Elverik a port a dolgozókon – akár a minimálbér alá is lehet menni a válság idején

Kényszerszabadságok, lenullázott túlórapénzek, elvett pótlékok – nehéz időszakot hozott a válság a munkavállalóknak is. Aggódnak a szakszervezetek, hogy most lényegében bármit alá lehet íratni a dolgozókkal, a Munka törvénykönyve pedig lényegében ajánlássá silányult.

A válságkezelési intézkedéseket a szakszervezetek elégtelennek és sok esetben éppen a kollektív munkajoggal ellentétesnek tartják. A kormányzati intézkedések zászlóshajója az a bértámogatási rendszer, amelyet a Vasas alelnöke szerint egyelőre kevés cég vesz igénybe. Ennek fő oka a túlzott adminisztráció, amely lassítja a folyamatot – hívta fel a figyelmet az Új Egyenlőség podcastjában Bábel Balázs.

Ráadásul az intézkedés megkésett, hiszen a legnehezebb 1-1,5 hónapban nem volt elérhető. Most, amikor a cégek – amelyek még életképesnek tűnnek – újraindulnak, már nem ilyen segítségre lenne szükségük. A másik gond, hogy ez az intézkedés főleg a tőkeerősebb multinacionális cégeket segítheti, miközben a valódi támogatást nem ők igényelnék. A nagy autógyárak likviditási problémáit kezelik az anyavállalatok, és ők biztosan képesek lesznek újraindulni. A beszállítói hálózatuk ugyanakkor sokkal sérülékenyebb.

A kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva lényegében felfüggesztette a munka törvénykönyvét. A szakszervezetek értelmezése szerint akár a minimálbérnél is kisebb munkabérre lehet most szerződtetni dolgozókat. A munkaidőkeret 24 hónapos alkalmazása – az úgynevezett rabszolga-törvény – már a kollektív szerződés nélkül is megvalósítható.

Ez a lépés éppen ellentétes az európai szakszervezeti törekvésekkel. Május 1-je kapcsán a Német Szakszervezeti Szövetség elnöke azt mondta: „növelni kell a kollektív szerződések számát, mert a tapasztalatok azt mutatják, ez a leghatékonyabb eszköz arra, hogy megvédjék a dolgozók érdekeit és emelkedhessenek a bérek. […] egyre több cég foglalkoztat kölcsönzött munkaerőt, az ebben a formában dolgozókat pedig semmilyen védelem nem illeti meg.”

Jól jellemzi a magyar kormány hozzáállását a kérdéshez, hogy éppen a podcast rögzítésének napján jelentették be, hogy a külgazdasági és külügyminiszter stratégiai megállapodást kötött egy munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó céggel. Azaz éppen ellentétes irányba megy a magyar válságkezelés azzal, amit a szakszervezetek kívánatosnak tartanának.

Egyelőre nem tudni, hogy a járványügyi veszélyhelyzet végén mi történik a most nagyon erősen megnyirbált munkavállalói jogokkal. A kormány ugyanis dönthet úgy, hogy a veszélyhelyzet után megtartja az átmenetinek szánt intézkedéseket, és az Országgyűlés is elfogadja ezeket.