WHO-főigazgató: A világjárvány veszélye nagyon is valóságossá vált

Publikálás dátuma
2020.03.09. 19:37
Tedrosz Adamon Gebrejeszusz
Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP
„Ugyanakkor ez lenne az első pandémia, amelyet ellenőrzés alatt lehetne tartani. A lényeg ugyanis, hogy nem vagyunk kiszolgáltatva a vírusnak” – mondta Tedrosz Adamon Gebrejeszusz.
Nagyon is valóságossá vált annak a veszélye, hogy az új típusú koronavírus-fertőzés (Covid-19) pandémiává, azaz több kontinensre kiterjedő világjárvánnyá növi ki magát – jelentette ki Tedrosz Adamon Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója hétfői sajtótájékoztatóján Genfben.
„Most, hogy a vírus ennyi országban megjelent, a világjárvány veszélye nagyon is valóságossá vált. Ugyanakkor ez lenne az első pandémia, amelyet ellenőrzés alatt lehetne tartani. A lényeg ugyanis, hogy nem vagyunk kiszolgáltatva a vírusnak”

– hangoztatta.

Hangsúlyozta azt is, hogy a fertőzéses esetek aránytalanul oszlanak meg világszerte, minthogy a betegek többsége országok egy kis csoportjára összpontosul. A csaknem 110 ezer fertőzött 93 százaléka négy országban él – tette hozzá. Mint mondta, országos szinten a járványt még mindig kordában lehet tartani a fertőzés terjedésének megakadályozását célzó lépésekkel. Az olaszországi helyzettel kapcsolatban megjegyezte, bátorító, hogy az ottani vezetés határozott intézkedéseket rendelt el. Hozzáfűzte: a WHO reméli, hogy ezek hatékonynak bizonyulnak.
„Akár pandémiáról van szó, akár nem, az a játékszabály, hogy sosem szabad feladni”

– emelte ki a főigazgató.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Kínából jelentett mintegy 80 ezer fertőzött több mint 70 százaléka meggyógyult, s őket haza is engedték a kórházakból. Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) decemberben jelent meg a közép-kínai Vuhanban. Az ismert fertőzöttek száma világszerte megközelíti a 110 ezret, a halálos áldozatok száma 3800 felett van. A járvány eddig 104 országot ért el, leginkább Európában, Dél-Koreában és Iránban terjed. Olaszország kormánya vesztegzár alá vonta az északi Lombardia tartományt és az országrész 15 másik városát.
Szerző
Témák
koronavírus WHO

Két elnök, egy káosz – Mélyül a belpolitikai válság Afganisztánban

Publikálás dátuma
2020.03.09. 19:10

Fotó: WAKIL KOHSAR / AFP
Éppen akkor, amikor a kabuli vezetésnek meg kellene kezdeni a béketárgyalásokat a tálibokkal.
Felcsendül a himnusz, látványos és díszes ünnepséget tartanak, amely végén az elnök leteszi az esküjét – az államfő beiktatása remek alkalom az ország egységének kifejezésére, kivéve ha, mint Afganisztánban, rögtön kettőt tartanak belőle. A választási bizottság által nyertesnek nyilvánított Asráf Gáni és az eredményeket vitató, önjelölt győztes Abdulla Abdulla is megtartotta a maga ceremóniáját. Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízottja hiába próbált meg közvetíteni a riválisok között, a vasárnapi, majdnem egész nap tartó tárgyalások nem hoztak áttörést. A két politikus egyszer már megállapodott az egységkormányról a 2014-es, hasonló eredményeket hozó elnökválasztás után. Akkor az egyezség értelmében Gáni lett az államfő, míg Abdulla az újonnan létrehozott kormányfői posztot kapta. Az afgán TOLONews szerint a két politikus elvben most ismét hajlandó lenne a hatalommegosztásra, de mindketten ragaszkodtak ahhoz, hogy ők nevezhessenek ki több embert a kabinetbe. Afganisztán a lehető legrosszabb időpontban süllyed belpolitikai válságba, hiszen az ország védelmét biztosító Egyesült Államok másfél hete Dohában békeszerződést írt alá az iszlamista tálibokkal.  Az egyezség mára úgynevezett afgánközi béketárgyalások megindítását irányozta elő. A párbeszéd előfeltétele egy fogolycsere lenne, de ettől az alkudozásból kihagyott Gáni elzárkózott, a tálibok pedig újraindították hadjáratukat az afgán biztonsági erők ellen, mivel az ilyen támadásokat nem tiltja a dohai megállapodás. Az Egyesült Államok egyelőre kitart a kabuli kormány mellett: múlt szerdán „védelmi jellegű” légicsapást mértek egy ellenőrzőpontot támadó tálib harcosokra. A békeszerződés értelmében azonban az amerikai (és NATO) katonák 14 hónapon belül kivonulnak, ha úgy értékelik, hogy az iszlamisták betartották vállalásaikat. A jelenlegi washingtoni kormányzat esetében pedig az látszik valószínűnek, hogy készek szemet hunyni a kisebb-nagyobb kötelezettszegések felett, csak hogy lezárhassák az amerikai történelem leghosszabb, 18 éve tartó fegyveres konfliktusát. Donald Trump 2016-ban a „végtelen háborúk” befejezését ígérte, és úgy tűnik, hogy ezt a vállalását mindenképpen be szeretné tartani – még abban az esetben is, ha nemzetbiztonsági szakemberek szerint lépései az Egyesült Államok számára hátrányos  következményekkel járnak. Ez történt Szíriában, amikor az elnök egyik pillanatról a másikra eldöntötte, hogy kivonja a katonákat. Trump ezt először 2018 decemberében jelentette be, akkor tanácsadói és politikai szövetségesei valamennyire rá tudták beszélni álláspontja finomítására, de tavaly októberben már sokkal határozottabb volt és keresztülvitte akaratát. Donald Trump Afganisztánnal kapcsolatban világossá tette, hogy a kabuli vezetés hosszú távon csak magára számíthat. Az amerikai elnök pénteken arról beszélt: elképzelhetőnek tartja, hogy a csapatkivonás után a tálibok megdöntik a kabuli kormányt, de szerinte az már nem az Egyesült Államok ügye. „Nem lehetünk ott a következő húsz évben” – fogalmazott Trump, hozzátéve: végső soron az afgánoknak kell megvédniük magukat. A biztonsági erők készülhetnek is a harcra, hiszen az NBC News amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a tálibok csak színlelik elkötelezettségüket a békéért, valójában csak addig kívánják betartani a békeszerződést, amíg az amerikai katonák elhagyják Afganisztánt. A szélsőségesek ezt követően könnyedén megnyerhetik a háborút, és teljesíthetik célkitűzésüket - az ország erőszakkal történő iszlamizációját. Szuhail Sahín a tálibok szóvivője ugyanakkor visszautasította az NBC állításait, szerinte alaptalan vádakról van szó. A kabuli kormány kilátásai mindenesetre a tálibok szándékától függetlenül sem jók, hiszen az elmúlt években az Iszlám Állam nevű terrorszervezet is megvetette a lábát Afganisztánban. A dzsihadisták utoljára múlt csütörtökön hajtottak végre véres merényletet, egy megemlékezésen, amelyen Abdulla Abdulla leköszönő kormányfő is jelen volt. Az önjelölt elnök sértetlen maradt, 32-en azonban meghaltak, és 81-en megsérültek. Egyes elemzők arra számítanak, hogy a dohai békeszerződés nyomán az Iszlám Állam még aktívabbá válhat, hogy keresztbe tegyen az esetleges afgánközi békefolyamatnak és teljes káoszba döntse az országot. 

Négy ország is betöltheti a vákuumot

Afganisztánnak egyszerre két súlyos válsággal kell szembenéznie, a politikaival és a biztonságival. Legelőször a két „elnöknek” Gáninak és Abdullának kellene rendezni vitájukat, aztán egy felálló egységkormánynak ki kellene egyezni a tálibokkal, ha az iszlamisták egyáltalán hajlandóak erre. A kabuli vezetés azonban már csak az Iszlám Állam jelenléte miatt sem bízhat abban, hogy az afgánközi békefolyamat megteremti a biztonságot. Ezért erős szövetségest kell találniuk a kivonulásra készülő Egyesült Államok helyére – erre a pozícióra az egymással rivalizáló Pakisztán, India, Kína vagy akár Irán is szóba jöhet.

Témák
Afganisztán
Frissítve: 2020.03.09. 19:35

Két ember meghalt a koronavírus miatt Németországban

Publikálás dátuma
2020.03.09. 18:23

Fotó: MARIJAN MURAT / AFP / dpa Picture-Alliance
A járványnak eddig egy német állampolgárságú halálos áldozata volt, a 60 éves férfi Egyiptomban hunyt el vasárnap.
Két ember meghalt az új koronavírus miatt Németországban, a járvány által leginkább sújtott tartományban, Észak-Rajna-Vesztfáliában – jelentették be hétfőn az illetékes hatóságok. Egyikükről egyelőre annyit tudni, hogy abból a Heinsberg nevű járásból való, ahol a németországi fertőzések mintegy 25 százalékát – 290 esetet – regisztrálták. A másik halálos áldozat egy 89 éves esseni nő, akinél március 3-án mutatták ki a kórokozót. A járványnak eddig egy német állampolgárságú halálos áldozata volt, a 60 éves férfi Egyiptomban hunyt el vasárnap, a helyi egészségügyi minisztérium közleménye szerint egy hete érkezett az országba.