Tíz nap kevés a háziorvoslás átalakítására, az orvosoknak is vannak érveik a terv ellen

A járási tisztifőorvosi hivatalok országszerte elkezdték az új alapellátó vizsgálóközpontok kialakítását, de még egyetlen ilyen sem működik. Védőfelszerelés továbbra sem érkezett a praxisokba.

Tíz napja utasította Kásler Miklós miniszter a járvány elleni védekezésért felelős Müller Cecília országos tiszti főorvost, hogy öt nap alatt alakítsák ki a járásokban az alapellátás új rendjét. Azaz vonjanak össze több háziorvosi és gyermekorvosi praxist, ügyeletet, és helyettük hozzanak létre olyan „akut betegellátó központokat”, ahol fizikailag elkülönítetten lehet fogadni a koronavírus-gyanús, illetve a más egyéb panaszokkal érkező pácienseket. Az utasítás egyetlen lendülettel szervezné át az ellátórendszert, például létrehozná a háziorvosok körében eddig idegenkedéssel szemlélt csoportpraxisokat. Talán nem meglepő, hogy minderre az öt nap kevés volt, s a háziorvosok sem fogadták túl lelkesen a lehetőséget.

A zuglói háziorvosok 11 pontba szedték össze érveiket és küldték el saját területi tiszti főorvosuknak, hogy miért ne lépjen életbe az új rendelkezés. Képviselőjük, Nemcsik János lapunknak azt mondta: továbbra sincsenek ellátva védőfelszereléssel a háziorvosi körzetek. Ennek következtében ha a betegeket most arra biztatnák, hogy induljanak el az újonnan kialakított járási központokba, akkor az enyhe tünetekkel oda érkezők könnyen megfertőzhetnék a várakozókat, illetve az őket ellátó egészségügyi dolgozókat, háziorvosokat. Az orvost és a beteget is veszélyezteti ez a felállás, nagyságrendekkel jobban, mint a mostani gyakorlat.

Csaknem három hete vezették be az alapellátásban azt a rendszert, amelyben javarészt távkonzultációval látják el a betegeket. Telefonon jelentkezhetnek panaszaikkal, az orvos pedig tanácsot ad, vagy receptet ír. Akinek mégis szüksége van arra, hogy lássa orvos, de koronavírussal nem összefüggőek a tünetei és sürgős az ellátása, azt a rendelőbe hívják. A koronavírus-gyanús beteghez a mentők segítségét kérik, s az eset súlyosságától függően vagy azonnal a járványkórházba szállítják, vagy kezdeményezik a minta levételét. A háziorvosok szerint ez a rendszer jól működik.

Erre a távolságtartóbb betegfogadásra azért volt szükség, mert a 65 év feletti vagy a krónikus betegséggel küszködő háziorvosok a járvány miatt személyesen nem láthatnak el beteget. A körzetek harmadában viszont ilyen korú az orvos, azaz mintegy 2000 körzetben kell a fizikai vizsgálatot igénylő eseteket is helyettesítéssel ellátni. Ez azt jelenti, hogy a maradék 4000 orvosra hárulna, hogy gondoskodjanak a saját körzetük betegeiről, segítsenek a 65 év felettieknek, valamint hogy vállaljanak feladatot a járási központokban is.

- Az emberek behívása a járási központokba növelné a fertőzés kockázatát – mondta Nemcsik János. Félő, hogy mire hazaér a tüdőgyulladásos, az akut mandulagyulladásos, és a náthás is COVID-pozitív lesz. Az orvosok pedig ha megfertőződnének, akkor szuperterjesztőkké válnának. Nemcsik János szerint nagyon jól működik és érezhetően lassítja a járvány terjedését a viszonylag gyorsan és hatásosan beindított "Maradj Otthon!"-kampánnyal párhuzamosan működő távgyógyítás, az e-recepttel és az e-egészségüggyel. Nagy kár lenne ezt a rendszert megbontani és a lakosságot az ellenkezőjére buzdítani – mondta.

Az új rendszer bevezetésének ötletét megszondázta tagjai között a Háziorvosok Online Szervezete is. Csaknem 1800 háziorvos válaszolt, és mintegy kétharmaduk elégedett a jelenleg működő rendszerrel. Alig több mint negyedük (27,3 százalékuk) megvalósíthatónak tartja és támogatja is a járási akut rendelések létrehozásának koncepcióját. Szerintük ezzel biztosítható a járvány ideje alatt a hatékony és biztonságos betegellátás.