Válságkezelés a gyárban: ha nem fogadjátok el a feltételeket, a dolgozók felét kirúgjuk

Publikálás dátuma
2020.04.09. 07:00
Illusztráció
Fotó: Népszava
Elfogytak a fizetett szabadságok, ezért egyre több cég fizetés nélküli szabadságra küldené dolgozóit. A gyárak már a saját állományukba tartozókat is kezdik elbocsátani.
Megdöbbenés, csalódottság, káosz – ezekkel a szavakkal jellemezte a kormány gazdaságmentő csomagjának, illetve a "Kurzarbeitnak" a fogadtatását László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Mint mondta: a munkáltatók és a munkavállalók is nagyon várták a bejelentéseket, de az eddig hallottak alapján csak még tanácstalanabbakká váltak, és nem tudják, hogyan tovább. Egyelőre ugyanis egyáltalán nem világos például a cégek számára, hogy hogyan kell értelmezni a "Kurzarbeit" szabályait, az állam pontosan mit pótol ki a bérekből és milyen feltételek mentén? Mi számít majd a kötelezően előírt hasznos tevékenységnek, és mit tudnak majd tanulni a dolgozók? – sorolja a nyitott kérdéseket László Zoltán. Ha pedig a támogatást csak május 1-jétől lehet igényelni, az már késő lesz, hiszen addigra a cégek már biztosan csoportos létszámleépítésekbe kezdenek - tette hozzá.   A fém- és gépiparban, illetve a járműgyártásban a koronavírus-járvány miatti korlátozások nyomán sorra álltak le a gyárak, vagy csak minimális fordulatszámon működnek. Az itt foglalkoztatottak tehát nem vagy csak alig tudnak dolgozni. Az első hetekben a kölcsönzött munkavállalóktól szinte azonnal megváltak a cégek, a saját állományt azonban igyekeztek megtartani. A dolgozókat fizetett szabadságra küldték, vagy fizetett állásidőt adtak. Már akkor látszott azonban, hogy hosszabb leállásokra kell felkészülni, és ezekre nem jelent megoldást a fizetett szabadság, hiszen azok száma véges. Miután gyors kormányzati segítség eddig nem jött, számos cég most már nem akar vagy már nem tud a dolgozóinak bért fizetni - mondja László Zoltán.  A Vasas jelenleg is féltucatnyi nagy, összesen mintegy 10 ezer dolgozót foglalkoztató gyár vezetőivel tárgyal ez ügyben. Van, ahol a fizetés nélküli szabadsággal próbálkoznak, holott azt a munka törvénykönyve szerint csak a dolgozó kérhetné.  (Nyilvánvaló, hogy ebben a helyzetben egyetlen dolgozó sem kérné önként a fizetés nélküli szabadságot, a kormány azonban úgy tűnik, ezt a megoldást megfelelőnek tartja, hiszen bejelentették: a fizetés nélküli szabadság idején sem maradnak TB-ellátás nélkül a dolgozók. Hogy az ehhez szükséges egészségügyi hozzájárulást ki fizeti, a cégek vagy az állam, az a kormányzati nyilatkozatokból egyelőre nem egyértelmű.) Másutt vis maiorra hivatkozva nem akarnak állásidőt fizetni. László Zoltán szerint azonban nincs szó vis maiorról, a járványveszélyről már jó ideje lehetett tudni. A Vasas ezért ezeket a döntéseket később bíróságon fogja megtámadni, most pedig azt kérik a dolgozóktól, ne írjanak alá semmit a fizetés nélküli szabadságokról. Van ugyanakkor olyan cég is, amelyik kijelentette: ha nem fogadják el a dolgozók a döntéseket, akkor a 2400 munkavállaló felét el fogják bocsátani. Az utóbbi napokban megkezdődött a saját állományú dolgozók leépítése is, a Vasas területén eddig mintegy 2 ezer embert bocsátottak el. Vannak példák felelős munkáltatói hozzáállásra is, ahol az állásidőre a teljes alapbért magától értetődő módon kifizetik minden dolgozónak, vagy igyekeznek megegyezni a dolgozókkal arról, hogy mekkora terhet – azaz hány nap fizetés nélküli szabadságot - tudnak elviselni. László Zoltán szerint sajnos azonban ezekből van kevesebb.   
Szerző

Lyukas a kormány mentőcsomagja, elszállt a hiány

Publikálás dátuma
2020.04.08. 18:27

Fotó: Népszava
Az év első három hónapjában igencsak elszaladt a államháztartási hiány: az egész évre tervezett 367 milliárd forinttal szemben a deficitmutató 831,9 milliárd forinton áll. Vagyis a éves terv 226 százaléka jött össze az első három hónapban úgy, hogy a koronavírus-válságnak még csak az előszele érintette meg a büdzsét. A kormány az elmúlt napokban GDP egy százalékáról 2,7 százalékra emelte az államháztartás uniós módszertan szerint számolt éves hiányát, ám az első negyedév is rávilágít arra, hogy ez a hiánycél aligha tartható. A JP Morgan elemzői a Magyarországon idén 5-6 százalékos GDP zsugorodás mellett 5,9 százalékos GDP arányos hiányt várnak – vagyis a dupláját a kormány módosított hiánycéljának. Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookra feltöltött videóban próbálta bemutatni, hogy áll össze a kormány mentőcsomagjának finanszírozása, ám akaratlanul is kiderült, hogy a forrásokat a PM még a csomag bejelentése után is keresi. Annyi már korábban kiderült, hogy a kormány két érdemi alapot hozott létre: a járványügyit és a gazdaság újraindítására szolgálót. A járványügyi alap gyakorlatilag induláskor kiürült, ugyanis ebben már benne van a egészségügyiek béremelésének és 500 ezer forintos bértámogatásának a fedezete is, ezen felül 378 milliárd a járványügyi kiadásokra. A PM közlése szerint március végéig 190 milliárdot elköltöttek eszközbeszerzésekre, tehát ki is fizették. Ugyanakkor a kormány korábban azt kommunikálta, hogy mintegy 300 milliárd forint értékben rendeltek meg eddig árukat – vagyis a járványügyi alap hamarosan kiürül, bár az is lehet, hogy már most üres. Az alap keretei ugyanakkor túlléphetőek, így további beszerzéseknek nincs akadálya. A kormány gazdaságvédelmi alapjában elvileg 1346 milliárd forint van, ám ebből 423 milliárd forint a Nemzeti Foglalkoztatási Alap pénze, amely borítékolhatóan az utolsó fillérig elmegy álláskeresési támogatásra, közmunkára. Így a szabadon felhasználható keret 923 milliárd forint, amelyet költségvetési kiadások lefaragásával szedett össze a kormány, ám azt nem tudni, hogy honnan, és azt sem, hogy mire költi. Ez a 923 milliárd épp a tizede annak a 9200 milliárd forintnak amit gazdaságvédelemre akar fordítani a kormány, igaz - mint utóbb kiderült -, három évre elnyújtva. 

Csökkent az infláció, de drágul az élelmiszer

A márciusi 3,9 százalékos infláció a februárihoz képest jelentős, fél százalékpontos visszaesést mutat, de a csökkenés mértéke elmaradt a piaci várakozásoktól. A mérséklődés fő mozgatórugója üzemanyag-áresés volt, az előző hónaphoz képest 5,3 százalékkal csökkentek a kutakon az árak. Ugyanakkor a megszokottnál jobban emelkedtek az élelmiszerárak (az előző hónaphoz képest egy százalékkal), amiben a KSH közleménye szerint is szerepet játszhattak a koronavírus-járvány hatásai. Az átlagosan 7,6 százalékkal dráguló élelmiszereken belül éves szinten a legmeredekebben a sertéshúsárak nőttek (27,4 százalék) a friss gyümölcsök pedig 24,7 százalékkal kerültek többe mint tavaly márciusban. Elemzők a rövid távon az infláció gyorsulására számítanak.

Szerző
Frissítve: 2020.04.08. 20:53

Kiszivárgott a tervezet, így támogatná a kormány a rövidített munkaidőt

Publikálás dátuma
2020.04.08. 17:08
illusztráció
Fotó: Shutterstock
A 444.hu által megszerzett munkaanyag becslése szerint egymillió dolgozót tudnának 64500 forintos bértámogatással segíteni.
A kormány keddi gazdaságmentő bejelentései közül a legtöbb embert a rövidített munkaidőt kompenzáló támogatás érinthet. Ez alapján az állam kiegészíti azok fizetését, akiknek munkaidejét - és így a bérét is - a munkaadója csökkenteni kényszerült.  Az intézkedés pontos részletei egyelőre nem ismertek, de a 444.hu birtokába került egy április elején készült kormányzati munkaanyag, amely alapján látható, hogy milyen elképzelések mentén dolgozzák ki az erről szóló rendeletet. Az eddig bejelentett részletek egybevágnak a tervben szereplőkkel. 
A hírportál által megszerzett anyag szerint a támogatás azoknak járna, akiknek a munkaidejét minimum 15 és legfeljebb 50 százalékkal csökkentették. A másik feltétel az volna, hogy a kiesett munkaidőben képzéseket szervezzenek a munkahelyek a támogatott dolgozóknak. E képzések megszervezését, kitalálását a munkaadókra bíznák. 
A támogatás a kieső bér 70 százalékát fedezi, és legfeljebb 214.130 forintos nettó fizetésig száll be a kormány.

Tehát nem az alkalmazottak bérköltségének 70 százalékát pótolják, ahogy azt Palkovics László innovációs miniszternek is pontosítania kellett a mentőcsomag keddi bejelentése után. A lap konkrét példát is hoz, hogy érthetőbb legyen, hogyan lehet a lehető legtöbb pénzt kiszedni ebből a rendszerből:
• Valaki mondjuk nettó 214 130 forintot keres (a minimálbér dupláját), így a lehető legtöbbet, amihez a támogatást még hozzá lehet igazítani. Ha többet keresne, akkor is csak a fizetésének eddig a részéig számítják a támogatást. • A munkaadója a szabályok szerinti legtöbb, 50 százalékos rövidítést rendeli el a munkaidejében, azaz csak napi négy órát kell dolgoznia, és csak ezután kap tőle fizetést, 107 065 forintot. • A munkahely a járási munkaügyi hivatalnál kéri a támogatást. Rögtön jelzi, hogy milyen képzéseket tart a dolgozóknak a felszabaduló 4 órájukban.  • A kormány a kieső munkaidő után járó bér 70 százalékát kifizeti a dolgozónak, ez ebben a konkrét esetben 74 945 forint lenne.  • Vagyis 107 065 forint helyett 182 010 forint lesz a dolgozó nettója, és így csak 32 120 forinttal csökken a fizetése, és nem 107 065-tel. • A kiegészítést a terv szerint május, június és július hónapokra lehetne igénybe venni.  • A munkáltatónak vállalnia kell, hogy augusztusban nem rúgja ki a támogatott dolgozót. A védettség szeptemberre megszűnik.  
A terv szerint ez a lehető legnagyobb kedvezmény, amit ki lehet szedni a rendszerből. Ha valaki nettó 214 ezernél kevesebbet keres, vagy 50 százaléknál kevésbé csökkentették a munkaidejét, akkor ennél kisebb támogatásra lenne jogosult, és az se kaphat magasabb támogatást, akinek több volt a fizetése.  Az igényléshez nyilván az is szükséges, hogy a munkaadó a szokásos fizetésnek legalább a felét állja a támogatási időszakban is. 
A kormány munkaanyagában szereplő adatok szerint
1 millió ember kaphatja meg ezt a támogatást, és fejenként átlagosan havi 64,5 ezer forintos állami bérkiegészítéssel számol a kormány,

azaz nem sokkal kevesebbel, mint ami a fenti példában  szerepelt. Azaz, az Orbán-kabinet várakozásai szerint a többség a maximumot tudja majd kiszedni a rendszerből. Az intézkedés várható költsége havi 64,53 milliárd forint lesz, a három hónapra tehát 193,6 milliárd. Ennek több mint 13 százalékát a kormány EU-s támogatásból, az Európai Bizottság járvány idejére előirányzott munkahely-támogatási keretéből fizetné ki. Bár munkaanyag szerint 26 milliárd forintnyi EU-s támogatást tudnak majd itt elkölteni, nyilvánosan ehhez képest politikusai arról beszélnek, hogy az EU nem segít járvány idején. 

A németek bőkezűbbek

A rendszer bevallottan német példára született bár annál kevésbé bőkezű - írja a hírportál, ami összevetette a magyar és a német támogatási gyakorlatot. A német rendszerben 90 százalék határa a munkaidő csökkentésének, szemben a magyar változatban szereplő 50 százalékkal. Ha a munkaadó semmit sem tud fizetni (és így semmit sem kell dolgozni), a támogatás akkor is jár. A támogatott dolgozónak nem kell képzésre járnia, sőt, akár vállalhat máshol más munkát is ha tud és akar, felszabaduló szabadidejében. A minimum 10 százalékra előírt munkaidőt lehet tömbösíteni is, a három hónap alatt átlagosan számítják ki a munkával eltöltött időt. Míg a magyar rendszer a kieső bér 70 százalékáig, de legfeljebb 75 ezer forintig vehető fel, addig a német keretek így néznek ki: • 1 700 euró havi bruttó fizetésig a fizetés az addigi nettó fizetés 90%-a • 2 685 euró havi bruttó fizetésig a fizetés az addigi nettó fizetés 85%-a • 2 686 euró havi bruttó fizetéstől a fizetés az addigi nettó fizetés 80%-a • 5 370 euró fölötti jövedelmi részekre nem jár támogatás.
Szerző