Juttatás, ami nincs – A kormány újabb félmegoldásáról rántják le a leplet az érdekvédők

Publikálás dátuma
2020.05.06. 17:33

Fotó: Népszava
Adjon az állam béren kívüli juttatást a pedagógusoknak és a szociális ágazatban dolgozóknak is, az önkormányzatok pedig kapjanak célzott támogatást, hogy élni tudjanak a lehetőséggel és az eddig engedett 200 ezer helyett 400 ezer forintos béren kívüli juttatást tudjanak adni alkalmazottaiknak – ezt követeli a Szakszervezetek Akciószövetsége néven együttműködő négy érdekvédelmi tömörülés.
A járvány miatt nagy bajban lévő hazai turizmus és vendéglátás támogatására a kormány rendeletben emelte meg a Széchenyi Pihenő Kártyára feltölthető keret összegét, csakhogy a lehetőséggel kevés területen tudnak élni a munkáltatók – emlékeztet a szakszervezetek közleménye. Az április 21-én megjelent szabályozás költségvetési szerveknél 400 ezer, piaci munkáltatóknál 800 ezer forintig emelte meg az éves rekreációs keretösszeget, csakhogy a pedagógusok és a szociális szféra dolgozói egyáltalán nem kapnak cafetériát, az önkormányzatok közül csak a leggazdagabbak képesek béren kívüli juttatást is fizetni alkalmazottaiknak. A 34 ezer kormányhivatali dolgozó ugyan áprilistól január elsejéig visszamenőleg béremelést kapott és ezzel együtt visszakapta a 2017-ben elvett cafetériát is, de annak csak az éves keret időarányos részét, 150 ezer forintot fizették volna ki. Az új lehetőséggel ez az összeg nőhetett volna meg további 250 ezer forinttal. Ugyanakkor információink szerint hétfőn minden megyében azt közölték a hivatalok dolgozóival, hogy csak 200 ezer forintra számítsanak, vagyis az állam mindössze bruttó 50 ezer forinttal támogatja fejenként rajtuk keresztül a magyar turizmust. Az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ), a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete (TBDSZ) közleménye ugyan nem említi, de kizárásos alapon így már csak a kormányzati igazgatásban, tehát a minisztériumokban és központi hivatalokban valamint a rendvédelem területén dolgozók kaphatják meg a 400 ezer forintra emelt juttatást. Több tárcánál is érdeklődtünk, de mindenhonnan azt a feleletet kaptuk, hogy nem kaptak tájékoztatást a cafetéria megemeléséről, egyedül a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkárának egyik leveléből derül ki, hogy a rendvédelemben megkezdték a juttatás megemelésének előkészítését. Igaz, az emelés mértékét Felkai László sem említi. A kormány tehát rendeletet alkotott egy jól hangzó lehetőségről, amit azonban maga sem tud vagy akar betartani.
Frissítve: 2020.05.06. 18:27

Mélyponton a cégalapítások, a felszámolások és a végrehajtások

Publikálás dátuma
2020.05.06. 14:42

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A koronajárvány a vállalkozások életét is felbolygatta: míg a cégalapítások, a felszámolások és a végrehajtások visszaestek, a kényszertörlések kilőttek – írja az Opten.
A hazai cégalapítások áprilisban közzétett 1442-es száma 35 százalékkal alacsonyabb az előző év hasonló időszakában mértnél, de 40 százalékos esés 2019 egészének átlagához és 42 százalékos zuhanás ez év márciushoz képest is – közli az Opten. Ezt a céginformációs szolgáltató egyértelműen a koronavírusjárvány hatásaival hozza összefüggésbe. A visszaesés az ország összes térségében egységes. Mivel a főbb adatok közül csak az alapítások mutatnak erős változást, az ügyintézés kormányintézkedések miatti lassulása ebben kevéssé játszik szerepet. Igaz, a távolságtartó intézkedések miatt az alapítás előkészítésével kapcsolatos papírmunka jóval vontatottabb. Az Opten elképzelhetőnek tartja, hogy a vállalkozók csak kivárnak és nem mondtak le végleg az üzletelés lehetőségéről. A 2892 cégtörlés a tavalyi év hasonló időszakához képest közel 12 százalékos, ez év márciusához képest 3 százalékos bővülés, 2019 átlagánál viszont egy százalékkal alacsonyabb. A 847 végelszámolás ugyanakkor viszonylag sok. Bár az 1804 kényszertörlés a márciusi adatnál 62 százalékkal magasabb, 2019 átlagához képest nem kiugró. Ellenben különösen kevés, 294 felszámolás indult. Ezt a céginformációs szolgáltató jórészt a kormányintézkedéseknek, illetve az átmenetileg elnézőbb üzleti magatartásnak tudja be. A gazdasági válság elhúzódása az érték emelkedésével fenyeget. Az 538 induló végrehajtás mindössze 10 százaléka a megszokottnak, így történelmi mélypont. Ebben nyilván szerepet játszhat az ilyen eljárások nagy részének kormányzati felfüggesztése, de az elnézőbb adóhatósági gyakorlat is – véli az Opten.
Szerző

Brutális recessziót jósol az Európai Bizottság Magyarországnak

Publikálás dátuma
2020.05.06. 11:36
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Idén 7 százalékos lehet a gazdasági visszaesés, ahogy a munkanélküliségi ráta is pont ekkorára nőhet.
Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) idén 7 százalékkal csökken, míg a munkanélküliségi ráta a 2019-es 3,4 százalékról ugyancsak 7 százalékra emelkedhet. A gazdaság idei teljesítménye többek között a koronavírus-járvány egészségügyre gyakorolt hatásától és a kormány gazdaságpolitikai válaszaitól függ – véli az Európai Bizottság, amely szerint egy erőteljesebb fiskális támogatás korlátozhatja a gazdasági visszaesés idei mértékét és felgyorsíthatja a talpraállást jövőre. Másrészről egy esetleges vállalati csődhullám nehezítheti a fellendülést. A pandémia mindenekelőtt a turizmust és a közlekedést érintheti kedvezőtlenül, amelyek a szolgáltatási export felét teszik ki Magyarországon. Az ipari és építőipari tevékenységet mérsékelten befolyásolja a járvány, de a globális recesszió erőteljesen sújthatja a gazdasági ciklusokhoz alkalmazkodó feldolgozóipart, így az autóipart. A kormány mostanáig elsősorban a likviditás fenntartására összpontosított, ezt szolgálja a 2020 végéig tartó hiteltörlesztési moratórium is. Brüsszel megítélése szerint azonban a járványra adott fiskális válasza mostanáig visszafogott maradt. A két évre szóló brüsszeli prognózis szerint a magyar gazdaság visszaesése idén márciusban kezdődött, és a második negyedévben érheti el a mélypontot. Az év második felében fokozatos fellendülés várható, mivel a korlátozó intézkedéseket várhatóan fokozatosan enyhítik. Az Európai Bizottság a munkanélküliség hirtelen emelkedését jósolja Magyarországon, amelyet a vállalatoknak nyújtott likviditási támogatás és az ideiglenes munkahely-védelmi intézkedések csak korlátozottan ellensúlyozhatnak. Emiatt a háztartások fogyasztása várhatóan mérséklődik, a lanyhuló kereslet és a bizonytalanság pedig visszafoghatja a magánbefektetéseket. A kereskedelmi mérleg ugyanakkor javulhat a fogyasztási cikkek és beruházási javak iránti kereslet megcsappanása, valamint az energia importárának csökkenése miatt. Ennélfogva a folyó fizetési mérleg várhatóan ismét többletet fog mutatni a 2019-ben mért szerény hiány után. Az infláció 2020 januárjában tetőzött 4,7 százalékon, de az utóbbi időben visszaesett egyebek között a csökkenő üzemanyagárak miatt. Az előrejelzés szerint a 2019-es 3,4 százalékról 2020-ra 3 százalékra, 2021-ben pedig 2,7 százalékra mérséklődik. A költségvetési hiány 2019-ben csak csekély mértékben javult a GDP 2 százalékára. A deficit 2020-ban az előrejelzések szerint a GDP 5,25 százalékára nőhet, amit mindenekelőtt az alacsonyabb adóbevételek, a munkanélküliségre és a demográfiai programra fordított kiadások okoznak. A pandémia gazdasági hatásainak megfékezésére hivatott költségvetési intézkedéseket nagyrészt a meglévő tartalékok átscsoportosításából, a bankokra és kiskereskedelmi cégekre kivetett új adókból finanszírozzák. További intézkedéseket jelentettek be a fellendülés támogatására, de ezek részletei még nem ismertek – áll az előrejelzésben. A 2021-es hiány a GDP 4 százalékára eshet vissza, a makrogazdasági feltételek várható javulásának és a kiadások mérséklődésének köszönhetően. A GDP-hez mért államadósság aránya 2019-ben jelentősen, 66,25 százalékra csökkent. Az előrejelzés szerint 2020-ban 75 százalékra emelkedik, és 2021-ben pedig alig érezhetően 73,5 százalékra mérséklődik. Az Európai Bizottság tavaszi prognózisa szerint a koronavírus-járványnak kivétel nélkül minden tagállamban súlyos gazdasági következményei lesznek, ha nem is egyforma mértékben. Valdis Dombrovskis gazdasági ügyekért felelős ügyvezető alelnök szerint egyelőre nehéz megbecsülni, hogy a pandémia valójában mekkora károkat okoz. Bár a globális gazdaságra gyakorolt közvetlen hatása sokkal komolyabb, mint a több mint egy évtizede kirobbant pénzügyi válságé, hosszabb távon sok függ a járvány terjedésétől és a gazdaság újjáélesztésére irányuló konkrét tagállami és közösségi lépésektől. A gazdasági növekedés idén átlagosan 7,5 százalékkal csökken az EU-ban, ami 9 százalékos csökkenés a tavaly ősszel publikált prognózishoz képest. Jövőre viszont már 6,25 százalékos növekedésre van kilátás. A biztosi testület szerint 2021 végéig nem is várható, hogy az európai gazdasága képes lesz kiküszöbölni az 2020-ban elszenvedett veszteségeket. Sem a beruházások, sem a munkaerőpiac nem kap erőre. Az állástalanok aránya a tavalyi 6,7 százalékról 9 százalékra nő, majd 2021-re 8 százalékra esik vissza. A gazdasági kármentést szolgáló fiskális intézkedések és automatikus stabilizátorok bevetése következtében jelentősen nő a költségvetési hiány és az államadósság: a GDP 2019-ben mért 0,6 százalékáról 2020-ban a 8,5 százalékára emelkedik, majd 2021-re 3,5 százalékára esik vissza. Az államadósság a GDP tavalyi 79,4 százalékáról idén 95 százalékára emelkedik, és csak 92 százalékára csökken jövőre. Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése a megszokottnál is bizonytalanabb képet fest a gazdaságról a koronavírus-járvány kiszámíthatatlansága miatt. Az uniós testület abból indult ki, hogy a tagállamok májustól fokozatosan feloldják a kijárási és egyéb korlátozásokat. Ha ez elmarad, és a pandémia elhúzódik, akkor a becsültnél is súlyosabb GDP visszaesés következik be Európa-szerte. Bizottsági vélemény szerint egy erőteljes és jól időzített közös uniós gazdaságélénkítő stratégia nélkül veszélybe kerül az egységes piac működése, és növekednek az országok közötti fejlettségi különbségek.
Frissítve: 2020.05.06. 15:54