Eszköztelenül

Az MNB monetáris politikája megbukott! Nem 2020 márciusában, amikor a világjárvány pusztításának mértékétől megriadt kormányok és jegybankok ismét a 2008-2009-es gazdasági válságkor alkalmazott stratégiájukhoz visszanyúlva igyekeznek tompítani a veszteségeket. Matolcsy György és csapata már akkor elvesztette a hitelességét, amikor botor módon hátat fordított az euró bevezetésének, sőt még a lehetőségnek is.

Ehelyett – a világban lejátszódó folyamatoknak fittyet hányva – a feladatai közé nem tartozó gazdaságélénkítési hitelprogramokat konstruált, amiért a szűk látókörű elemzők és a vállalkozók egy részének a dicséretét is begyűjtötte. Az elnök pillanatnyi ötleteitől vezéreltetve, büntetlenül százmilliárdokat áldozott arra, hogy a költségvetést megillető árfolyamnyereség ingatlanokká, festményekké, éremgyűjteményekké lényegüljön át.

De megbukott az MNB monetáris politikája azért is, mert egy a magyar gazdaságnak kedvező, az uniós pénzek által megtámogatott időszakban a forint folyamatos gyengítésére játszott. Amit már csak azért is megtehetett, mert a Brüsszelből érkező eurómilliárdok átváltása is a feladatai közé tartozik. Bevett gyakorlattá tette a jegybank, hogy az egyre aggasztóbb inflációs adatainkat, melyekkel az Európai Unióban sereghajtó pozícióba zuhantunk, különféle trükkös átnevezésekkel elleplezze.

Miután 2016 májusa óta 0,9 százalékon befagyasztották az alapkamatot, a mostani válságos időkben már nem maradt tér annak szükségszerű csökkentésre. A lengyelek és a csehek ezt megtették. Nálunk az eredmény: egy euró a tavalyi 312 forint helyett már több mint 350-et ér, és sejthető, hogy nem ez a végállomás. Az MNB eszköztelenné vált. Az „elszabadult hajóágyút” képtelen megállítani. Nem kérdéses, hogy ennek az árát ki fizeti meg – az összes elképzelhető üzletben.