Macron meghosszabbította a kijárási korlátozásokat

Publikálás dátuma
2020.04.13. 21:26

Fotó: AFP
Franciaországban május 11-ig lesznek érvényben a koronavírus-járvány megfékezése érdekében március 17-én életbe lépett kijárási korlátozások - jelentette be Emmanuel Macron államfő hétfő esti televíziós beszédében.
"A legszigorúbb karanténnak május 11-ig folytatódnia kell" - mondta a köztársasági elnök. "Az enyhítés május 11-én csak akkor lesz lehetséges, ha továbbra is felelősek maradunk, tiszteletben tartjuk a szabályokat, és ha vírus terjedése addig valóban lassul" - tette hozzá. Emmanuel Macron elismerte, hogy Franciaország "nem volt eléggé felkészülve" a járványra, amely több "hiányosságra is rávilágított".
"Mint a világ minden országában, nem volt elég védőruha, kesztyű, kézfertőtlenítő, nem tudtunk annyi maszkot szétosztani, amennyit szerettünk volna"

- hangsúlyozta a francia elnök.

Emmanuel Macron jelezte: a bölcsődék, az általános iskolák és a középiskolák fokozatosan újranyitnak május 11-én, de az egyetemek zárva maradnak, a felsőoktatásban nem lesznek már az idei tanévben órák, a kormány a későbbiekben pontosítja a vizsgák és a felvételik menetrendjét. "A nyilvános helyek, bárok, éttermek, kávézók, mozik, színházak, koncerttermek és múzeumok azonban egyelőre nem fognak kinyitni (május 11-én). Ami a fesztiválokat és egyéb, tömegeket vonzó eseményeket illeti, július közepe előtt nem rendezhetők meg. A helyzetet május közepétől hetente fogjuk értékelni" - mondta a francia elnök. Az egészségügyi intézkedéseket illetően Emmanuel Macron jelezte, hogy május 11-től minden tünetet produkáló franciát tesztelni fognak, és a beteg és idős embereket arra fogják kérni a hatóságok, hogy továbbra is maradjanak otthon. "Minden vírushordozó karanténban lesz és orvosi felügyelet alá kerül (május 11-től)" - mondta a francia elnök.
"A tesztek legszélesebb körű használata, és a szűrés a legfőbb eszköz ahhoz, hogy a karantént jókor oldjuk fel. A következő hetekben naponta növeljük az elvégzett tesztek számát"

- fogalmazott a francia elnök.

Maszkviselést a járvány szempontjából leginkább veszélyeztetett foglalkozási ágazatokban, a lakosság számára pedig egyes helyzetekben, például a tömegközlekedési járműveken kívánja általánossá tenni a kormányzat, mégpedig a polgármesterek bevonásával. Emmanuel Macron kiemelte, hogy Franciaország határai egyelőre meghatározatlan időre zárva maradnak az Európán kívüliek számára. A gazdaságvédelmi intézkedésekben Emmanuel Macron a hosszabb távon veszteségekkel sújtott ágazatoknak speciális mentőcsomagokat ígért, külön a turizmusnak, a szálloda- és a vendéglátóiparnak, valamint a kulturális szektornak, és jelezte, hogy a legszerényebb jövedelmű, gyereket nevelő családok rendkívüli támogatásokat kapnak. Emmanuel Macron úgy vélte, hogy a koronavírus-járvány után fel kell hagyni az eddigi ideológiákkal, és mindenkinek meg kell újulnia. "Elsőként nekem" - hangsúlyozta a francia elnök. "A következő hetekben fel kell készülnünk a járvány utáni életre. Újra kell építeni egy erősebb gazdaságot annak érdekében, hogy visszaadjuk a reményt a munkavállalóknak és a vállalkozóknak, hogy megőrizzük pénzügyi függetlenségünket. Újra kell teremtenünk a francia mezőgazdasági, egészségügyi, ipari és technológiai függetlenségünket és több stratégiai autonómiát kell adnunk Európának" - mondta Emmanuel Macron. Franciaországban az egészségügyi hatóságok szerint a múlt hétvégén megkezdődött a koronavírus-járvány tetőzése. Az elmúlt 24 órában még 574-gyel 14 967-re emelkedett a halálos áldozatok száma, akiknek harmada az idősotthonokban hunyt el. Az egymás utáni ötödik nap ugyanakkor csökkent az intenzív osztályon ápolt betegek száma, 6821-re. A regisztrált betegek száma 98 076. Kórházban 32 113 beteget ápoltak hétfőn, ami már csak 287-tel több, mint vasárnap, és 532-en gyógyultan távozhattak az elmúlt 24 órában a kórházakból. Ezzel 27 718-ra emelkedett a kórházban március 1. óta meggyógyultak száma.
Szerző
Frissítve: 2020.04.13. 23:10

Hiábavaló volt Gánc áldozata

Publikálás dátuma
2020.04.13. 20:54

Fotó: MENAHEM KAHANA / AFP
Már aligha akad olyan idealista, aki kételkedne abban, hogy Beni Gánc saját politikai halálos ítéletét írta alá, amikor koalícióját felrobbantva beállt Benjamin Netanjahu mögé.
Amint az szinte borítékolható volt, az egységkormányhoz a vészhelyzet is kevés. Hacsak valami csoda nem történik hétfő éjfélig, akkor a harmadik izraeli előrehozott választás első kormányalakítási kísérlete is kudarccal ér véget, keddtől pedig újrakezdődik a visszaszámlálás Izraelben.
Beni Gánc a rendelkezésére álló 21 nap alatt nem tudott kormányt alakítani, Reuven Rivlin államfő pedig elutasította két hét halasztásért forduló kérelmét. A volt vezérkari főnök arra hivatkozva kérte a hosszabbítást, hogy közel állnak a megállapodáshoz Benjamin Netanjahu Likudjával, már "csak néhány részlet véglegesítése hiányzik", csakhogy Izrael „Bibije” az államfő érdeklődésére, „nem erősítette meg, hogy közel járnának a megállapodáshoz”. Kiszivárgott információk szerint Gáncnak abban igaza van, hogy valóban csupán „néhány” részlet várt véglegesítésre, csakhogy ez Netanjahu számára a „mindent”, a politikai túlélést jelenti. Gánc erőlködése hiábavaló mindaddig, míg a Likudot, azaz Benjamin Netanjahut távol akarja tartani a bírók kinevezésébe való beleszólástól és a koronavírus járvány szülte rendkívüli intézkedések dacára meg szeretné őrizni az igazságszolgáltatás függetlenségét. Mint ismert ugyanis, Netanhaju háromszoros igen komoly korrupciós váddal szembesült, s bár a rendkívüli helyzet miatt márciusi perét májusra halasztották, független bíróság előtt igencsak nagy kihívásnak tűnik felmentése elérése.
Netanjahu kezdettől politikai boszorkányüldözésnek nevezte az ellene felhozott korrupciós vádakat, annak ellenére, hogy Avichai Mandelblit főügyész, aki hosszas vizsgálat és vonakodás után tavaly december elején emelt hivatalosan vádat, igazán nem tekinthető megveszekedett ellenzékinek, hiszen Netanjahu egykori kabinetfőnökéről van szó. A 2018 decemberétől ügyvivő miniszterelnökként Izrael élén álló Likud-vezér kezdetben volt barátját a főügyészt, később a pere lebonyolítására kijelölt bírókat kezdte kifogásolni. Ezek után egyáltalán nem hatott meglepetésként, hogy már múlt hét kedden, a széder este alkalmából elrendelt teljes kijárási tilalom előtt kiszivárgott, hogy az elkészített, már csak a Likud aláírására váró koalíciós egyezménytől Netanjahu visszalépett, elsősorban a bírók kinevezésébe követelve beleszólást. Beni Gánc azonban, ha ezt az utolsó lépést is megteszi és enged a nyomásnak, végérvényesen aláírja önnön politikai halálos ítéletét. Amit nagy valószínűséggel már akkor előkészített, amikor cserben hagyva az általa fémjelzett Kék-Fehér koalíció pártjait és a melléjük felsorakozókat, akiktől azért kapott bizalmat a kormányalakításra, mert végre egy Netanjahu-mentes, a jogállamiság és demokrácia értékei mentén elkötelezett kormányt szerettek volna. 2009 március 31-e óta ugyanis a miniszterelnöki bársonyszéket folyamatosan az Izraelben csak Bibiként emlegetett politikus tudhatja magáénak. Minden neki kedvez, Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökök is az ő kampányát segítették. Ennek ellenére, az egyre inkább unortodox demokráciaértelmezésének és a korrupciós vádaknak köszönhetően három előrehozott választás sem volt elég számára sem a kormányalakításhoz, épp azért, mert amennyire elkötelezett saját tábora, annyira erősödik a mások térfélen is a félelem autokratikus megnyilvánulásai miatt. Gánc ennek ellenére döntött úgy, hogy a koronaválság közepette a Netanjahuval közös nemzeti egységkormány érdekében cserben hagyja azokat, akik benne látták a Bibi-mentes Izrael garanciáját. Bár döntése logikusnak tűnhetne egy olyan országban, ahol a jogállamiságot semmi sem veszélyezteti, Izraelben vélhetően a nehezen összeállt ellenzéki tábor széthullását, elerőtlenedését eredményezi és azt, hogy áldozathozatala teljesen hiábavaló volt. Gánc tisztában volt azzal, hogy döntése „komoly politikai és személyes árral is jár”, amit nagy valószínűséggel jóval korábban kell megfizetnie, mint gondolta. Az izraeli törvények értelmében ha hétfő éjfélig nem áll össze az új kormány, akkor a kneszet dönthet új kormányfőjelöltről a következő 21 napban, akinek meg kell szereznie a 120 tagú kneszet minimum 61 tagjának támogatását. Ez az új személy most vélhetően Netanjahu lesz, akinek már csak két képviselőt kell megszereznie ehhez. Két hetet kap kormánya létrehozására. Ha viszont mégsem sikerül olyan személyt találni, aki többséget tud maga mögé állítani, akkor Izrael népe újra, immár negyedszer is az urnák elé járulhat, Netanjahu pedig tovább szolgálhat ügyvivő, de a koronavírus járvány miatti saját intézkedéseinek köszönhetően egyre nagyobb hatalmú miniszterelnökként.
Szerző

WHO: megfontoltan kell feloldani a korlátozásokat

Publikálás dátuma
2020.04.13. 20:18

Fotó: AFP
A világszerte eddig 115 ezer ember halálát okozó Covid-19 betegség terjedését teljesen csak egy hatékony oltással lehetne megakadályozni - véli Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz főigazgató.
Az új típusú koronavírus okozta járvány gyorsan terjed és jóval lassabban lehet megfékezni - hangoztatta interneten közvetített hétfői genfi sajtótájékoztatóján Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója. Hangsúlyozta, hogy a korlátozó intézkedéseket lassan kell feloldani, miután a megfelelő közegészségügyi intézkedéseket meghozták. Úgy vélte, hogy a világszerte eddig 115 ezer ember halálát okozó Covid-19 betegség terjedését teljesen csak egy hatékony oltással lehetne megakadályozni. A globalizáció korában a Covid-19 újbóli felbukkanásának és újraterjedésének a kockázata fennáll - tette hozzá. A főigazgató emlékeztetett arra, hogy az új koronavírus tízszer olyan halálos, mint a 2009-ben Mexikóban megjelent és világméretű influenzajárványt okozó A típusú H1n1 altípusú vírus.
"Az országokban gyűjtött adatok alapján egyre világosabb képünk van az új koronavírusról, viselkedéséről, feltartóztatásának módjairól. Tudjuk, hogy a Covid-19 betegség gyorsan terjed és tudjuk, hogy halálos: tízszer halálosabb, mint a 2009-es világméretű influenzajárványért felelős vírus"

- emelte ki.

A 2009-es influenza-világjárványt a H1N1/09 vírus okozta. A 2009 áprilisában felfedezett vírus sertésinfluenza, madárinfluenza és emberi influenza génjeit egyaránt tartalmazta. A járvány Mexikóban kezdődött hónapokkal azelőtt, hogy hivatalosan hírt adtak róla. 2010. január 3-ig a WHO 12 800 megerősített halálesetet tartott nyilván, a valós szám kétségkívül magasabb lehetett.
Szerző
Témák
WHO koronavírus