A természet kizsákmányolása egyenesen vezetett a koronavírus-járvány kitöréséhez

A koronavírus-járvány egyetlen pozitív hatása a környezetre nehezedő nyomás, a szennyezés csökkenése. Ugyanakkor már maga a betegség megjelenése is egyenes következménye az emberiség természetet kizsákmányoló életmódjának. A közelgő vészre a tudósok előre figyelmeztettek, mint ahogy arra is: ha nem változtatunk, csak idő kérdése egy újabb járvány kitörése.

Kristálytiszta víz a velencei csatornákban, ragyogó kék ég, tiszta levegő és madárének a máskor szennyezett, szmogos levegőjű nagyvárosokban – miközben az emberek nagy része a világ járvány sújtotta tájain igyekszik minél kevesebbet mozogni vagy állami utasításra marad otthon, a természet „fellélegzett”. Legalábbis több helyen évtizedek óta nem látott állapotban virul. A jelenséget először Kínában figyelték meg, amikor az Európai Űrügynökség közzétette a tavaly december 20. és idén március 16. között gyűjtött adatait a levegő minőségére vonatkozóan. Megállapították: a gyárak, az erőművek és a közlekedés leállítása miatt körülbelül 40 százalékkal esett vissza a nitrogén-dioxid-koncentráció a kínai városokban. Hasonló tendenciákat figyeltek meg Észak-Olaszországban is, miután a hatóságok ott is kénytelenek voltak korlátozni az emberek mozgását, a turizmus befagyásával és a légitársaságok egy részének teljes leállásával a kedvező környezeti hatások az űrből készült felvételeken is érzékelhetők, elsősorban az üvegházhatású gázok csökkenésében – globálisan is! Ahogy azonban Kínában lassan újraindul az élet, már látszik, a légszennyezettségi adatok ismét romlanak. És ha a járvány levonulása után a világ országai nagy lendülettel lódulnak neki a gazdaság újraindításának és a veszteségek csökkentésének, annak ismét a környezet lesz a vesztese.

A tűzzel játszunk

Pedig ma már azt is látni lehet, a járvány kitörése egyáltalán nem független attól, hogy az emberiség az utóbbi évtizedekben a végletekig kizsigerelte a Föld erőforrásait, mindent a gazdasági növekedésnek vetett alá, és közben nem tisztelte a többi élőlényt. Szakértők szerint a vadon élő állatok pusztulása, a klímakatasztrófa és a Covid–19 felbukkanása egyértelmű figyelmeztetés az emberiség számára.

Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának ügyvezető igazgatója szerint a természet üzenetet küld a koronavírus-járvánnyal, miszerint túl nagy nyomást gyakoroltunk rá, és ha nem vigyázunk a bolygónkra, mi is veszélyben leszünk. Sok vezető tudós is azon a véleményen van, hogy minden esetben az emberek hibáztak, amikor egy veszélyes vírus átterjedt rájuk az állatokról. A vadállatok rengeteg olyan, sokszor ismeretlen betegséget hordoznak, amely az ember számára akár halálos is lehet, vagyis a tűzzel játszunk, amikor nem tiszteljük őket és a területeiket. A további hasonló járványok megakadályozása szempontjából a felmelegedés megfékezése mellett kulcskérdés a szakértők szerint, hogy az emberek ne pusztítsák tovább a vadvilágot a mezőgazdaság, a bányászat vagy éppen a települések terjedése érdekében, mert ezek mind veszélyes érintkezési pontok az állatokkal. Az ENSZ tudósai emellett arra is felszólították a hatóságokat, hogy tiltsák be az olyan – a vuhanihoz hasonló – piacokat, ahol mindenféle élő állattal kereskednek. Ezek és a globális állatkereskedelem ugyanis ideális terepet jelentenek a betegségek terjedésének.

Azt Inger Andersen is elismerte, hogy most a koronavírus megfékezése az elsődleges cél, ugyanakkor hosszú távon elengedhetetlen az élőhelyek és a biodiverzitás megóvása. „Soha korábban nem volt ennyi lehetőség arra, hogy a kórokozók vadon élő vagy háziállatokról átterjedjenek az emberekre, a fertőző betegségek 75 százaléka a vadállatoktól származik. A területeik folyamatos szűkítése következtében kényelmetlenül közel kerültünk olyan állatokhoz és növényekhez, amelyektől betegségeket kaphatunk” – magyarázta a Guardiannek. Úgy gondolja, hogy az ausztrál bozóttüzek, a melegrekordok vagy a Kenyában pusztító sáskajárás, amelyhez hasonlót 70 éve nem láttak, mind ugyanarra hívja fel a figyelmünket. „Túl nagy és sokféle a nyomás a természeti rendszereinken, valaminek változnia kell, akár tetszik, akár nem, szoros kapcsolatban állunk vele. Ha nem vigyázunk rá, magunkat sem leszünk képesek megvédeni. A bolygó népessége rohamosan közeledik a 10 milliárd felé, a jövőnek azzal felfegyverezve kell nekivágnunk, hogy a természet a legerősebb szövetségesünk” – tette hozzá.

Vírusok piaca

Az utóbbi években számos veszélyes fertőző betegség ütötte fel a fejét a világon: az Ebola, a madárinfluenza, a MERS, a SARS, a Nyugat-nílusi- és a Rift Valley-láz, valamint a Zika-vírus is állatokról terjedt át az emberre. „A Covid–19 kirobbanása és terjedése nem egyszerűen valószínűsíthető volt. Előre jeleztük, hogy a vadon élő állatokból újabb vírusok jelennek meg, amelyek közegészségügyi veszélyt jelentenek” – erősítette meg Andrew Cunningham, a Londoni Zoológiai Társaság professzora a Guardiannek. A 2002–2003-ban kitört SARS-járvány kapcsán végzett vizsgálatuk arra a következtetésre jutott, hogy a hasonló vírusok nagy számban vannak jelen a patkósdenevérekben, Dél-Kína étkezési kultúrájában pedig a vadon élő emlősök fogyasztása előkelő helyen áll. Ezt a kombinációt a szakértők már korábban is időzített bombának minősítették. Ráadásul a vadon élő állatokban található vírusok rendkívül magas halálozási arányt eredményeznek az emberek körében – az Ebola esetében ez például 50 százalék, a Dél-Ázsiában (szintén denevérek révén) felbukkant Nipah-vírus pedig nem kevesebb, mint 60-75 százalékban halálos. Bár a jelenlegi helyzetben ezt nehéz belátni, Andrew Cunningham szerint szerencsések vagyunk, hogy a Covid–19 ennél jóval alacsonyabb halálozási rátával rendelkezik. (A rengeteg rejtett beteg és tünet nélküli hordozó miatt azonban most sem tudjuk pontosan, mennyi ez a szám.)

A szakember szerint épp itt az ideje észbe kapni, mielőtt egy ennél is halálosabb járvány szabadul az emberiségre. Úgy gondolja, mindig az emberi viselkedés váltja ki ezeket a kríziseket, nincs ez másképp most sem – utal ezzel a korábban már emlegetett piacokra. „Ezeket az állatokat nagy távolságokból szállítják zsúfolt ketrecekben. Stressz alatt állnak, immunszupresszált állapotban vannak, és az út során, majd a piacokon az emberek közvetlen közelében is állandóan ürítenek, testnedveikkel szétszórva minden bennük élő kórokozót. Ennél jobb forgatókönyvet el sem lehet képzelni egy betegség átadására” – nyilatkozta Cunningham. Bár Kína most bezárta a hasonló piacokat, nem tudni, hogy a korlátozás meddig tart, ráadásul számtalan hasonló működik Ázsia más országaiban, és Szubszaharai Afrikában is. A koronavírus kitörése előtti időszak utazási szokásait tekintve egy ilyen piacon megjelenő betegség egyetlen nap alatt eljuthat bármelyik másik kontinensre.

Kockázatos együttélés

Aaron Bernstein, a Harvard School of Public Health munkatársa arra is felhívta a figyelmet: mind a természetes élőhelyeik csökkenése, mind a klímaváltozás vándorlásra, „költözésre” kényszeríti az állatokat, amelyek így sokkal közelebb élnek az emberekhez, mint korábban. (Elég csak arra a Magyarországon is gyakran előforduló esetre gondolni, amikor a vadállatok éjszakánként bemerészkednek a lakott területekre, táplálék reményében.) Ezek mind kockázati tényezőnek számítanak, és a kutató szerint súlyos tévedés azt gondolni, hogy az egészségügy és a környezetpolitika egymástól elválasztható kérdések.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a koronavírus-járványnak egyetlen haszna lehet: ráébreszti az emberiséget, hogy semmi nem mehet úgy tovább, mint eddig, nem odázható tovább a változás. De Andrew Cunningham például nem bizakodó, ő a SARS-járvány 2002-es kitörését hasonló fordulópontnak gondolta, a betegség levonulása után mégis minden visszatért a régi kerékvágásba. Annak a járványnak végül 774 halálos áldozata volt a világ 37 országában (összesen 8098 beteggel), és szerencsére úgy mutálódott, hogy gyakorlatilag magától megállt a terjedése. A Covid–19-cel szinte biztosan nem lesz még egyszer ilyen mázlink.