„A Fidesz az asszony nem ember kultúráját vallja” – A nőkről is vitáztak a Parlamentben

Publikálás dátuma
2020.03.09. 14:35
A napokban elhunyt Balsai István alkotmánybíróra emlékeztek az ülésnap kezdetén
Fotó: Soós Lajos / MTI
A nők helyzete, a migráció és a koronavírus is adott alkalmat vitára a kormány és az ellenzék között az Országgyűlésben.
Férfiközpontú világban élünk, feminista politikára lenne szükség, de ehelyett tíz éve egy macsó férfipolitikát tapasztalunk – mondta az Országgyűlésben napirend előtti felszólalásában Tordai Bence. A Párbeszéd társelnöke szerint ma feminista politikát kell folytatni, a nemi egyenlőség nem nemi azonosság, a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségeket kötelességünk eltüntetni, erre csak a zöld és baloldali politika képes. A férfiak átlagban havi 68 ezerrel keresnek többet, a nyugdíjak is hatodával kevesebb a nők esetében. Hetente egy nőt megöl a partnere a statisztikák szerint. Ehhez képest a Fidesz „az asszony nem ember kultúráját vallja”. Rétvári Bence államtitkár válaszában azt mondta, az egyenlő munkáért egyenlő bér, az egyenlőség elve nemzeti konszenzus lehetne, de Tordai Bence felszólalásában a napi politika szintjére degradálta a kérdést. A Párbeszéd pedig „ahhoz a párthoz dörgölőzik”, amelynek elnöke a lecserélendő „öregecskedő feleségekről” beszélt. Az ellenzék nem szavazta meg a kapcsolati erőszak tényállását a BTK-ban, sem a szociális törvényben a titkos menedékházak hálózatának felállítását. A kormány a nők foglalkoztatottságát is emelte, bár korábban nagy volt a lemaradás, ma alig vagyunk az uniós átlag mögött. Schmuck Erzsébet a klímaváltozásról beszélt, azt mondta, a kormány még mindig meg akarja úszni a szükséges intézkedéseket, így az EU potyautasa klímaszempontból. A kormány klímavédelmi akcióterve nem ér semmit, nincsenek benne konkrét célok, teljesítési időpontok. Schanda Tamás államtitkár válaszában közölte, a kormány az egyetlen, amelyik tesz a klímavédelem érdekében és nem csak beszél róla, hamarosan vitanap lesz a témában, ezen mindenki elmondhatja a javaslatait, meg fogják hallgatni. Oláh Lajos a DK részéről azt mondta, a kormány nem tájékoztat megfelelően a koronavírussal kapcsolatban, ellentmondóak a nyilatkozatok, Kásler Miklós miniszter nyilatkozata, hogy azért nem tudták, melyik egyetemre jár az egyik fertőzött iráni diák, mert az illető nem mondta el, botrányos. A DK több intézkedést is követel a kormánytól többek között az otthoni karantén feltételeinek kialakításáról, döntsön a kormány a nagy látogatottságú rendezvények betiltásával kapcsolatban. Dömötör Csaba államtitkár válaszában azt mondta, a járvány kezelése nem pártpolitikai ügy, felelősségteljesen kellene viselkednie az ellenzéknek.
Harangozó Tamás szocialista képviselő is a koronavírusról beszélt, azt mondta, mindenkinek köszönet jár, aki most a járvány megelőzésén, megfékezésén dolgozik. Az MSZP azt javasolja, könnyítsék meg az egészségügyi beszerzéseket, mérjék fel a lélegeztetőgépek számát és szerezzék be a szükséges mennyiséget. Az iskolák ellátására fertőtlenítőszerrel külön gondoskodjanak és ha szükséges, hozzák előre a tavaszi szünetet. Dolgozzák ki a karanténra vonatkozó munkajogi szabályokat és közöljék egyértelműen az állampolgárokkal, hogy milyen jogaik és kötelességeik vannak. Ezekről minden 18 éven felüli állampolgárnak levélben kellene értesíteni. Rétvári Bence megköszönte a javaslatokat és folyamatos részletes tájékoztatást ígért. Jakab Péter, a Jobbik elnöke azt mondta, Orbán Viktor és a Fidesz vadnyugatként tekint az országra, romokban hever az egészségügy, Orbán Viktor barátja, a török elnök ráengedi a migránsokat Európára, szükség lenne a határőrség visszaállítására. A Jobbik azt javasolja, hogy az átlagbér alatti jövedelmek adóját engedje el a kormány, mert nyakunkon a gazdasági válság. Orbán Balázs államtitkár válaszában „katyvasznak” nevezte Jakab Péter felszólalását, szerinte az ellenzéki képviselő „bort prédikál és vizet iszik”, Jakab a pártját is szétveri belülről. Halász János a Fidesz részéről azt mondta, több tízezer migráns tarthat Európába (holott ez helyszíni tudósításainkból is kiderült, hogy nincs így) és akár „több százezres migráns áradat is összeállhat a Balkánon”. A határvédelem közös ügy lehetne, de az MSZP és a DK még mindig a határkerítést kritizálja. A koronavírus miatt helyes volt a tranzitzónák lezárása. Dömötör Csaba válaszában azt mondta, azok a külföldiek, akik nem vetik magukat alá a koronavírus vizsgálatnak, itt tartózkodásukat kockáztatják. A kormány felfüggesztette a vízumkiadást az iráni állampolgárok számára, az Olaszországból érkezőket fokozottan ellenőrzik.
Frissítve: 2020.03.09. 14:51

„Vakugrásnak” nevezték a szakképzés átalakítását

Publikálás dátuma
2020.03.09. 13:32

Fotó: Népszava
Tiltakoznak a Szegedi Szakképzési Centrum dolgozói, és a többi hasonló intézmény pedagógusait, munkatársait dolgozóit is arra kérik, csatlakozzanak az aláírási mozgalomhoz.
 A többi centrum Aláírásgyűjtéssel tiltakoznak a Szegedi Szakképzési Centrum dolgozói az új szakképzési törvény ellen, petíciójukat hétfő délben adták át Budapesten az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM). A tiltakozók, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nevében Mészáros Imre sajtótájékoztatót is tartott, ahol arról beszélt: a szakképzés átalakításában évek óta a káosz az úr. Felidézte: 2016 végén egy olyan kerettantervet kaptak a szakképző intézmények, amelyet néhány nap alatt kellett a gyakorlatba átültetni. Majd 2016/2017 fordulóján az érettségi előtt álló diákok és tanáraik néhány hónappal a vizsgák előtt értesültek az érettségi új tartalmi követelményeiről, holott törvény szerint a vizsgakövetelményeket legalább két évvel korábban nyilvánosságra kellett volna hozni. 2018-ban azzal „borzolták a kedélyeket”, hogy bevezették a mellékszakképesítések rendszerét; Mészáros szerint ennek sikertelenségét mutatja, hogy tavaly jelentősen átszabták, leegyszerűsítették az Országos Képzési Jegyzéket, a mellékszakképesítések gyakorlatilag „mentek a kukába”. A centrumokban bevezették a kancellári rendszert, ami pluszforrásokat nem, de további bizonytalanságokat hozott. Az iskolák elnevezésén is folyamatosan változtattak, a korábbi szakközépiskolákat egy ideig szakgimnáziumoknak, most pedig majd technikumoknak nevezik. A tavaly novemberben elfogadott szakképzési törvény további változásokat hoz majd, Mészáros Imre szerint a munkavállalók szempontjából az egyik legaggályosabb, hogy foglalkoztatásuk átkerül a közalkalmazotti törvény alól a Munka törvénykönyve alá, ami a munkabiztonságot veszélyezteti – a dolgozókat például egyszerűbb lesz kirúgni. Bár a kormányzat 30 százalékos béremelés ígéretével próbálja nyugtatni a kedélyeket, ennek törvényi garanciái, pénzügyi fedezete továbbra sem ismert. A petícióban – amelyet a Szegedi Szakképzési Centrum munkavállalóinak többsége aláírt – egyebek mellett azt követelik, hogy halasszák el a törvény idei bevezetését. Emellett más centrumok dolgozóit is arra kérik, kapcsolódjanak be az aláírási mozgalomba. – A tiltakozás nem fog megállni egy petícióval – erről Szűcs Tamás PDSZ-elnök beszélt. Véleménye szerint a szakképzés átalakítása „vakugrás” a törvény előkészítetlensége miatt. Emlékeztetett: a PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezete – utóbbi tavaly az Alkotmánybírósághoz fordult a szakképzési törvény miatt – hamarosan egyesíthetik sztrájkbizottságaikat, a PDSZ pedig alternatív tiltakozási formaként a szabadságnapok koordinált kivételével szervezne munkabeszüntetést. 
Szerző

Koronavírus: a magyar elkülönítési eljárás, ahogy egy iráni diáklány látja

Publikálás dátuma
2020.03.09. 12:23

Fotó: Béres Márton / Népszava
„Távolról sem professzionális” – így jellemezte a koronavírussal fertőzött iráni egyetemista egyik, karanténban lévő évfolyamtársa a magyar hatóságok eljárását.
 A névtelenséget kérő, szintén iráni, a Semmelweis Egyetemen tanuló lány – aki az Indexnek is nyilatkozott – lapunknak a karanténból mesélte el kálváriáját. Mint felidézte, amint kiderült, hogy az egyik évfolyamtársuk megfertőződött, ő és több diáktársa is azonnal elment teszteltetni. A kórházból viszont hazaküldték őket, mondván, várjanak az egyetem utasításaira. Erre nem is kellett sokat várni, az egyetem utasította őket arra: maradjanak otthon 14 napig. Így is tettek, betartotta az utasítást. Néhány nap múltán a Facebookon kapott egy üzenetet egy magát rendőrnek nevező ismeretlen férfitól, aki elkérte a telefonszámát. Az egyetemista lány bizalmatlan volt, hiszen nem ismerte a férfit. Kétségeit nem segített eloszlatni, hogy a profilképen nem is egyenruhás embert lehetett látni, hanem egy tengerparton szelfiző párt. A diáklány nem akarta megadni az adatait, mire közölte vele a férfi: ha nem működik együtt a rendőrséggel, akkor bűncselekményt követ. A lány erre azt írta: „Kérem, legyenek egy kicsit professzionálisabbak. Nem érzem magam biztonságban.” Végül a férfi – a rendőrség magyar nyelvű oldalát megadta – elküldte a hivatali, rendőrségi vonalas számát, amin a diáklány elérte, és meggyőződött róla, hogy tényleg rendőr. Ekkor arról tájékoztatták, hogy a rendőrség fel fogja keresni. Alig húsz perc telt és öt ember megjelent nála, majd bejelentették: kórházba szállítják, öt perce van összepakolni. A diáklány furcsállotta, hogy semmilyen iratot nem mutattak neki, nem adtak tájékoztatót, csak beültették egy mentőautóba. Ott újabb meglepetés érte: a járműben ugyanis ott volt már egy másik szaktársa, és útközben felvettek még egy diákot. Egyikük szintén egy iráni tanuló volt, ráadásul ő korábban közös programon vett részt azzal a fiúval, akinek a koronavírus-tesztje pozitív lett. Amikor beértek a kórházba – folytatta történetét a lány –, egyik épületből a másikba küldték őket, míg végül találtak nekik egy kórtermet. Újabb várakozások után aztán felvették adataikat, tesztet azonban nem végeztek. A kórterembe orvos nem jött hozzájuk, csak ápolók, akik viszont nem beszéltek angolul, így a diákok semmiféle tájékoztatást nem kaptak. Annyit sikerült csak megtudniuk, hogy 14 napig karanténban lesznek. Másnap délelőtt már orvosok keresték fel őket, akik tudtak angolul és tájékoztatást adtak – igaz, a doktorok szavaiból az derült ki, hogy kicsit kaotikus a helyzet. Ők ugyanis azt hitték, hogy már rég mintát vettek a diákoktól és készül a teszt. Amikor kiderült, hogy még semmi nem történt velük, az orvosok – akik a diákok szerint rendkívül kedvesek, segítőkészek voltak – elnézést kértek. A zűrzavart azzal magyarázták, hogy nagyon sok embert hoztak be a kórházba, és nincs elég orvos, ápoló, meg kórterem. Az ügyben kérdéseket tettünk fel a rendőrségnek, ha kapunk válaszokat, frissítjük cikkünket.

Az operatív törzs másként látja

Míg az iráni diák a hatóságokat, azok épp a perzsa egyetemistákat hibáztatják. Az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője, Lakatos Tibor ugyanis azt mondta: a Dél-pesti Centrumkórházban elkülönített iráni egyetemisták közül ketten továbbra sem hajlandók együttműködni a karanténszabályok betartásában, „nem megengedhető magatartást tanúsítottak”, például székeket dobtak ki a kórtetemből, ezért jelenleg is rendőrök vigyázzák a rendet. A karanténban lévő egyik iráni diák lapunk érdeklődésére azt mondta: túlzás, amit róluk állítanak, csak egyszer tört ki „kisebb zűrzavar” az egyik kórteremben, és szerinte indulatuk érthető volt. Mint mondta, a diákok egyikének pozitív lett a teszteredménye, de az orvos megtiltotta, hogy elmondja ezt társainak, akikkel egy szobában van. Amikor ezt mégis megtudták a szobatársai, „kiakadtak” és számon kérték az orvost, amiért nem tájékoztatta őket.

Témák
koronavírus
Frissítve: 2020.03.09. 19:40