Fegyverszünet kormány és ellenzék között

Több ponton is módosultak a kormány előterjesztései a veszélyhelyzet meghosszabbítására a hétpárti egyeztetéseknek következtében.

- Úgy gondolom, hogy minden parlamenti párt megértette, ebben a válságban együtt kell működnünk. Rendkívüli helyzet van, ez nyilván tőlünk és az ellenzéktől is azt követeli meg, hogy változtassunk az eddigi magatartásunkon és szerintem ez egyelőre megy is – mondta a Népszavának a Fidesz frakcióvezetője. Kocsis Máté szerint ezt támasztja alá, hogy közeledtek az álláspontok a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban is. Például az ellenzék kérésére bekerült a szövegbe, hogy a veszélyhelyzetben a kormányra érvényes rendkívüli felhatalmazást a járványveszély megelőzésére, kezelésére és felszámolására vonatkozóan, a szükséges és arányos mértékben lehet gyakorolni.

- Kölcsönös gesztusokat tettünk nem csak a koronavírustörvény, hanem a parlament működését illetően is, így jó esély van rá, hogy meglesz a négyötödös többség, hogy eltérhessünk a Házszabálytól és kedden elfogadhassa ezeket a fontos jogszabályokat az Országgyűlés – mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.

A Népszava az elmúlt időszakban több kormánypárti és ellenzéki politikussal is folytatott háttérbeszélgetéseket azzal kapcsolatban, hogy miként változott a korábban éles és kölcsönös bizalmatlansággal terhelt viszony a kormány-kormánypártok és az ellenzék között. Ezek alapján érdekes kép rajzolódik ki. - Azt érzem az ellenzéken, hogy látják, komoly a helyzet, együtt kell működnünk, miközben persze nekik nyilván az az érdekük, hogy hatalomra kerüljenek, legkésőbb 2022-ben bukjon meg a kormány. Ez természetes, mégis ad egy furcsa kettősséget az egésznek – mondta egy kormánytag lapunknak. - Kicsit olyan, mint amikor az első világháborúban karácsonykor a katonák pár napra kimásztak a lövészárokból és fociztak egyet egymással – mondta egy ellenzéki képviselő. Szerinte nem csak őket jellemzi a kissé skizofrén helyzet, hanem a Fideszt is: „láthatóan nagyon szeretnék, ha meglenne az ellenzéki felhatalmazás a tervezett intézkedésekhez, és valóban érzékelek most nyitottságot a részükről. De azt is érzem rajtuk, hogy könnyen átbillenhetnek abba is, hogy befeszülnek, semmit nem fogadnak el tőlünk és a nyilvánosságban mi leszünk majd a hazaárulók”.

Hogy milyen konkrét dilemmákkal kell szembenézni a tárgyalások, egyeztetések során, azt jól mutatja a veszélyhelyzet határidejéről szóló vita: az eredeti javaslatban, mint azt lapunk elsőként megírta, nem szerepel ilyen. Egy ellenzéki képviselő szerint ez még indokolt is lehet, hiszen ha mondjuk hatvan nap a határidő, de két hónap múlva már olyan durva lesz a járványhelyzet, hogy esetleg a parlament sem tud összeülni, hatalmas jogi káoszt hozhat, ha a veszélyhelyzetet sem megszüntetni, sem meghosszabbítani nem tudják. Ugyanakkor saját választóik, értelmiségük részéről érzik a nyomást, hogy bekerüljön a konkrét határidő a szövegbe, ne legyen az a látszat, hogy „Orbán Viktor mostantól bármeddig kormányozhat, választásokat sem kell kiírnia”. A Népszava információi szerint egyébként vasárnap lesz még egy hétpárti egyeztetés a két törvénytervezetről.

- Nincs szó róla, hogy a kormánnyal szemben több lenne bizalmunk, az elmúlt tíz évben az Orbán-kabinet számos okot adott arra, hogy aláássa a kölcsönös politikai bizalmat, de az teljesen világos, hogy ez egy olyan helyzet, amikor a kormánynak lehet és kell cselekednie és a felelőssége is megvan hozzá – mondta a Népszavának Arató Gergely. A Demokratikus Koalíció képviselője szerint az ellenzék természetesen nem mond le a kormány ellenérzéséről vagy bírálatáról, de „minden támogatást megadunk, ami a védekezéshez szükséges”. - Olyan válság van, amiben együttműködésre van szükség. A kormány részéről látjuk, hogy ezt a helyzetet nem az ellenzékkel szembeni támadások terepének tekintik, hiszen a nap végén a felelősséget nekik kell vállalniuk. Ezért valóban sokkal nyitottabbak a jogállami garanciákat építő ellenzéki felvetésekkel kapcsolatban – mondta Arató Gergely.

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke szerint a kormány nyitottsága az ellenzéki javaslatokra nagyon egyszerűen eldönthető lesz abból, hogy figyelembe veszik-e a javaslataikat a keddi parlamenti szavazás előtt a veszélyhelyzet meghosszabbításáról és a Btk. módosításával kapcsolatban. - Most fog kiderülni, melyik arcát mutatja a kormány, hiszen a hétpárti egyeztetéseken a Fidesz sem zárkózott el attól, hogy a veszélyhelyzetnek legyen határideje és a parlament ellenőrző szerepe, ha korlátozottan is, de valahogyan fennmaradjon – mondta Tóth Bertalan. A politikus szerint a szocialista párt eddig „kifejezetten konstruktív hozzáállást mutatott”, mert tisztában vannak vele, hogy nem a pártpolitikai rivalizálás ideje van most, az emberek egészsége a legfontosabb. - Ennek érdekében minden kormányzati intézkedést támogatunk, de ez nem jelenti azt, hogy nem kritizáljuk adott esetben azokat. Most viszont igyekszünk a helyzetet segítő javaslatokat megfogalmazni, örömmel látjuk, hogy ezek közül többet el is fogadott a kormány, például a hiteltörlesztési moratóriumról. Most a hatósági árak bevezetése lenne a legfontosabb – mondta Tóth Bertalan.

Ungár Péter LMP-s képviselő is arról beszélt, bár mindent megtesznek, hogy konstruktív legyen a kapcsolatuk a kormánnyal és a kormánypárttal, természetesen nem hallgatják el a kritikákat sem, „ez a felelős ellenzéki szerep”. - Ugyanakkor nagyban erősítené a bizalmat, ha például azt látnánk, hogy a Fidesz nem hagyja, hogy több polgármestere a veszélyhelyzetet kihasználva egyszemélyi irányítást vezet be önkényesen, a helyi közgyűlés teljes ignorálásával, mint történik Komlón, vagy Szekszárdon – mondta.