Kecskére a káposztát

A koronavírus terjedése közben sokan, így lapunk olvasói is lemaradtak a hírről, hogy a hét elején, ha a négyötöd nem is, a kétharmad azért simán működött a parlamentben. A Fidesz és a KDNP képviselői csont nélkül az Alkotmánybíróság (Ab) tagjává választották a nemrég elhunyt Balsai István helyére Juhász Miklóst, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eddigi elnökét.

Bár a különleges jogrend bevezetésével az Ab szerepe is megnőhet, hiszen az alaptörvény szerint az Alkotmánybíróság működése ilyenkor sem korlátozható, nem valószínű, hogy ez a szempont siettette a kormánypártokat az új alkotmánybíró megválasztásakor. Az Ab ugyanis 14 taggal is remekül működik, amire jó példa, hogy Stumpf István helyére, akinek tavaly júliusban járt le alkotmánybírói mandátuma, csak novemberben választották meg Handó Tündét. Balsai idén március 1-jén hunyt el, s a kétharmad még április 1-ig sem várt, hogy legalább ezzel jelezze: Juhász Miklós alkotmánybíróvá választása csak egy szokásos tréfa.

Mi indokolta akkor a sietséget, miért kellett a felhatalmazási törvény árnyékában új alkotmánybírót választani? A kérdésre egy kérdés a válasz: mégis, kicsoda Juhász Miklós? Juhász Miklós ugyanis nem, illetve csak nagyon erős megszorításokkal felel meg az alkotmánybírói kritériumoknak. A törvény szerint az Ab tagjává az választható meg, aki „kiemelkedő tudású elméleti jogász (egyetemi tanár vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora), vagy legalább húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik”.

Nos, Juhász 1976-ban szerzett jogi diplomát, vagyis húszéves szakmai gyakorlatát nem lehet megkérdőjelezni, ahogy nem lehetett megkérdőjelezni mondjuk Szalay Péter jelenlegi alkotmánybíró esetében sem, akinek legfőbb jogászi teljesítménye az volt, hogy sajtóperekben a Fideszt és politikusait képviselte a bíróságok előtt. Ám Juhász Miklóssal egyéb problémák is akadnak: 2010-ben úgy került a GVH élére, hogy kiderült róla, tíz évvel korábban az akkori PSZÁF, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 300 ezer forintra bírságolta egy olyan ügylet miatt, amelynek során bennfentes információval élt vissza. Juhász abban az időben a ma már Schmidt Mária befolyása alatt álló Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) felügyelőbizottsági elnöke volt. A CA-IB Értékpapír Rt. 1999 tavaszán a tőzsdén jegyzett BIF részvényeiből vásárolt be, ám a PSZÁF megállapította, hogy az ügylet egyes tranzakciói mögött Juhász Miklós állt, aki mint a BIF fb-elnöke bennfentes személynek minősült. Ám sem ez, sem az a tény, hogy a versenyjoggal kapcsolatos eljárásokban nem volt jártas, nem akadályozta meg GVH elnöki kinevezését. Azóta persze már tíz évet töltött a GVH élén, ami most jól mutat az Ab-tagság kritériumainak számonkérésekor. GVH-elnöki tevékenységéről pedig csak annyit, hogy a versenyhivatal asszisztálásával és jóváhagyásával került kormánypárti kezekbe a teljes vidéki sajtó.

Ha Juhász Miklós így folytatja, még magasabbra is juthat. Alkotmánybíróból kúriai bíró, sőt már idén a Kúria elnöke is lehet.