Népszerűség koronavírus idején

Publikálás dátuma
2020.03.24. 09:09

Fotó: JEAN-PHILIPPE KSIAZEK / AFP
Bajban összetart a társadalom és támogatja az országot irányítókat – tartja a mondás. Ez részben igaz is, de a mostani világjárvány kapcsán megállapítható, csak ott van ez így, ahol az emberek úgy érzik: vezetőik valóban felelős döntéseket hoznak.
Németországban fokozatosan szigorítják a koronavírussal kapcsolatos intézkedéseket. Miközben azonban Markus Söder bajor miniszterelnök szűkebb pátriájában szombattól jelentősen korlátozta az emberek mozgását, a vasárnap önkéntes karanténba vonult Angela Merkel kancellár nem híve a drasztikus intézkedéseknek. (A CSU elnöke már a legnépszerűbb német politikus, Merkelt is megelőzi.) Amúgy is, a tartományok saját hatáskörben dönthetik el, mit engednek az embereknek és mit nem. Bajorország után Saar-vidéken, Baden-Württembergben, Rajnavidék-Pfalzban, Hamburgban (egy főre lebontva itt a legmagasabb a megbetegedések aránya), valamint Szászországban szigorították az intézkedéseket. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb gyűléseket betiltják, az éttermek bezártak. Ez egyfajta kísérlet, közölte Helge Braun, a kancelláriahivatal vezetője. A kormányzat figyeli, hogy az emberek mennyire tartják magukat az előírásokhoz, és szükség esetén bekeményítenek. A németek többsége egyelőre támogatja a szövetségi kormány válságkezelését. Egy friss felmérés szerint a megkérdezettek 65 százaléka elégedett az intézkedésekkel. Az INSA ügynökség szerint a CDU népszerűsége három százalékkal emelkedett, más közvélemény-kutatók felmérései alapján pedig már trendnek is nevezhető a kereszténydemokraták népszerűségének növekedése. Itáliában Giuseppe Conte kormányát a lehető legrosszabbkor érte a válság. A kabinetnek számos belpolitikai és gazdasági nehézséggel kellett szembenéznie. Matteo Salvini folyamatosan támadta a kormányt, nem telt el nap, hogy ne talált volna ki valami indokot arra, hogy éppen miért kellene megbuktatni a kabinetet. Hamar kiderült azonban, hogy a jobboldali populista Liga vezetőjének, aki tavaly szeptemberig a belügyi tárcát irányította, valójában semmiféle koncepciója sincs, s eddig igen rosszul jött ki a krízishelyzetből. A koronavírus-válság elején azzal támadta a kormányt, hogy nem védte kellőképpen az ország határait. Aztán amikor a kabinet kemény intézkedéseket foganatosított, többek közt kijárási tilalmat rendelt el, akkor az volt a kifogása, hogy a kabinet túllőtt a célon, erre nem lett volna szükség. Giuseppe Conte kormányfő azonban valóságos szupersztárrá vált hazájában. Olyan támogatottságot élvez a kemény döntéseknek köszönhetően, amilyennel régen büszkélkedhetett olasz miniszterelnök. A megkérdezettek 71 százaléka bízik benne és az Öt Csillag Mozgalom (M5S), illetve a balközép Demokrata Párt (PD) alkotta kormányban. Nem akármilyen eredmény ez a néhány héttel ezelőtt még szétesés szélén álló kabinettől. A Demos ügynökség felmérése szerint megkérdezettek 94 százaléka ért egyet a szigorításokkal, de a politikai irányvonalat is 84 százalék támogatja. Eközben nőttek az olaszoknak az európai intézményekkel szembeni fenntartásai: 35 százaléknak nem tetszik az EU fellépése. Ez nem meglepő, az uniós országok ódzkodtak attól, hogy a közvélemény álat is értékelhető támogatást nyújtsanak Itáliának, amely Kínából, Venezuelából és Kubából importált orvosokat. Javult a korábban már leírt Luigi Di Maio külügyminiszter megítélése is, ő 42 százalékon áll. A PD elnökével, Nicola Zingarettivel 40 százalék elégedett. Conte után a második legnépszerűbb politikus a szélsőjobboldali Olaszország Testvérei (FdI) vezetője, Giorgia Meloni, aki Salvininél józanabbul viselkedett a válsághelyzetben. Salvini pártja, a Liga folyamatosan veszít népszerűségégéből, már stabilan 30 százalék alatt van, pedig tavaly, az EP választáson még több mint 35 százalék voksolt rájuk. Összességében azonban a pártpreferenciákon alig érződik Conte népszerűségének rohamos növekedése. A jobboldal pártjaira továbbra is 48, voksolna a Youtrend kutatása szerint. Conte legnagyobb eredménye az, hogy már honfitársai is kezdik felfogni, milyen nagy a baj. Az SWG ügynökség kutatása szerint januártól február végéig 48 százalékra csökkent azon olaszok aránya, akik úgy nyilatkoztak, tartanak a vírustól. Ez az arány azonban 67 százalékra nőtt a kijárási tilalom elrendelése után. Ausztriában a megkérdezettek túlnyomó többsége nagyon elégedett Sebastian Kurz kormányának válságkezelésével. Mindössze nyolc százalék állított ki rossz bizonyítványt a kabinetről e kérdésben. Az Ankonsult ügynökségnél 90 százalék fejezte ki elégedettségét a kabinet lépéseivel. Közülük 47 százalék kifejezetten, 43 százalék pedig jobbára támogatja a kemény lépéseket. Az Akonsult vezetője, Kristin Allwinger szerint az eredmény kevéssé meglepő, mert más országok példája is azt mutatja, hogy az emberek most határozott fellépést várnak a hivatalban lévőktől. A felmérés azt is mutatja, hogy a televízió kezdi visszanyerni régi nimbuszát: az otthon ülő emberek 58 százaléka tévézéssel üti el az időt. Érdekes, hogy mindössze 17 százalék nyilatkozott úgy: jól informált a koronavírussal kapcsolatban, mintegy 60 százalék pedig nem biztos abban, hogy álhírt vagy igazi hírt olvas a témában. A Market felmérése is megerősítette az Ankonsult adatait, sőt itt még magasabb, 92 százalékos arányban támogatták a kabinet lépéseit. Mindössze nyolc százalék nyilatkozott úgy, hogy ezeket eltúlzottnak tartja.  Franciaországban Emmanuel Macron elnök egy hete emlékezetes televíziós beszédet tartott. Keményen honfitársai szemébe mondta, hogy nem figyelnek egymásra, nem engedelmeskednek a szigorú utasításoknak. Ekkor rendelt el kijárási tilalmat, az otthonukat elhagyóknak azóta cetlit kell kifüggeszteniük házuk falára, amin megindokolják, miért kellett elmenniük. A határozott fellépés meghozta a gyümölcsét, a Harris ügynökség szerint most a megkérdezettek 51 százaléka bízik az elnökben, ami 13 százalékos emelkedés egy hónap alatt és a legjobb eredmény az utóbbi 26 hónapban. 2018 decembere óta Macron megítélése folyamatosan 30-35 százalék között volt, a legalacsonyabban a sárgamellényesek tüntetéseinek kitörésekor járt. Az Odoxa ügynökség is megerősítette, hogy a franciák beálltak az elnök mögé. A megkérdezettek 94 százaléka ért egyet azzal, hogy Macron az önkormányzati választás e hét vasárnapjára tervezett második fordulójának elhalasztása mellett döntött, a kemény intézkedéseket 82 százalék támogatja . A legnagyobb ugrás annál a kérdésnél figyelhető meg, hogy meggyőzőnek tartják-e az elnököt. A megkérdezettek 65 százaléka válaszolt igennel, miközben tavaly decemberben még csak 21 százalék. A francia Ötödik Köztársaság történetében volt már példa hasonlóra válsághelyzetekben. A 2015 novemberi párizsi terrortámadás-sorozat után az egekbe szökött Francois Hollande elnök népszerűsége, de hamar visszaesett 20 százalék körüli szintre, 2016 októberében pedig már csak 4 százalék volt elégedett vele.  Az Egyesült Királyságban ezzel szemben nem emelkedett a kormány népszerűsége. A brit kabinet nagyon lassan reagált a koronavírus terjedésére, Európa államai között szinte utolsóként döntött az iskolák bezárása mellett. Ez a felmérésekben is visszatükröződik, igaz, e tekintetben csak több mint egy hetes adatokra támaszkodhatunk. Akkor az Observer kutatásában mindössze 36 százalék nyilatkozott úgy, hogy bízik Boris Johnson fellépésében és csak 44 százalék vélte jónak nevezhetőnek, 30 százalék pedig rossznak  a kabinet válságkezelését. Spanyolországban a kabinet az olasz, illetve a francia kormányhoz hasonlóan kemény intézkedéseket hozott, mégis csak 36 százalék támogatja a kabinet lépéseit, 34 százalék ellenzi azokat. Pedro Sánchez kormányfő intézkedéseit nem meglepő módon leginkább a szocialista szavazók értékelik, a legkevésbé pedig a jobboldali radikális Vox támogatói – írta az El País. Érdekes, hogy a válság eddig inkább az ellenzéki Néppártnak (PP) kedvezett, amely a felmérésekben közelebb került a szocialistákhoz, míg a radikálisan jobboldali Vox picit visszaesett.

Fehér Ház: sok beszédnek sok a haszna

A járvány egyelőre jót tett Donald Trump megítélésének. Az elnök maga vezényli a kormány napi, alkalmanként egy-másfél órás sajtóértekezleteit. Ezeken rendre feldicséri saját teljesítményét, a védekezés hiányosságaiért pedig fehér házi elődeit vagy az államok kormányzóit hibáztatja. Bár nem bír a vérével – vasárnap régi ellenfele, Mitt Romney republikánus szenátor karanténba kerülése kapcsán eresztett el egy epés megjegyzést –, a kamerák előtt végre főparancsnoknak mutathatja magát, amit szemlátomást élvez. Meg is jegyezte, hogy ő háborús elnök. Ami a válság kezelését illeti, az amerikaiak véleménye egyetlen hét alatt megváltozott. Március közepén csak 43 százalékukban élt kedvező kép Trump teljesítményéről, amit 54 százalék gondolt rossznak. Mostanra ez az arány megfordult (55:43). Továbbra is igaz azonban, hogy ő az egyetlen amerikai elnök, akinek támogatottsága egy pillanatra sem érte el az 50 százalékot: 2017 január 20-án 45.5-tel kezdett és most is csak 43.2-nél jár a felmérések átlagában.  H. G.

Frissítve: 2020.03.24. 14:43

Újabb két francia orvos halt bele a koronavírusba

Publikálás dátuma
2020.03.24. 08:37

Fotó: Frederic DIDES / Frederic Dides / Hans Lucas
Egy idősotthon húsz lakója is életét vesztette Franciaországban.
Két újabb orvos halt meg Franciaországban a Covid-19 fertőzésben, miközben a kormány a lakosság kijárási korlátozásainak meghosszabbítását tervezi - közölték hétfőn hivatalos források. Az esti órákban további két orvos, valamint egy idősotthon húsz lakója vesztette életét ugyanabban a keleti országrészben.
A franciaországi járvány gócpontjának számító keleti régiókból származó orvosok közül ketten vasárnap, ketten pedig hétfőn hunytak el a koronavírus-fertőzés szövődményeiben, és ezzel ötre emelkedett az egészségügyi dolgozók körében a fertőzésben meghaltak száma.

A 66 éves Jean-Marie Boegle mulhouse-i nőgyógyász konzultáció közben egy magánklinikán kapta el a koronavírust az egyik betegétől, míg a 60 éves Sylvain Welling általános orvos Saint-Avold település kórházában halt meg, ahova légzési problémákkal szállították be. Hétfőn egy 68 és egy 70 éves házi orvos hunyt el az ország keleti részében, ahol jelenleg legerősebben terjed a járvány. A legtöbb első franciaországi fertőzött egy evangéliumi keresztény rendezvényen vett részt február 17. és 24. között a kelet-franciaországi Mulhouse-ban. A több ezer embert vonzó vallási találkozóról vihették el a résztvevők a kórokozót az ország minden tájára, beleértve a tengerentúli Guyanát is, és így alakulhattak ki országszerte a fertőzési láncolatok.  - Ugyanitt, a Vogézek egy idős otthonában mintegy húszan vesztették életüket, feltételezhetően a Covid-19 fertőzés miatt - írta közleményében az illetékes helyi egészségügyi hatóság. Olivier Véran egészségügyi miniszter bejelentette, hogy a Covid-19 fertőzést minden megfertőződött egészségügyi dolgozó esetében foglalkozási betegségnek ismerik el a hatóságok.
A tárcavezető tájékoztatása szerint a koronavírus-fertőzés halálos áldozatainak száma Franciaországban 860-ra emelkedett hétfőn, ami 186-tal több, mint az előző nap, a kórházban ápolt beteg száma pedig 8675, ez csaknem 1500-tal több mint vasárnap, és közülük több mint 2 ezren vannak intenzív osztályokon, 355-tel többen mint 24 órával ezelőtt.

A járvány januári kezdete óta 19 856 beteget diagnosztizáltak.
- A Párizs környéki Ile-de-France régióban több száz ápoló fertőzött

- mondta hétfőn a France Inter közrádióban Philippe Juvin, a párizsi Pompidou kórház sürgősségi osztályának vezető főorvosa.

- Úgy gondolom, hogy a kórházakban teljesen védve vagyunk, de az otthoni ápolást ellátók esetén vagy a rendelőkben dolgozóknál felmerül a kérdés - tette hozzá. A vasúti- és a tömegközlekedés országszerte ingyenessé vált az egészségügyben dolgozók számára, és helyi szinteken különbuszokat is indítanak számukra, de a taxitársaságok egy része is ingyen szállítja az ápolókat.
A France2 közszolgálati televízió riportja szerint üres ingatlannal rendelkezők jelképes egyeurós összegért felajánlanak lakásokat fertőzöttekkel foglalkozó egészségügyi dolgozóknak, ahol egyedül lakhatnak a járvány időszakában. Ezzel csökkenhet a veszélye annak, hogy megfertőzik a velük élő hozzátartozóikat. A francia kereskedelmi szövetség jelezte, hogy minden egészségügyi dolgozó mostantól elsőbbséget élvez a szupermarketekben, a fertőzés veszélyének leginkább kitett hetven éven felettieknek pedig félórával a hivatalos nyitás előtt megnyitják az üzleteket, amikor is személyi igazolvány felmutatása mellett csak őket engedik be, hogy a többiektől elkülönítve vásárolhassanak. Sibeth Ndiaye kormányszóvivő hétfőn jelezte, hogy a kormány vállalja a felelősséget a járványkezelésért egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt. A kérdés azért merült fel, mert a kabinetet az ellenzék és az orvostársadalom is egyre inkább támadja azért, hogy nem eléggé előrelátó a védőfelszereltséget vagy a lakossági korlátozásokat illetően. Miközben a kormányzat szakemberekkel konzultált a hónap végén lejáró kijárási korlátozások meghosszabbításának szükségességéről, az államtanács vasárnapi állásfoglalásban kizárta a teljes karantén lehetőségét, miután az alkotmányba ütköző lenne. Néhány helyen azonban a polgármesterek saját hatáskörben már elrendeltek kijárási tilalmat este 10 és reggel 5, vagy pedig este 10 és reggel 6 óra között.  - A rendőrség a múlt kedden életbe lépett korlátozások kezdete óta 1,8 millió embert igazoltatott és 90 ezer esetben állapított meg szabálysértést - mondta Alain Thirion, a válságkezelések és a polgári biztonság igazgatója. A karanténszabályok szerint a franciák csak indokolt esetben hagyhatják el az otthonukat és csak a lakókörzetükben mozoghatnak: amennyiben nem lehetséges megoldani az otthoni munkavégzést, elmehetnek a munkahelyükre, ahogy vásárolni, orvoshoz is, vagy kutyát sétáltatni és egyénileg sportolni is engedélyezett, de nem csoportosulhatnak. A kötelezettségek és a tiltások megszegése 135 eurós bírságot von maga után. Aki két héten belül többször is szabálysértést követ el, az 1500 és 3000 euró közti pénzbüntetést kaphat. Amennyiben valaki harminc napon belül három alkalommal megszegi a szabályokat, az hat hónap szabadságvesztéssel és 3500 eurós pénzbírsággal sújtható, valamint halmazati büntetésként közmunkára is kötelezhető. A gazdasági tárca közben arra biztatja a vállalatokat, hogy fizessék ki a kormány által szavatolt ezer eurós bónuszt azoknak, akik az általános karantén idején is hajlandók az egészségügyi előírások betartása mellett dolgozni, ugyanakkor pedig fizetett szabadságot adni másoknak, annak érdekében, hogy a járvány elmúltával és a korlátozások feloldása után legyen, aki dolgozik.
Szerző

Brüsszel új balkáni államok felé nyit

Publikálás dátuma
2020.03.24. 08:08

Fotó: Dursun Aydemir / AFP/Anadolu Agency
Napokon belül zöld utat adhatnak az európai uniós tagállamok a csatlakozási tárgyalások megkezdésének Albániával és Észak-Macedóniával.
 Hosszú viták után megszületett az erről szóló határozattervezet, amelyet valószínűleg kedden fog jóváhagyni a huszonhét tárcavezető, de a hivatalos pecsétet csak a hét folyamán ütik rá egy úgynevezett írásbeli eljárás keretében. A koronavírus járvány miatt az EU-ügyi és külügyminiszterek videokonferencián egyeztetnek. Megbeszélésük egyetlen témája a bővítés lesz, a rendkívüli helyzet miatt minden más, eredetileg tervezett vitapontot töröltek a napirendről. Így nem kerül sor a jogállam helyzetének a megvitatására Lengyelországban és Magyarországon az úgynevezett 7. cikkes eljárás keretében. Ez a téma utoljára decemberben szerepelt az EU Tanács ülésén. A csatlakozási tárgyalások megkezdése Albániával és Észak-Macedóniával azután kaphat egyhangú támogatást, hogy sikerült leküzdeni egy sor tagállam ellenállását. A bővítéssel szemben eleve kritikus Franciaország azután adta be a derekát, hogy az Európai Bizottság javaslatot tett a tagjelölt országok teljesítményének szigorúbb értékelésére és szükség esetén a folyamat leállítására. Diplomáciai forrásokból származó értesülésünk szerint Párizs beleegyezése feltételéül szabta, hogy minden tagállam áldását adja a csatlakozási folyamat új eljárásrendjére. A másik két gáncsoskodó, Dánia és Hollandia azért csatlakozott utólag a többségi véleményhez, mert Albániának újabb házi feladatokat osztottak ki, még mielőtt a hivatalos kormányközi konferencia keretében tárgyalóasztalhoz ülhetne uniós partnereivel. Tiranától mindekelőtt a jogállam megerősítését várják, ezen belül az igazságszolgáltatás reformját, valamint a korrupció leküzdését és a médiatörvény módosítását. Utolsóként Görögország fenntartásait kellett eloszlatni: Athén nehezményezte, hogy az albánok hátrányosan megkülönböztetik az országban élő görög kisebbséget. A Reuters hírügynökség értesülései szerint a határozattervezet ezért külön kiemeli az Albániában élő görög és más nemzeti kisebbségek jogainak a tiszteletben tartását. Az EU soros horvát elnöksége szívügyének tekinti a tavaly megrekedt bővítés újraindítását. Zágráb májusra tervezi az Unió és a Nyugat-Balkán országainak csúcstalálkozóját a horvát fővárosban, de a koronavírus járvány miatt ennek a megrendezése is bizonytalan. A régió országai közül Szerbia és Montenegró már elkezdte a megbeszélés-sorozatot a huszonhetekkel, az ugyancsak uniós tagságra ácsingózó Bosznia-Hervcegovina és Koszovó azonban még messze van ettől.   
Frissítve: 2020.03.24. 14:37