Tovább épül a Trianon-emlékmű

Publikálás dátuma
2020.03.21. 07:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Nem változtat a menetrenden a járványveszély sem.
Aligha kell részletezni, hogy a járványveszély miatt milyen rendkívüli intézkedések követik egymást: iskolák, szállodák, színházak és más intézmények zárnak be, rendezvények maradnak el.
Wachsler Tamást, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatóját arról kérdeztük, hogy ilyen körülmények között is menetrendszerűen folytatódnak-e az Alkotmány utcai Trianon-emlékmű kivitelezési munkái. Az eredeti terveknek megfelelően befejeződik-e a 100. évforduló, június 4-e előtt a beruházás? A várakozások szerint megtartható lesz-e az emlékmű avatási ünnepsége?
A Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének munkálatai a megkötött kivitelezési szerződés rendelkezéseivel összhangban zajlanak – tájékoztatta lapunkat Wachsler Tamás. A kivitelező saját, a járvány terjedésének megakadályozásával kapcsolatos belső szabályai szerint végzi feladatát.
A kivitelező eddig nem jelentett „vis maior” (előre nem látható akadály) helyzetet. Ha megteszi, az nyilván a kivitelezés csúszását eredményezheti, „ekkor majd értékelni fogjuk a helyzetet, és kialakítjuk követendő stratégiánkat” – tette hozzá Wachsler Tamás.
A Népszava tavaly áprilisban adott hírt arról, hogy talajszint alatt hozzák létre az Alkotmány utcai Trianon-emlékművet.
„Az emlékhely tervezése során különös figyelmet fordítottunk arra, hogy az Országházra való rálátást semmi ne zavarja. Ezért egy felül legnagyobbrészt nyitott, a talajszint alá süllyesztett konstrukciót választottunk” – erősítette meg akkor lapunk információját Wachsler Tamás.
Átadási határidő: 2020. május 31. A kormány döntése rögzíti, hogy az emlékhelyet a történelmi Magyarország 1913. évi összeírás szerinti helységneveinek feltüntetésével kell létrehozni.
Szerző

A digitális kormánybiztos szerint jól indult a távoktatás, de nem mindenki osztja optimizmusát

Publikálás dátuma
2020.03.21. 07:00

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Czunyiné Bertalan Judit, digitális kormánybiztos szerint hasít az iskolai online munkarend, de a tanárok, szülők máshogy érzik.
- Jól indult a tantermen kívüli, digitális munkarendre való átállás. A legtöbb esetben a legegyszerűbb technikával is tudnak már dolgozni, azaz a videótanár, az online dolgozatírás és a feladatadás email-ben vagy a KRÉTA (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer- a szerk.), illetve egyéb class room rendszereken keresztül működik – törte meg a csendet Czunyiné Bertalan Judit digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos, aki noha hétfő óta távoktatásra állt át a teljes hazai oktatás, eddig nem szólalt meg.
Megkeresésünkre közölte: az Office 365-öt – ami nemcsak Word és Excel, hanem interaktív, levelezési és kommunikációs lehetőség is – a kormány 2014 óta minden diáknak és tanárnak ingyenesen biztosítja. Az állami tankönyvek is elérhetők a köznevelési portálon. – Elindítottuk a Digitális Témahetet több tízezer tanár részvételével, így náluk már kész, a saját tantárgyukra kidolgozott óravázlatok és anyagok, segédletek vannak. Ezt a közösség már múlt péntek este azonnali megosztásokkal elérhetővé tette a saját anyagait, és módszertani segítséget ad. Több tízezer feladat, teszt, több ezer videó és tanári, diákoknak szóló segédlet érhető el – fogalmazott a kormánybiztos. Emlékeztetett arra is, az elmúlt években mintegy 50 ezer pedagógus kapott tabletet, notebookot, hozzá szoftvereket és módszertani képzést. Hozzátette: az M5 csatorna TV-tanár és érettségi felkészítője 2015 óta van fejlesztés és feltöltés alatt, itt is több ezer órányi anyag hozzáférhető. Ugyanakkor a Népszavának nyilatkozó szülők és pedagógusok nem osztják teljes mértékben Czunyiné optimizmusát. Az iskolák többsége egyáltalán nem rendelkezett kiforrott rendszerrel, protokollal a digitális távoktatáshoz, több kellett volna néhány napnál arra, hogy erre felkészüljenek. A több mint négymilliárd forintból fejlesztett KRÉTA-rendszer is gyakran leáll a túlterhelés miatt, azt leginkább csak éjjel, illetve a kora reggeli órákban lehet használni. Egy budapesti pedagógusházaspár arról számolt be lapunknak: nemcsak szakmai, hanem magánéleti kihívást is jelent, hogy szinte egyszerre kellene távoktatniuk és a saját gyermekeiknek is segíteniük az online kapott feladatok megoldásában. Egy háromgyermekes édesanya pedig azt mondta: munkája mellett naponta több órát kell eltöltenie azzal, hogy alsó osztályos gyermekeinek segít a technikai nehézségek áthidalásában, sokszor csak este jut ideje arra, hogy ő maga próbálja megtanítani nekik a történelem- vagy matekleckét. – Amit a kormánybiztos mond, az igaz, de az elmúlt évek fejlesztései nem jó irányba haladtak – erről Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke beszélt lapunknak. Szerinte a digitális oktatást elsősorban az okostelefonokra fókuszálva kellett volna fejleszteni. Az, hogy az állami tankönyveket elektronikus formában feltöltötték a köznevelési portálra, nem nagy előrelépés. A Digitális Témahét pedig – ahogy arra az elnevezésből is következtetni lehet – mindössze egy heti tananyag digitális feldolgozását jelentette, ami a jelenlegi helyzetben kevés.

"Több szabadidejük van a tanároknak"

Boldogság van szerte a rendszerben, a kollégák felzárkóztak a feladathoz – ezt Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár nyilatkozta a digitális iskolai munkarendről csütörtök este az Inforádióban. Beszélt arról is, a módosított Nemzeti alaptanterv szeptemberi bevezetését nem halasztják el, a tanároknak most úgyis több a szabadideje a felkészüléshez. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete mindezt cáfolta, és kérte az államtitkárt: nyilatkozatait a szokásosnál körültekintőbben igazítsa a valósághoz.

Szerző

Karanténszálló lesz a balatongyöröki BM-üdülő

Publikálás dátuma
2020.03.21. 06:20

Fotó: Népszava
A helyiek csak sejtik, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban próbálják lakhatásra alkalmassá tenni a kastélyszerű, öt éve használaton kívüli egykori üdülőt.
Gőzerővel takarítanak, festenek a balatongyöröki hajdani BM-üdülőben. A helyiek csak sejtik, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban próbálják lakhatásra alkalmassá tenni az 1934-ben épült, kastélyszerű, öt éve használaton kívüli egykori üdülőt, ám hivatalosan senki sem értesítette őket. – Napokkal ezelőtt rákérdeztem a Belügyminisztériumnál, mi a szándékuk az épülettel, ám nem kaptam választ – mondta a Népszava megkeresésére Bíró Róbert, Balatongyörök polgármestere. – Így csak arról tudunk, amit látunk: tataroznak, emellett felszerelik és beüzemelik a konyhát. A faluvezető hozzátette, nem hivatalos forrásból úgy értesültek, karanténszállóként akarják hasznosítani az egykori üdülőt, de nem betegek számára, hanem olyanoknak, akiknél megfigyelésre két hétre elrendelik az elkülönítést, mert például külföldről jönnek haza. Arra a kérdésünkre, hogy a helyiek miként vélekednek a titkos munkálatokról, az esetleges karanténszállóról, a település vezetője azt mondta: nemhogy aggódnának emiatt, inkább a hasznát látják. – A Balatonról is sokan kimentek korábban dolgozni Ausztriába, Németországba. Hazatérvén nem akarják veszélyeztetni a családjukat, ám nem is akarnak messze költözni tőlük, így a györöki BM-épület tökéletesen megfelel majd számukra. Úgy tudjuk, nagyjából 70-80 ember fogadására lesz alkalmas az épület, s azt hallottuk, a jövő hétre be akarják fejezni a tatarozást – magyarázta Bíró Róbert. Megkerestük az Operatív Törzset, hogy megtudjuk, valóban karantén lesz-e az egykori györöki üdülőből, és az országban hány helyen indult hasonló átalakítás, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Szerző