A hétvégén végre jó idő lesz, bár úgyse lehet hova menni, aztán megint a nyakunkba szakad a hideg

Publikálás dátuma
2020.03.26. 16:30

Fotó: Shutterstock
Jövő hét elején megint havazhat.
Átmenetileg melegszik az idő a hétvégén, helyenként 20 fok közeli meleg is lehet. Hétfőtől viszont ismét markáns lehűlés várható - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az országos középtávú előrejelzés szerint pénteken napos idő valószínű, csapadék nem várható. A szél élénk lesz, helyenként megerősödik. A legalacsonyabb hőmérséklet általában mínusz 1 és plusz 6 fok között alakul. A derült, szélcsendes tájakon ennél pár fokkal hidegebb is lehet. A legmagasabb hőmérséklet 14 és 19 fok között várható. Szombaton is több órára kisüt a nap, de helyenként zápor kialakulhat. A minimumhőmérséklet mínusz 1 és plusz 6, a maximumhőmérséklet 14 és 19 fok között alakul. Vasárnap a többórás napsütés mellett elszórtan alakulhat ki záporeső, esetleg egy-egy zivatar is lehet. A leghidegebb órákban 0 és plusz 6 fok között, napközben 13 és 18 fok között alakul a hőmérséklet. Hétfőn aztán újra lecsap ránk egy hidegfront erős, viharos széllel, csapadékkal - derül ki az Időkép előrejelzéséből. A csapadék mennyisége és területi kiterjedése még meglehetősen bizonytalan. Egyes modellszámítások szerint akár újra havazhat is, nagyobb eséllyel északon és nyugaton.
Szerző
Témák
időjárás

Ombudsman: nem lehet megtiltani a fényképezést a kórházakban

Publikálás dátuma
2020.03.26. 15:36

Fotó: Népszava
A kórházi állapotok „közérdeklődésre tartanak számot”, a helyi igazgató nem korlátozhatja egy málladozó fal, rozsdás ágy lefotózását.
Igazat adott az alapvető jogok biztosa a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezetnek abban, hogy jogellenes megtiltani a fényképezést a kórházakban – írja a 444.hu. Ezt már egy évvel ezelőtt jelezte a TASZ a kórházigazgatók és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) felé, azzal a javaslattal, hogy ha a probléma valóban adatvédelmi indíttatású, és nem az a cél, hogy minél kevesebb fotó készüljön a málló vakolatról és a földön alvó anyákról, akkor a plakátokon a fényképfelvételek készítését ne megtiltsák, hanem tájékoztassák a betegeket és látogatókat, hogy ezt hogyan tudják szabályszerűen, az adatvédelmi szempontokat figyelembe véve megtenni.  Készítettek is egy plakátot, ami a hatályos jogszabályoknak megfelelően hívja fel a figyelmet a fényképkészítés szabályaira. Ez szabadon használható, bármelyik kórházban kifüggeszthető. 
A TASZ friss közleménye szerint az alapvető jogok biztosának hivatala – egy, a Péterfy Kórház-Rendelőintézettel szemben benyújtott panaszbeadvány nyomán – az ÁEEK-t is megkereste, az eljárást lezáró jelentésében pedig megjegyezte, hogy „folyamatos és fokozódó” annak a gyakorlatnak az elterjedése, amely írásos főigazgatói engedélyhez köti a fényképezést.
A kórház arra hivatkozott, hogy biztosítani kell a betegek nyugalmát és azt, hogy a személyiségi jogaik ne sérüljenek. De a főigazgató nem csupán a személyiségi jogok miatt aggódott: kifejtette, hogy „felszaporodtak” „az intézmény jó hírét aláásó” felvételek, amelyek „esetenként bár a valóság egy részét tükrözik ugyan”, de az intézményvezető szerint háttérbe szorítják az intézmény és az ott dolgozók „európai színvonalban is kiemelkedő” munkáját, csorbítják a tekintélyüket. Az ÁEEK pedig egyebek mellett azzal érvelt, hogy a főigazgatói hozzájárulás megakadályozza azt a „kezelhetetlen állapotot”, hogy „bárki, bármilyen célból felvételeket készítsen”. Viszont a TASZ álláspontja szerint a málló vakolatról készült képek adatvédelmi szempontból nem kifogásolhatók és a kórházi gyógyító tevékenységet nem akadályozzák.
Hasonló állásponton volt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) az ombudsman kérésére írt állásfoglalásában. Eszerint 
az állami és önkormányzati fenntartású egészségügyi intézmények közfeladatot látnak el, az ott lévő állapotok közérdeklődésre tartanak számot.

A személyes adatokat nem tartalmazó felvételek a NAIH álláspontja szerint közérdekű adatnak minősülnek, ebből eredően nem lehet megtiltani, hogy a tárgyi körülményekről felvételek készüljenek. A hatóság szerint is akkor járnak el az intézményvezetők felelősen, ha a tiltás helyett felhívják az érintettek figyelmét a személyhez fűződő jogok tiszteletére és betartására, illetve arra, hogy kihez lehet fordulni a kórházi állapotok miatt, hogy ne egyből a nyilvánosságot válasszák. Ezzel az ombudsman is egyetértett. Azzal viszont nem, amire a kórház hivatkozott: a jó hírnevének védelmére. Az állami szerveket nem illetik meg személyiségi jogok, így a jó hírnév védelme nem alapozhatja meg a véleménynyilvánítás, illetve a közérdekű adatok terjesztési szabadságának korlátozását. Az ombudsmani jelentés szerint csak a tudatosan hamis közlésekre nem vonatkozik a véleménynyilvánítás védelme. Az intézmények állapotáról készült felvételeket külön kell választani azoktól, amelyek az intézményekben gyógyuló betegekről készülnek – utóbbiak természetesen csak a személyiségi jogok, az emberi méltóság teljes tiszteletben tartásával készülhetnek el.
Jelentésében az ombudsman felkérte a Péterfy igazgatóját, hogy vonja vissza a kép-, hang- és videofelvétel készítését tiltó intézkedését és gondoskodjon a megfelelő tájékoztatásról a személyiségi jogok védelme érdekében. Hasonló felkérést intézett az ÁEEK főigazgatójához is, hogy a többi intézményben se legyenek hasonló korlátozások, ehelyett a személyes adatok védelméről szóló felvilágosítással vegyék elejét a valóban jogsértő képek elkészültének.
Szerző

Fideszes képviselő: nem terjeszt rémhíreket az ellenzéki sajtó

Publikálás dátuma
2020.03.26. 15:35
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A rémhírterjesztésről szóló jogszabály nem az ellenzéki sajtó ellen van, mert nem az terjeszt rémhíreket – ezt hangsúlyozta több kormánypárti képviselő is a veszélyhelyzetről szóló törvényjavaslat bizottsági vitájában.
Nem hozott változást a veszélyhelyzetről szóló törvényjavaslatok ügyében az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának csütörtöki ülése. A kormánypárti képviselők lesöpörték az ellenzéki módosító indítványokat, és továbbra is az ellenzéket tartják felelőtlennek, amiért határidőt szeretnének belefoglalni a kormánynak rendkívüli felhatalmazást biztosító jogszabályba. Arató Gergely (DK) szerint a kormány célja nem a politikai megegyezés keresése volt, látszattárgyalások folytak. Szerinte már világosan látszik, hogy a kormány fő célja a politikai megosztottság előidézése volt. A lejáró határidejű kormányrendeletek meghosszabbítását támogatták volna, de a kormány a problémában érdekelt nem a megoldásban.
Balla György, a Fidesz frakcióvezető-helyettese arról beszélt, a három egyeztetés közül az elsőn az ellenzék még nem fogalmazott meg javaslatot, a másodikon a célhoz kötöttség és arányosság elvét kérték, ami be is került a törvénybe, majd "jöttek a jogvédők" és csak akkor kezdte az ellenzék követelni a határidőt, ami szerinte irreális. Balla György szerint a rémhírterjesztés tényállásának minősített esetét nem az ellenzéki sajtó ellen akarják használni, mert az nem terjeszt álhíreket vagy rémhíreket. Ráadásul ezekben az ügyekben nem is a kormány, hanem a bíróság fog eljárni - tette hozzá. (Utóbbit egyébként minden fideszes felszólaló hangsúlyozta.) Hende Csaba azt mondta, a rémhír terjesztésének szándékosan kell megvalósulnia, ez egyértelmű, vagyis a terjesztőnek tudatában kell lennie, hogy mit okoz a cselekedetével, de ennek megtörténtét is a bíróságnak kell megállapítania. Bajkai István (Fidesz) hangulatkeltéssel és azzal vádolta az ellenzéket, hogy felelőtlen és csak a politikai haszonlesés vezeti. Dunai Mónika (Fidesz) a „nem hangulatkeltés” jegyében azt mondta, „52 ellenzéki képviselő tízmillió ember életét veszélyezteti”. Varga László MSZP-s képviselő azt mondta, a kormány egyetlen egy ellenzéki módosító indítványt sem támogatott az Igazságügyi Bizottság ülésén, ebből látszik, hogy semmilyen gesztust nem akarnak gyakorolni. Völner Pál államtitkár a kormány részéről azt mondta, orvosilag objektíven meghatározható, hogy meddig tart a járványhelyzet, ezután meg kell szüntetni, így nem igaz, hogy nincs határideje. Szerinte a parlamenti plenáris és bizottsági ülések jegyzőkönyvei fennmaradnak, ezek alapján majd mindenki el tudja dönteni, ki viselkedett felelősen és ki felelőtlenül ezekben a napokban.