának elismert vezetőjét, mert a hatalom szándékával ellentétben nem volt hajlandó bagatellizálni a lengyel antiszemitizmus történetét. Itt a hivatalos mantra az, hogy a bűnöket a megszálló nácik követték el. A PiS kiüresítette a sajtó függetlenségét és válságba döntötte a jogállamot. Egyben gonosz kampányt indított a történelmi emlékezet megváltoztatására. Célba vette azokat az intézményeket, amelyek nem csatlakoztak a nacionalista narratívához. Sokat mondó, ami a második világháború múzeumának igazgatójával történt, mivel az nem volt hajlandó beállni a sorba: Nyilvánosan a nemzet megosztásával vádolták meg, titkos rendőrök jelentek meg a házánál egy éjjel és korrupciós vádakkal őrizetbe vették. Az intézmény ma már a kormánypárt történelem felfogását tükrözik. Mármint hogy a lengyelek mennyi áldozatot hoztak és mennyire hősiesek voltak, viszont semmi közük a holokauszthoz. A korábbi direktor, aki jelenleg a Yale Egyetemen tanít, azt mondja, hogy a PiS eszközként használja a múltat a hívek mozgósítására, illetve azok kitaszítására, akik nem tartanak vele. Ami a Zsidó Múzeummal történek, az része annak, hogy a szélsőjobbos és nacionalista kormányok kulturkampfot folytatnak tudományos és történelmi 
Szerző
Témák
holokauszt

Börtönnel büntetik, aki megszegi a karanténszabályokat, leállt a repülőforgalom Románia és Olaszország között

Publikálás dátuma
2020.03.09. 07:32

Fotó: Andrea Diodato / NurPhoto
A jövőben nincs pardon a koronavírus elleni küzdelemben.
A bukaresti operatív törzs leállította a légi közlekedést Románia és Olaszország (a koronavírus-járvány által leginkább sújtott európai állam) között, ahol mintegy 1,2 millió román állampolgár él.  A légitársaságokat arra kötelezik, hogy a Kínából, Iránból, Dél-Koreából vagy Olaszországból átszállással érkező román utasaik figyelmét felhívják - és erről nyilatkozatot is aláírassanak velük -, hogy Romániába érkezésük után karanténba kerülnek. Ugyanezen országokból Románia átszállással sem fogad idegen állampolgárokat. A jelzett országokból szárazföldön érkezőkre is - büntetőjogi felelősség terhe mellett - karantén vár Romániában. A koronavírus-válság előtt a román repülőterekre heti 187 menetrendszerű járat érkezett Olaszországból, ezek száma az utóbbi időben 72-re csökkent, a gépek kihasználtsága is visszaesett - mutatott rá Lucian Bode ügyvivő közlekedési miniszter. Romániában vasárnapig nyolc megyében és a fővárosban 15 embernél mutatták ki a koronavírust, közülük ötöt már gyógyulnak nyilvánítottak. A járványügyi vizsgálat valamennyi esetnél kimutatta, hogy a fertőzést - közvetve vagy közvetlenül - Olaszországból kapták el. Vasárnap este a bukaresti egyetemi campusból is speciális védőfelszereléssel ellátott mentősök szállítottak a járványkórházba egy Olaszországból visszatért fertőzésgyanús diáklányt: ha bebizonyosodik, hogy rosszullétét a Covid-19 okozta, valószínűleg a bukaresti műszaki egyetemen - és valószínűleg a többi fővárosi felsőoktatási intézményben is - felfüggesztik az oktatást. Az operatív törzs már korábban bejelentette, hogy a fertőzés terjedésének megfékezése érdekében Romániában felfüggesztik az oktatást minden olyan tanintézményben, ahol valamely diáknál, vagy tanárnál kimutatják a koronavírust. Romániában március 31-ig betiltottak minden olyan rendezvényt, amelyen több mint ezren vesznek részt, a kisebb rendezvények esetleges betiltásáról a helyi hatóságok döntenek. Romániában jelenleg 15 embert tartanak megfigyelés alatt intézményesített karanténban, 13 ezret pedig otthonában szigeteltek el, mert olyan térségekből tértek vissza Romániába, ahol már megjelent a koronavírus-fertőzés. 

A börtönlakók nem tolerálják

Persze Olaszország is próbálja minimalizálni a károkat, így az autósztrádákon, vasútállomásokon és repülőtereken is ellenőrizni fogják a rendkívüli egészségügyi készültség alá vont észak-olaszországi térségekből ki- és belépni akaró személyeket. Kizárólag indokolt munkavégzés vagy egészségügyi okok miatt hagyhatják el az ott élők Lombardia tartomány és annak a további 15 észak-olaszországi megyeszékhely városnak a térségét, amelyekben a római kormány vesztegzárat rendelt el. Az érintett területekre belépni is csak hasonló indokokkal lehet. Mindazoknak, akik távozni kívánnak az úgynevezett "rendkívüli korlátozás alá eső" zónákból akár gépkocsival, akár vasúttal, akár repülőgéppel, ezt a rendőri szerveknél kell jelezni az ehhez szükséges kérvénnyel. A kérelem formanyomtatványát - amely még nem került fel az internetre - maguktól kitölthetik. Ellenőrzés esetén ezzel igazolhatják a területről tervezett ki- vagy belépést. Az országutakon és autósztrádákon a városi rendőrség, a sztrádarendőrség és a csendőrség állíthatja meg és ellenőrizheti az autósokat, esetleg a sztrádakapuknál is. A vasútállomásokon a vasúti rendőrségnek kell felmutatni az engedélyezett ki- és belépési kérvényt. Hasonló ellenőrzést vezetnek be a térség repülőterein is: olasz állampolgárok esetén a ki- és belépést indokolni kell, a külföldiek szabadon távozhatnak, de ha külföldi személy akar beutazni ezekre az észak-olaszországi helyszínekre, neki is engedélyt kell kérnie. (Velence városában a tengerjáró hajókkal érkezők nem szállhatnak le a fedélzetről.) Az intézkedéseket megszegők legalább 200 eurós bírságot, valamint három hónapig terjedő börtönbüntetést kockáztatnak. A Covid-19 vírus okozta járvány terjedésének megállítására bevezetett intézkedések a tízmillió lakosú Lombardia tartományt és 15 másik észak-olaszországi várost érintenek. Az újabb karanténzónák Lombardia mellett Modena északi területeit, valamint Pármát, Piacenzát, Reggio Emiliát, Riminit, Pesarót, Urbinót, Alessandriát, Astit, Novarát, Verbano-Cusio-Ossolát, Vercellit, Padovát, Trevisót és Velencét kényszerítik az itt élők mozgásának korlátozására. A 16 millió lakosú területet narancssárga övezetnek nevezték el, Olaszország többi része sárga zóna lett. Eltűnt az eddigi zöld zóna, amelyre nem vonatkoztak az óvintézkedések. A narancssárga térséget vasárnap estig nem zárták le, a belügyminiszteri rendelet kiadása után helyi szinten intézkednek erről. A térségbe korlátozás nélkül visszatérhetnek azok, akik ott élnek, de az utóbbi napokban nem tartózkodtak lakhelyükön. Több olaszországi börtönben lázadás robbant ki vasárnap a látogatások felfüggesztése miatt. A rabok ezenkívül fokozottabb egészségügyi védelmet követeltek maguknak a koronavírus-fertőzés elkerülésére. Emilia Romagnában a modenai börtönben tört ki lázadás, egy rab életét veszítette. A lombardiai Pavia börtönében börtönőröket ejtettek túszul: a büntetésvégrehajtási intézetet a speciális rendőri erők rohamozták meg vasárnap késő este.

Szögesdrót, kutyák, vízágyúk: Orbán és Trump elégedetten hátradőlhet

Publikálás dátuma
2020.03.09. 07:12

A földrészen mára Európában már alapvetően mások a viszonyok, és valószínűleg egyetlen állam sem nyitja ki a határait.
Az EU-ban már Donald Trump és Orbán Viktor az irányadó, ennek megfelelően a szögesdrót mögött kutyák, vízágyúk, és fegyverek várják a menekülteket a görög-török határon, írja a The Times. Ráadásul Ursula von der Leyen EB-elnök a múlt héten dicsérte, hogy Görögország Európa védőpajzsaként lép fel az új migránshullámban. Egyben 350 milliós segítséget ígért Athénnak a határvédelemre. Vagyis elfogadta azt, amiért a magyar miniszterelnököt öt éve még éles támadások érték, amiért kerítést emelt, hogy megállítsa a Németországba tartó menedékkérőket. Ráadásul Írország támogatja ezeket a lépéseket, és valószínűleg sok ír is, ami védhető, de akkor be kell ismerni, hogy Trumphoz hasonlóan falat akarunk. Ezt az egyik vezető ír kommentátor írta, hozzátéve, hogy ha nem volna koronavírus, akkor ez lenne napjainkban a vezető sztori. A földrészen mára már mások a viszonyok, mint 2015-ben, és nem lehet várni, hogy a németek vagy mások ezúttal kinyitják a határokat. De azért Dublin tehetne többet is, de nem úgy, hogy ezek az emberek átvágnak az egész földrészen, amíg eljutnak odáig, hanem hogy repülőgépen a területére szállítja őket a táborokból. Ám Írországnak és az uniónak is rá kell jönnie: már nincs abban a helyzetben, hogy kioktassa az olyanokat, mint az amerikai elnök, aki fallal akarja feltartóztatni a menekülthullámot az USA déli határán.

Majdnem tízszeres túlzsúfoltság

 Az uniónak mielőbb vissza kell állítania a jogot és rendet a görög-török határon, ami azt jelenti: ne a biztonsági erők döntsék el a dolgokat könnygázzal, hanem hivatalnokok mondják ki jogállami normák alapján, ki jogosult a menedékre, gigyelmeztet a Süddeutsche Zeitung. És hogy az eljárás gyors legyen, ne pedig évekig tartson, amint az manapság oly sokszor előfordul. Aki pedig védelemre szorul, azt ki kell hozni a mocskos görög táboroktól és el kell osztani a tagállamok között. Ha pedig a magyar és a lengyel kormány nem hajlandó vállalni a tagsággal együtt járó kötelezettségeket, akkor a többieknek a lehető legnagyobb nyomást kell gyakorolni rájuk. Azon kívül nem szabad, hogy az EU hagyja magát megosztani Erdogan cinikus zsarolási kísérletétől, mert a közös határ mellett a közös értékeket is meg kell óvni. Ha az európaiak képesek felnőni ehhez a hatalmas feladathoz, csak akkor mondhatják, hogy megtanulták 2015 leckéjét. A török elnök persze pontosan tudja, amit az autokraták, hogy ti. hol van a nyugati társadalmak érzékeny pontja. Propagandistái számára ajándék minden könnygázgránát, amelyet a görög határőrök kilőnek. A brutalitás bizonyság a szemében, hogy ha komolyra fordul a dolog, az EU nem is veszi olyan komolyan az emberi jogokat. Vagyis nem tarthat másoknak erkölcsi prédikációt. Leszboszon ma 19 ezren vegetálnak az alig kétezer ember számára létesített táborban. A helyzet közvetlenül ered abból, hogy az európai menedékpolitika fejetlen és hiányzik belőle a szolidaritás. A görög kormány egyre jobban kétségbe van esve, miközben sokan öt éve várják, hogy eldőljön a sorsuk. És pontosan itt van szükség segítségre más tagállamok részéről.
Szerző
Témák
Szabad szemmel