külföldi sajtó;Szabad szemmel;

2020-03-26 07:30:38

Szabad szemmel – Ismét Magyarországnak üzentek Orbán felhatalmazási törvénye miatt

Nemzetközi sajtószemle, 2020. március 26.

FAZ

A Bizottság és az Európai Parlament is arra figyelmezteti Magyarországot, hogy ne rúgja fel a jogállamot. Ursula von der Leyen szóvivője úgy fogalmazott, hogy a különleges körülmények folytán különleges eszközök válhatnak szükségessé, de a döntő az, hogy ezeknek a korlátozásoknak arányosnak kell lenniük, és csupán előre megadott időre szabad elrendelni őket. Egyik kollégája pedig hozzáfűzte, hogy az utóbbi napokban nyugtalanító hírek érkeztek Budapestről.

Az Európai Parlament alelnöke, a korábbi német szociáldemokrata igazságügyi miniszter kijelentette, hogy Orbánt már csupán egyetlen módon lehet feltartóztatni, mielőtt teljesen felszámolja a demokrácia maradékát is, éspedig úgy, hogy a Bizottság azonnali közbelépést kér az Európai Bíróság részéről. Erre bármikor van lehetőség és a luxemburgi testület bizonyosan nem fog habozni – jegyezte meg Katarina Barley.

A kormányfő szabad kezet akar magának, közben dekrétumokkal irányítaná az országot, törvényeken helyezhetne hatályon kívül. Az ellenzék bele is menne, de csakis bizonyos időkorlát megjelölésével. Az Európa Tanács főtitkára levélben figyelmeztette a magyar miniszterelnököt, fontolja meg, mit tesz. A német uniópártok strasbourgi frakcióvezetője elviselhetetlennek és elfogadhatatlannak minősíti, hogy Orbán Viktor a vírusválságban igencsak széles körű jogokat igyekszik keresztülnyomni a maga számára. Daniel Caspary szerint nincs semmi ok arra, hogy minden megkötés nélkül ilyen erősen szűkítő szabályozást vezessenek be.

Kurier

Az osztrák parlament elnöke egyetért azzal, hogy az EU nem hallgathat egyfolytában annak láttán, ami jelenleg Magyarországon az Orbán Viktor részére adandó rendkívüli jogkör kapcsán folyik. Magától értetődő, hogy ha egy ország a belépéskor elfogadta az alapszerződéseket, akkor később sem fordíthat azoknak hátat. Hogy a tagok miként járnak el az alkotmány alapján, az nem csak rájuk, hanem az az unióra is tartozik, tette hozzá Wolfgang Sobotka.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az osztrák kormány egyetlen milliméternyire sem távolodik el a jogállamtól. A különleges döntésekbe bevonja az ellenzéket és a szociális partnereket is. A válság idején különösen ügyel a demokratikus normák betartására, és hogy abban mindenki bízhasson. A politikus szerint egyébként jól működött, hogy videó segítségével tartották meg a parlamenti elnökség legutóbbi ülését. Ez a módszer azonban az egész törvényhozás esetében nem megengedett, bár már van fertőzött képviselő. Ám Sobotka nem tart attól, hogy a Nemzeti Tanács ne lenne bármikor is határozatképes. Ha minden kötél szakad, az államfő szükségrendeleteket hozhat, de akkor is csak a parlament Állandó Bizottságának bevonásával.

Húsvét után különben újra üléseznek a bizottságok, csak az eddiginél nagyobb termekben. Viszont nem kívánják kihirdetni a szükségállapotot, mert a válság kezelésére elegendőnek tartják a meglévő jogi kereteket. Viszont ha netán elhalasztják a választásokat, az sem fenyegeti a demokráciát, mert pontosan lehet tudni, hogy mennyi időre szól az intézkedés.

Politico

A finn Európa-ügyi minisztert nagyon foglalkoztatja a magyar helyzet, de úgy ítéli meg, hogy Lengyelországban sem mennek sokkal jobban a dolgok. Tytti Tuppurainen, aki határozottan ki szokott állni a jogállam mellett, nagy bajnak nevezte, hogy a koronavírus miatt sérülnek a demokratikus normák, és itt a telefoninterjúban kifejezetten megemlítette Magyarországot. Budapestnek szánt üzenetként hangsúlyozta: Finnországban április 13-ig érvényes a rendkívüli állapot, úgy hogy ha minden jól megy, akkor már másnap visszatérnek a normális kerékvágásba. Ugyanis egy perccel nem kívánnak tovább élni a korlátozásokkal, mint ameddig azok szükségesek.

Mint mondta, sem a magyar kormány, sem mások nem aknázhatják ki ürügyként a járványt. Nem korlátozhatják nagyobb mértékben a polgárok alapvető jogait, mint amennyire az okvetlenül szükséges. Egyben megfogalmazta félelmét, hogy a fertőzés gyengítheti a demokratikus jogokat. Érti ugyanakkor, hogy az EU illetései jelenleg a vírus terjedésére koncentrálnak, de oda kell figyelniük más égető gondokra is, mint amilyen a következő közösségi költségvetés, valamint jogállam állapota bizonyos tagországokban.

Der Standard

Európai, illetve nemzetközi újságíró szervezetek a magyar felhatalmazási törvény miatt nyílt levélben figyelmeztették a Bizottság elnökét, az Európai Tanács, valamint az EP első emberét, hogy a koronavírussal örvén nálunk a sajtószabadság korlátozása fenyeget. Ezért sürgetik von der Leyent, hogy lépjen közbe. Az üzenet kiemeli: nem meglepő, hogy az EU tagjai közül Magyarország próbálja elsőként ilyen szélsőséges módon egy kézbe összpontosítani a hatalmat. Hiszen az Orbán-kabinet jó ideje egyértelműen aláássa a média függetlenségét.

Az állásfoglalás mély aggodalommal mutat rá: félő, hogy egyes hatalmak most megbüntetik az ellenzéki orgánumokat és kizárják őket a kormány döntéseivel és lépéseivel kapcsolatos információkból. Az aláírók között ott van a Riporterek Határok Nélkül, a Nemzetközi Újságíró Szövetség, a Nemzetközi Sajtó Intézet, valamint az Európai Újságírók Egyesülete.

FAZ

A vezető német konzervatív lap szerint az uniónak el kell döntenie, mitévő legyen Magyarországgal, miután az nyilvánvalóan búcsút int fontos európai értékeknek. Brüsszelben persze az utóbbi időben sűrűn elhangzik, hogy a mostani helyzetben mindent meg kell tenni, kerül, amibe kerül. A mondás arra vonatkozik, hogy a gazdaságot kell meg megsegíteni, Orbán azonban egészen másra igyekszik felhasználni – váratlan ajándékként. Nevezetesen arra, hogy időkorlát nélkül rendeletekkel kormányozhassa az országot. Hogy ez sikerül, az részben a hazai, nem túl erős ellenzéktől, részben pedig a Brüsszelből fújó ellenszéltől függ.

Olaszországban és Spanyolországban pontosan lehet követni, hogy még a legnehezebb időkben is bőven kivitelezhető a parlamenti ellenőrzés. De másutt is megtalálják a módját, hogy a törvényhozás működőképes maradjon. Orbán ezzel szemben kollektív védelemről és csatamezőkről papol. Mintha országa háborút vívna. Az EU-nak hitelt érdemlően ki kell nyilvánítania, miként viszonyul egy ilyen tagállamhoz.  

Washington Post

A koronavírusnak hamarosan úgy áldozata lesz, úgy hívják: magyar demokrácia, miután Orbán Viktor tekintélyelvű módon magához akarja ragadni a teljhatalmat. Ezt írja vendégkommentárjában a konzervatív washingtoni kutató intézet, az American Enterprise Institute Európa-szakértője. A cseh születésű Dalibor Rohac azért gondolja így, mert a felhatalmazási törvény meghatározatlan időre szól, minden parlamenti felügyelet nélkül. A földrész újkori történetében egészen arcátlan, ahogyan a miniszterelnök ki akarja csikarni magának a korlátlan jogosítványokat.

A járvány miatt persze más államok is drákói intézkedéseket foganatosítanak. De a különleges jogkör mindenütt csupán egy bizonyos ideig marad érvényben és a törvényhozások vigyáznak rá, hogy miként használják fel azt. A magyar kormány azonban azon van, hogy annyi időre kapjon speciális jogokat, ameddig azt ő maga jónak tartja. Közben pedig a saját belátása szerint hozhatna rendeleteket. Különösen riasztó a rémhírterjesztésre vonatkozó cikkely, miután az egyik hatalompárti sajtóorgánum éppen erre hivatkozva már most is ellenzéki politikusok megbüntetésére szólít fel. Azok egyetlen bűne az, hogy rámutatnak az egészségügyi rendszer hiányosságaira.

Érdemes megfontolni, mielőtt bárki jóhiszeműséget tételezne fel Orbánról, hogy az elmúlt 10 évben folyamatosan támadta a fékeket és ellensúlyokat. Halad a tekintélyelvűség felé, de ezt idáig úgy álcázta, hogy a szóban forgó lépések a külső fenyegetések: a menekültek, és amikor csak elő lehetett rángatni: Soros miatt szükségesek. Eddigi múltjához méltóan nem habozott, hogy a vírust összekapcsolja a migrációval. Tény, hogy az első, Covid-19-cel diagnosztizált beteg egy iráni diák volt, de a 2500 iráni egyetemista a kormányfő tudatos politikájának eredményeként került Budapestre. Nem Brüsszel kényszerítette rá őket az országra – illegális migránsként.

A felhatalmazási törvény jól mutatja, Orbán egyetlen komoly válságot sem szalaszt el, hogy bebetonozza saját uralmát – élete végéig. Mostantól kezdve azonban nem sok indok van azt hinni, hogy kudarcot vall, mivel a nacionalizmus és a láthatatlan, halálos fenyegetés együtt politikailag igencsak sokat ígér. És hacsak nem lép közbe Brüsszel és Washington, miközben mindkettő érthető módon sokkal sürgősebb ügyekkel van elfoglalva, nos, akkor Magyarország teljes diktatúraként kerül ki a jelenlegi válságból.

Die Presse

A kommentár „Önkényuralmi kísértés Magyarországon” címmel megállapítja, hogy Orbán Viktor a válsághelyzet ürügyén tetszőleges időre ki akarja kapcsolni az Országgyűlést. Olyan autokraták nyomában halad, mint Putyin és Erdogan. Magától értetődő persze, hogy az európai kormányok jelenleg, ilyen-olyan mértékben korlátozzák a polgárjogokat. A lakosság nagy megértéssel fogadja ezeket az intézkedéseket, amelyeket támogat a törvényhozó hatalom és az igazságszolgáltatás is. Ám az aggályos, hogy a Covid-19 elleni küzdelem spanyolfalul szolgál demokratikus mechanizmusok lebontásához.

Bejáratott demokráciákban ez a veszély nem túl nagy, ám a magyaroknál igenis bekövetkezhet. Orbán 10 év alatt aprófát csinált a jogállamból. A legújabb húzása az, hogy dekrétumokkal irányítana, amíg csak fennáll a szükségállapot. A jóváhagyás felé tart a felhatalmazási törvény. Amúgy ugyanezzel a névvel számolta fel 1933-ban a Reichstag a hatalmi ágak megosztását.

Mondani sem kell, hogy Orbán az, aki meghatározná, mikor legyen vége a különleges állapotnak. Hogy miért kell neki ekkora hatalom, továbbá miért akarja elhallgattatni az ellenzéket, nos, az nem világos. Esetleg zavargásoktól tart, mert összeomolhat az egészségügy és akkor dühös emberek megkérdezik, hogy miért inkább a stadionok építésébe döntötte a pénzt? Az utcákon mindenesetre máris katonák járőröznek. Sok minden utal arra, hogy a kormányfő a barátait és példaképeit utánozza: az orosz és a török elnököt, valamint Netanjahut. Ők úgy tapadnak a hatalomhoz, mint istállóban a legyek a légypapírhoz. Csakhogy Izraelben működik a jogállam, vagyis ott nem várható a magyar forgatókönyv. Viszont a magyar kormányfő megint csak túllő a célon. Ám ha aláássa a demokrácia alapjait, akkor félre kell verni a vészharangokat. Hogy ne csak a mentőautók szirénái szóljanak az utcákon.

Libération

A koronavírus miatt elrendelt kényszerintézkedések idáig egyetlen európai államban sem jártak együtt a hatalmi ágak egyensúlyának megbontásával, vagy a kormányzati rendszer átalakításával, de most Orbán Viktor éppen ott tart, hogy átlépi ezt a határt. A nacionalista-konzervatív kabinet olyan tervezetet nyújtott be a parlamentben, amely lehetővé tenné a rendeleti kormányzást, minden időkorlát nélkül. Mégpedig azzal a kifogással, hogy a kórokozó miatt esetleg fel kell függeszteni a törvényhozás munkáját. Egy olyan országban, amely már amúgy is jogállami eljárás alatt áll az EU részéről.

A civil szervezeteket külön is nyugtalanítja a rémhírterjesztéssel vonatkozó rész, mert az fenyegetésként hangzik a független újságírók ellen, akiket a kormány amúgy is rendszeresen támad. A Nemzetközi Sajtó Intézet úgy értékelte, hogy a készülő szabályozás újabb lépés a tájékoztatás teljes ellenőrzéséhez és a sajtószabadság elnyomásához. És félő, hogy csak felerősíti az öncenzúrát. A lap emlékeztet arra, hogy a Riporterek Határok Nélkül listáján Magyarország csupán a 87. helyet foglalja el, és az uniós tagok közül kizárólag Bulgáriában áll csehebbül a média függetlensége.

Süddeutsche Zeitung

A lap arra hívja fel a figyelmet, hogy a nagy léptékű korlátozások miatt a német törvényhozás ellenőrző szerepköre minden eddiginél fontosabb. Hiszen a polgárok a képviselőket választják meg, nem a minisztereket. Hogy milyen húsbavágó érvényt szerezni a hatalmi ágak megosztásának, azt Magyarország példáján lehet nyomon követni. A magyar miniszterelnök arra használja fel a válságot, hogy kiiktassa a parlamentet. Természetesen Merkel nem Orbán. Berlinben a kormányból senki sem akarja felszámolni a fékeket és ellensúlyokat. De a magyar helyzet illusztrálja, hogy mindig és mindenhol meg kell védeni a törvényhozások jogait.

Németországban a hatalom maximális bizalmat kér a képviselőktől, és ezért cserében teljes átláthatóságot szavatol. Bevonta a frakciók szakpolitikusait a törvények előkészítésébe. De ettől még szükség van a felügyeletre az egész Bundestag részéről. Ezért jó, hogy a pártok nem mentek bele egy kisebb szükségparlament felállításába. És jó, hogy továbbra is a törvényhozás mondhatja ki a szükségállapotot, és hogy ugyanő törölheti is el.

Die Welt

A lengyel kormánypártnak a válság miatt át kellene ugrania a saját árnyékát, ám koronavírus ide vagy oda, azzal van elfoglalva, hogy megerősítse hatalmát. Erről a liberális Gazeta Wyborcza főszerkesztő-helyettese írt cikket a német jobboldali lap felkérésére. A vendégkommentárban Jaroslaw Kurski kiemeli, hogy Lengyelországban napjainkban hadiállapot van, de nem csupán a ragály miatt. A hideg polgárháború évek óta izzik a demokrácia- és Európa-ellenes PiS, illetve a civil társadalom között. Még a járvány sem eredményezett tűzszünetet. A kormány folyton tart litániát a egységről, de egyben szét is zúzza azt. Az államfő erőszakos kampányt vív, mintha nem érte volna tragédia az országot. Mellesleg az összes rivális leállította a választási rendezvényeit.

Senki sem tudja megmondani, mi lesz most. Hány áldozatot szed a fertőzés, és hogy az egészségügy mennyire képes ellenállni. Mekkora lesz a gazdasági visszaesés, és hogy milyen társadalmi következményekkel jár a tömeges megbetegedés. A Jog és Igazságosságot azonban csakis a hatalom érdekli. A vonal hű média sikerjelentéseket tesz közzé, mintha még mindig a kommunizmusban lennénk, illetve ócsárolja az ellenzéket, a szabad sajtót és az EU-t. Az állami tévé az orosz érveket veszi át, miszerint csakis a nemzetállam lehet sikeres a vírus ellen. A hivatalos propaganda fogatlan oroszlánnak állítja be az uniót, de arról hallgat, hogy az 7,5 milliárd eurós gyorssegélyt küldött.

Ha az európai közösség hatékonyan akar fellépni a nemzeti önzés és populizmus ellen, akkor cselekednie kell az interneten az ellenséges orosz trollok és botok ellen. A lengyeleknél és a magyaroknál nincs hiány hasznos idiótákból, akik Moszkva lózungjait szajkózzák. A mélyen megosztott társadalmak kedvező célpontot jelentenek az ellenséges ideológiák számára, de közben az egész európai tervet veszélyeztetik. Ebben persze a populista kormányok alapvető gyengesége nyilvánul meg.

A PiS-nek meg kell erőszakolnia magát, ha a különleges felhatalmazáshoz meg akarja szerezni a társadalom bizalmát. Azaz párbeszédet kell kezdenie az ellenzékkel. Hiszen immár nem a hatalom, hanem az emberek egészsége és élete a tét. Meg az, hogy a kormány felnőtt-e a feladathoz. Itt és most.

Guardian

A budapesti tudósító rettenetesnek nevezi, hogy a magyar főváros egyik kórházában a járvány következtében életét vesztette a brit nagykövetség 37 éves skót első beosztottja. Mint írja, Steven Dick remek fickó és kitűnő diplomata volt, aki a múlt héten még segített neki, hogy szabadsága után bejusson Magyarországra, mert ugyan akkreditálva van, de a hatóságok egy ideig akadályozták a belépését Ferihegyen. A képviselet 2. embere akkor mesélte neki, hogy megkapta a kórokozót, de azért jól van. Korábban Kabulban és Rijadban szolgált. Folyékonyan beszélt magyarul, mert mielőtt októberben Budapestre került, egy évig intenzív nyelvtanfolyamon vett részt. A tudósító jó kedélyű, rendkívül segítőkész, kiváló intellektusként ismerte meg.