Előfizetés

Újabb hat beteg halt meg a koronavírus miatt Magyarországon

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.04. 07:28
Az Országos Mentőszolgálat mintavételre kijelölt budapesti egysége
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
A beazonosított fertőzöttek száma 678-ra nőtt.
Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 678 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 6 krónikus beteg, közülük öten 77 év felettiek. 58 főre emelkedett a gyógyultak száma is – közölték szombat reggel a kormányzati tájékoztató oldalon. „A csoportos megbetegedések szakaszában vagyunk, amikor közösségben, személyes érintkezések útján terjed a fertőzés. Magyarországon is már bárhol és bárkiben jelen lehet a vírus. A beazonosított koronavírus-fertőzötteknél jóval nagyobb a tényleges vírushordozók száma, akik fertőzhetnek. A tömeges fertőzés lelassításához nagyon fontos, hogy az idősek, a diákok, a külföldről hazatérők, és aki teheti, az maradjon otthon, továbbá mindenki tartsa be az ajánlásokat és a kijárási korlátozásokat” – írták.  Hozzátették: ahogy az eddigi elhunytak adataiból is látszik, a koronavírus az idősekre a legveszélyesebb, ezért nyomatékosan kérik az időseket, hogy maradjanak otthon, és a bevásárláshoz kérjék hozzátartozóik vagy az önkormányzat segítségét. Hatósági házi karanténban 11 399-en vannak, és a hivatalos adatok szerint ma reggelig 19 424 mintavétel történt. Az elhunytak száma 32-re nőtt.

Trükköztek a szerződésekkel a BKK-nál

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.04.04. 06:30

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A vállalat tizenkettő vizsgált szerződéséből tizenegynél szabálytalanságokat találtak a cég új vezérigazgatója által elrendelt jogi vizsgán - értesült a Népszava.
Az összes hatályos szerződésének felülvizsgálatát javasolta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) új vezetésének az első szűkkörű auditot elvégző ügyvédi iroda. A véletlenszerűen kiválasztott tucatnyi kontraktusból ugyanis szerintük mindössze egy felelt meg a hatályos jogszabályoknak és a cég belső előírásainak. Ez pedig erősen megkérdőjelezi az előző cégvezetés szerződéskötési gyakorlatát. A Népszava vizsgálatra rálátó forrása szerint a közbeszerzési értékhatárral való trükközéssel gyakorlatilag kikerülték a versenyeztetést, így annak adhatták a megrendeléseket, akinek csak akarták. Ennek érdekében szándékosan kijátszották a közbeszerzési törvényt és a BKK Igazgatóságát.
A vizsgálatot Varga Ivett a BKK új vezérigazgatója rendelte meg, aki korábban stratégiai és innovációs igazgatóként szintén a cégnél dolgozott, így rálátása lehetett az ügymenetre. A részleteket azonban legfeljebb sejthette. A bizonyosság kedvéért megrendelt szűkkörű audit mindenesetre lesújtó eredményt hozott. A meglévő szerződésállományból találomra kiválasztott - informatikai, nyomdai, média, gazdasági elemzésre vonatkozó, mobilfizetési, közbeszerzési tanácsadói és jogi szakértői - szerződéseket, illetve azok jogi háttérdokumentációját a közbeszerzési törvénynek, a polgári jogi rendelkezéseknek, valamint a társaság belső szabályzatának és utasításának való megfelelés szempontjából vizsgálták át. A jelentés Népszava birtokába került összegzése szerint a szerződések több szempontból is kifogásolhatóak. Nem minden esetben derült ki például, hogy „kinek a szignója miért szerepel az adott szerződésen”, de olyan kontraktus is akadt, ahol a szerződést csak az okiratot készítő jogász írta alá.
Meglehetősen szabadon értelmezték a közbeszerzési értékhatárt. A közszolgáltatás ellátásához szükséges tevékenységek esetében tender nélkül csak 50 millió forintnál kisebb értékben köthető szerződés. Míg egyszerű beszerzés esetén ez a határ 15 millió forint. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt-vel aláírt 554,4 millió forintos megállapodást tehát még akkor is meg kellett volna előznie egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnak, ha a szolgáltatást kizárólag ez a cég nyújthatja. A BKK azonban rutinszerűen olyan megrendelést is a magasabb értékhatárú közszolgálati beszerzések közé sorolt, amelyek nem tartoztak volna oda, így lehetővé vált a versenyeztetés kikerülése. S ha ez sem lett volna elég, akkor egyszerűen több részre bontották a megrendelést és minden elemre külön szerződést kötöttek, természetesen úgy, hogy egyik se lépje túl az értékhatárt.
Az összeszámítás szabályát nem alkalmazták sem az informatikai, sem a nyomdai, sem a média beszerzéseknél. Akadt olyan szerződés, amelynek kezdőnapját csaknem öt hónappal korábbra datálták.
A szerződés és az elvégzett munka arányosságának vizsgálata ugyan nem volt feladat, de egy jogi szakvélemény megrendelésével kapcsolatban a vizsgálatot végzők nem bírták megállni és megjegyezték, hogy a piaci viszonyokhoz képest kiugróan magas a 3 kérdés megválaszolására fizetett nettó 14,8 millió forint.
A legtöbb sebből azonban az i-Cell Mobilsoft Zrt. ügylete vérzik. A céggel három kontraktust kötöttek, amelyek tárgya a jogi szakvélemény szerint nyilvánvalóan összefüggött, így a hatályos jogszabályok szerint egyben kellett volna megrendelni. Ám akkor csaknem 150 millióra kerekedett volna a számla, amelyre már közbeszerzést kellett volna kiírni és az igazgatóság jóváhagyására is szükség lett volna. A BKK ehelyett inkább három külön szerződést kötött 49,8, 49,9 és 49,9 milliós összeggel. A két utolsót ráadásul egyazon napon írták alá.
Az auditorok szerint azt is érdemes lenne vizsgálni, hogy erre a szolgáltatásra – az ügyviteli rendszerhez szüksége alapstruktúra kialakítása, informatikai felmérés, IT tanácsadás, stb. - egyáltalán szükség volt-e. (A cég egyébként nem kispályás. A rádiókommunikációs rendszer - GSM-R, az Egységes Európai Vasúti Rádióhálózat - második ütemét a Mészáros Lőrinc cégbirodalmába tartozó R-Kord Építőipari Kft.-vel közösen építik ki 58,86 milliárd forintért.)
A jelentésben arra is kitérnek, hogy a vizsgálat alatt felkereste őket Kerékgyártó János a BKK (akkori) vezérigazgató-helyettese, aki az I-Cell szerződés megkötésének körülményeiről beszélt velük, majd szintén felkereste őket Draskovics Tibor, a BKK választások után kinevezett igazgatóságának elnöke is, aki azt firtatta, hogy a vizsgált szerződések között nincs-e olyan, amelyekkel kapcsolatban az auditot végző iroda jogi tanácsot adott volna. Nem volt. A Népszava forrása ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ezek a megkeresések durva szabályszegések. Kerékgyártó Jánost – aki egyébként szintén pályázott a vezérigazgatói posztra - Varga Ivett kinevezése után elbocsátották a cégtől. Lapunk ezzel kapcsolatos kérdéseire a BKK-nál azt közölték:„Kerékgyártó munkaviszonya indoklás nélküli felmondással szűnt meg”.
A jogi auditot végző ügyvédi iroda tekintettel arra, hogy „egy kivételével az összes vizsgált szerződéssel kapcsolatban fennáll valamilyen súlyos vagy kevésbé súlyos jogi probléma, illetve néhány esetben a megrendelt szolgáltatás indokoltsága kérdéses”, azt javasolta a BKK új vezetésének, hogy bizonyos értékhatáron felül vizsgálja meg az összes hatályos szerződés megszületésének a körülményeit.
A BKK a Népszava vizsgálatra vonatkozó kérdéseit azzal hárította el, hogy a cég újabb vizsgálatokat rendelt meg, így egyelőre nem kívánnak ezzel kapcsolatban semmit sem közölni. Lapunk információi szerint a vizsgálat második körébe bevont 50 szerződés között ott vannak az elektronikus jegyrendszerhez kapcsolódó szerződések is, amelyekről Varga Ivett nemrégiben még azt mondta, hogy a projektet mindaddig nem vizsgálják, amíg a hatóságoktól nem kapnak egyértelmű állásfoglalást arról, hogy történt-e bűncselekmény. Varga Ivett a Népszavának azt is hangsúlyozta, hogy nem kívánnak pert indítani a rendszer szállítására szerződött Scheidt & Bachmann cég ellen. Most mégis vizsgálódnak.

Újratervezhetik Orbánék az ország működését

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.04.04. 06:00
Felmerült a haderőfejlesztés során a légierő gépeinek cseréje is, azonban ez is meghiúsulhat
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
– Önellátóbbá kívánják tenni a gazdaságot – ez lehet a járvány miatt várható intézkedések egyik célja. A költségvetési átcsoportosítás a kulturális és a haderőfejlesztési kiadásokat is érintheti.
Nem lehet úgy megcsinálni, hogy ne fájjon sokaknak – ezt mondta egy kormánytag „minden idők legnagyobb magyar gazdasági akciótervéről” (hogy Orbán Viktort idézzük), amin jelenleg is dolgoznak, és aminek a részleteit kedden jelenti majd be a parlamentben a miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy az „akcióterv” nem az állampolgároknak fog „fájni” (sokaknak már éppen eléggé fájnak a járvány elsődleges gazdasági hatásai is), hanem a soha nem látott mértékű költségvetési átcsoportosítás veszteseinek.  A Népszava több érintettel is háttérbeszélgetéseket folytatott a témában, hogy konkrétan milyen intézkedéseket jelent majd be Orbán Viktor, azt még nem tudni, de az új magyar gazdasági stratégia főbb irányairól azért alkothatunk vázlatos képet ezek alapján. Az biztos, hogy valóban sok ezer milliárd forintról lesz szó, bár a nagyságrendileg 47 ezer milliárd forintos éves magyar GDP-hez viszonyítva ez várhatóan még mindig nem lesz kiemelkedő európai összehasonlításban.  Az elmúlt hetekben minden minisztériumnak össze kellett állítania egy listát arról, hogy a felügyelete alá eső szektorokban milyen beruházások, fejlesztések lennének szükségesek a válság enyhítésére és a kilábalás meggyorsítására, másrészt, hogy milyen forrásokat lehet különösebb feszültségek nélkül felszabadítani. Utóbbiról azonban a már említett kormánytag azt mondta, „fájdalommentesen” maximum 400-500 milliárd forintot lehet összegereblyézni a rendszerben, ez pedig nyilván csak töredéke lenne a szükséges pénznek.  A lehetséges vesztesek között szerepelnek például a nagy állami kulturális rendezvények és kulturális támogatások (bár ezekből sem lehet sok száz milliárdos nagyságrendet elvonni), vagy például a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program. Utóbbi már valóban jelentős tétel, a tervek szerint 2017-2026 között összesen 3500 milliárd forintot fordítanának haderőfejlesztésre. Persze ebből már vannak lekötött tételek (például a már megrendelt harckocsik), de a még el nem döntött esetleges vadászgép-csere vagy légvédelmi fegyverrendszer beszerzés is sok száz milliárd forintot tesz ki. A „kiadási” oldal legnagyobb fejezete a magyar gazdaság nagyon jelentős átalakítása lenne, sok esetben állami támogatással. Itt, mint egy másik kormánytag elmondta lapunknak, valóban teljesen újra akarják gondolni az ország működését, és az eddig nagyon nyitott magyar gazdaságot valamivel önellátóbbá tenni. A konkrét lépésekről még itt is keveset tudni, de információink szerint az autóipar esetleges válságát a kormány úgy szeretné mihamarabb leküzdeni, hogy a már itt működő jelentős gyártókat arra ösztönözné, a lehető leggyorsabban helyezzék ide elektromos autó kapacitásaik minél nagyobb hányadát.  Ugyanígy a gazdasági lassulás enyhítését célozza, hogy még az eddigieknél is jobban felpörgetnék a külföldi beruházásokat, elsősorban Délkelet-Ázsiából és a hagyományos partner Németországból, a mostani kormányzati várakozások szerint ugyanis ezek az országok lesznek várhatóan a „legválságállóbbak”, az itteni cégek még akkor is beruháznának, új piacokat keresnek majd, ha mások komolyan sérülnek a válság miatt.  Ezzel párhuzamosan egy sor területen csökkentené a külföldi függést a kormány, például a vegyiparban és az élelmiszeriparban ma rengeteg alapanyagot (nyomelemeket, aminosavakat) importálnak magyar cégek Kínából, aminek az előállítását idehaza is meg lehet oldani, vagy egy másik példa: a tejpor hiába nagyon fontos szintén az élelmiszeriparban vagy a mezőgazdaságban (takarmány alapanyagként), nem vagyunk belőle önellátóak, pedig meglenne rá a lehetőség. Úgy tudjuk, stratégiai cél az is, hogy húsbaromfiból és disznóhúsból (valamint ezek feldolgozott termékeiből) is minimum önellátóvá, de inkább exportőrré legyen az ország teljes mértékben. A sors iróniája, hogy a „gazdasági unortodoxiát” előszeretettel hangoztató kormány ezekkel a lépésekkel most csatlakozhat a „fősodorhoz” - legalábbis az Európai Unió legtöbb gazdasági vezetője hasonlókban gondolkodik, már ami a globális kereskedelmi láncoktól való függést illeti.  Egy kormányzati forrásunk szerint egyébként „akár a teljes költségvetési filozófiát felülvizsgálhatnánk ebben a helyzetben és a rendszerváltás után harminc évvel végre szakíthatnánk azzal a felfogással, hogy szépen megnézzük, előző évben mennyi volt a „bázis” egy adott területen, és ehhez igazítjuk a következő évi számokat, de komolyabb strukturális átalakítást nem végzünk.

A kínai vasút érinthetetlen

Nem tudni, hogy a kormány mekkora és milyen mélységű válságkezelő csomagot mutat be jövő héten a parlamentben, az eddig meghozott döntések jó irányúak, de súlytalanok a hazai elemzők véleménye szerint, de ez a helyzet a nemzetközi csomagokkal összevetve is. A kormány láthatóan nem tud szakítani az elmúlt évek patrióta gazdaságpolitikájával olyan látványberuházások, mint a Városliget, a sportberuházások érinthetetlenek. A Népszava korábban azt is megírta, hogy a idei költségvetési áttervezés során a pénzügyi tárca szakértői nem nyúlhattak a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításnak költségvetési támogatáshoz, hogy azt válságkezelésre csoportosítsák át. A beruházást egy kínai-magyar konzorcium végzi, a magyar fél részéről Mészáros Lőrinc érdekeltsége vesz részt a közel 750, de kapcsolódó beruházásokkal 1000 milliárdos beruházásban. A korábban készült hatástanulmányok kimutatták, hogy a kínai vasúti exportszállításokra bazírozó beruházás teljes tévedés, ugyanis az csak 2400 év alatt térülne meg – vagyis soha. A Kínából elindult koronavírus járvány után várhatóan jelentősen átrendeződnek a külkereskedelmi kapcsolatok – ezt célozza a kormány programja. Hosszú időre leértékelődnek a kínai gazdasági kapcsolatok, a kínai „Új Selyemút” veszít gazdasági vonzerejéből. Ebben a környezetben a kormány továbbra is ragaszkodik a vasúti beruházáshoz ráadásul úgy, hogy egy még mindig a parlament előtt fekvő törvényjavaslat szerint a beruházással kapcsolatos valamennyi adatot tíz évre titkosítanák. - P.Zs.