Kövér és Áder engedélyével már éjfélkor élesedhet a koronavírus-törvény

Publikálás dátuma
2020.03.30. 08:27
Áder János köztársasági elnök
Fotó: Kisebnedek Attila / AFP
A kétharmad elfogadja, az államfő aláírja: nincs akadály a kormánynak teljhatalmat biztosító törvény elfogadása előtt.
Ha a házelnök és a köztársasági elnök soron kívül aláírja, akkor már hétfőn éjfélkor hatályba léphet a koronavírus-törvény - mondta vasárnap este a Bayer show-ban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Mint a hvg.hu felidézi a műsorban elhangzottakat, Gulyás azt is hangsúlyozta, most az a cél, hogy az Országgyűlés, ha az ellenzékre nem számíthatnak, akkor a kormánypártok képviselőinek a szavazataival fogadja el a korona-vírus törvényt hétfőn. Ezzel szerinte az a sajátos helyzet, ami néhány intézkedés lejárta miatt előállt, megszűnik.
A felhatalmazási törvényként is emlegetett jogszabályt a múlt héten nem sikerült elfogadnia az országgyűlésnek, mert nem szavazta meg az ellenzék a házszabálytól való eltérést, amihez négyötödös hozzájárulás kellett volna. A kormánypárti sajtó és képviselők ezután egyhangúan a járvány elleni védekezést akadályozó "felelőtlen ellenzékről" beszéltek, mivel a négyötödös felhatalmazás híján több korlátozást csak az országos tisztifőorvos rendeletésvel sikerült fenntartani.  Az ellenzéki frakciók tagjai ugyanakkor azért szavaztak nemmel vagy tartózkodtak, mert 
a törvény határozatlan időre teljhatalmat adott volna a kormánynak a parlamenti működés felfüggesztésével, és nehéz helyzetbe hozta volna a járványról a kormányzati narratívától eltérően tudósító sajtót is.

Hétfőn ismét szavazni fognak a törvényről, de a kormánynak az elfogadásához már nem szükségesek a Fidesz-KDNP frakción kívüli voksok. A korlátlan felhatalmazás elleni petíciót eddig több mint 106 ezer ember írta alá.
Szerző

Prés alatt tanár, diák, szülő

Publikálás dátuma
2020.03.30. 07:20

Fotó: Röhrig Dániel
Míg a tanárok küzdenek, hogy megtalálják a helyes távoktatási módszereket, az iskolafenntartó valódi segítség helyett csak a hibákért korholja őket.
Két hete indult el a koronavírus miatt elrendelt digitális munkarend szerinti tanítás, tanulás a hazai iskolákban, s bár Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár úgy véli, „boldogság van a szerte rendszerben”, az érintettek másként tapasztalják. Az igaz, hogy az oktatás valamennyi résztvevője – tanárok, diákok, szülők – a tőlük telhető legjobb módon próbál helytállni, ám azt erős túlzásnak tartják, hogy repesnének a boldogságtól. Vannak olyan intézmények, ahol már korábban elkezdtek dolgozni a digitális oktatás rendszerén, ám a legtöbb iskolában csak most ismerkednek behatóbban a lehetőségekkel. Sok helyen ez oda vezetett, hogy a tanárok az eddigi óra- és tanrendek szerint próbálják átadni a tananyagot, jelentős terheket róva a diákokra és szüleikre is. – Attól, hogy a poroszos oktatás most az interneten keresztül zajlik, az továbbra is poroszos oktatás – nyilatkozta egy édesanya, akinek gimnazista fia naponta legalább 10-12 órát tölt a számítógép előtt a tanárai által küldött feladatokon dolgozva.
Egy másik szülő pedig azt mondta: három gyermeke közül kettő iskoláskorú, nem ugyanabba az intézménybe járnak, s mindkét iskola két különböző platformot használ az online oktatáshoz. Az egyre csak halmozódó feladatok kidolgozásán túl a technikai nehézségek áthidalásában is szükséges segítenie, emellett óvodás gyermekével is foglalkoznia kellene. – Mi már az első héten kikészültünk. Az oktatásirányítás a lovak közé dobta a gyeplőt – fogalmazott. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Szűcs Tamás szerint a tanárokban valóban van egyfajta megfelelési kényszer a tankerületek felé, a 2010 óta épülő, központosított rendszerben ugyanis azt szokták meg, hogy folyamatosan ellenőrzik őket és mindent adminisztrálni kell. Kollégáikat arra biztatják, próbálják egyszerűsítve, a digitális oktatásnak megfelelően leadni a tananyagot, ám ennek kidolgozása sem megy egyik napról a másikra. Szűcs Tamás elmondta azt is, több – főleg az idősebb korosztályba tartozó – pedagógus csak akkor érzi biztonságban magát, ha a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszerben (KRÉTA) regisztrálja a központilag elvárt feladat-és tananyagmennyiséget. A probléma híre az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központhoz (KK) is eljutott. Mint a tankerületi igazgatóknak címzett levelükben írták, elfogadhatatlannak tartják, hogy egyes iskolákban a tanulók számára kiadott feladatok elvégzéséhez a visszajelzések alapján 10-14 óra folyamatos online tevékenység szükséges. Felhívták az intézményvezetők, pedagógusok figyelmét arra, hogy a digitálisan átadott tananyag feldolgozási ideje egyensúlyban legyen a tanulók életkori sajátosságaival, terhelhetőségével, képességeivel. A KK mellett a Nemzeti Pedagógus Kar országos elnöksége is hasonlóképpen vélekedett, s 24 pontban tanácsokat is megfogalmaztak a tanároknak. „Egyik iskola, tanár sem gondolhatja úgy, hogy az órarendi órákat egy az egyben online tartja meg” – írták. Setényi János oktatáskutató ugyanakkor bizakodó, szerinte „alakul a rendszer a prés alatt”. Két nagyobb kihívást lát: az egyiket a módszertani hiányosságok jelentik – ide tartozik a túlzásba vitt feladatkiosztás is –, a másik pedig a pedagógusok közötti együttműködés, ami sokszor iskolán belül sem megfelelő. Ennek ellenére úgy véli, a magyar közoktatásnak ez a legnagyobb „innovációs kalandja” 1990 óta, amiből kialakulhat egy új, modern tanulási környezet. – Feltéve, ha a pedagógusok nem felejtik el az egészet, és szeptembertől nem mennek vissza „szalagmunkásnak” – fogalmazott. Hozzátette: a tankerületeknek folyamatosan monitorozniuk kellene a helyzetet, és legalább hetente egyszer nyilvánosan be kellene számolniuk a fejleményekről. A KK ezzel kapcsolatban azt írta: felmérik azokat az online platformokat, amelyeken a jelenlegi digitális munkarendben az oktatás zajlik. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói pedig már elkezdtek egy kérdőíves felmérést, melynek előzetes adataiból kiderült: a kérdőívet kitöltő pedagógusok többsége a Facebook-ot használja kapcsolattartásra, a digitális tanulás-tanításhoz pedig a Google Classroom-ot tartják a legalkalmasabbnak. A használhatóság tekintetében az állami KRÉTA-rendszert értékelték a legalacsonyabb pontszámmal.
Szerző
Frissítve: 2020.03.30. 16:27

Két újabb beteg halt meg a koronavírus miatt Magyarországon

Publikálás dátuma
2020.03.30. 07:00
Orvos a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított részlegen, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
447-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma.
Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 447-re nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt újabb két 90 év feletti alapbetegségekkel küzdő beteg. Az elhunytak száma ezzel 15 főre nőtt – közölték hétfő reggel a kormányzati tájékoztató oldalon. „A csoportos megbetegedések szakaszában vagyunk, amikor közösségben, személyes érintkezések útján terjed a fertőzés. Magyarországon is már bárhol és bárkiben jelen lehet a vírus. A beazonosított koronavírus-fertőzötteknél jóval nagyobb a tényleges vírushordozók száma, akik fertőzhetnek. A tömeges fertőzés lelassításához nagyon fontos, hogy az idősek, a diákok, a külföldről hazatérők, és aki teheti, az maradjon otthon, továbbá mindenki tartsa be az ajánlásokat és a kijárási korlátozásokat. Ahogy az eddigi elhunytak adataiból is látszik, a koronavírus az idősekre a legveszélyesebb, ezért nyomatékosan kérjük az időseket, hogy maradjanak otthon, és a bevásárláshoz kérjék hozzátartozóik vagy az önkormányzat segítségét” – írják a közleményben. A tájékoztatás szerint a hazánkban beazonosított új koronavírus-fertőzöttek száma: 447 fő. Közülük 10 iráni, 2 brit, 1 kazah, 1 vietnámi és 433 magyar állampolgár. Karanténban 73-an vannak, és 13301 mintát vettek eddig. Vasárnap reggel 408 volt a beazonosított fertőzöttek száma. 
Szerző