Guterres: Gyűlölet, bűnbakkeresés és rémhírterjesztés áradatát indította el a járvány

Publikálás dátuma
2020.05.08. 10:08
Antonio Guterres
Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP
Az ENSZ-főtitkár szerint ezek ellen globális erőfeszítések megtételével kell felvenni a harcot.
Antonió Guterres ENSZ-főtitkár arra figyelmeztettet pénteken, hogy a koronavírus okozta világjárvány gyűlölet, idegengyűlölet, bűnbakkeresés és rémhírterjesztés áradatát indította el, amely ellen globális erőfeszítések megtételével kell felvenni a harcot. Guterrres szerint az interneten és az utcákon felerősödtek a külföldiek elleni indulatok, elterjedtek az antiszemita összeesküvés-elméletek, és előfordultak a Covid-19-hez köthető támadások muszlimok ellen. A migránsokat és menekülteket a vírus forrásaként bélyegezték meg, miközben megtagadták tőlük az orvosi ellátást.
„A legsebezhetőbbek közé tartozó idősekről gyalázatos mémek jelentek meg, amelyek az sugallják, hogy ők is a leginkább feláldozhatóbbak közé tartoznak”

– mondta Guterres.

Az újságírókat, kiszivárogtatókat, egészségügyi dolgozókat, segélymunkásokat, az emberi jogok védelmezőit csupán a munkájuk miatt támadják. Átfogó erőfeszítéseket kell tenni a gyűlöletbeszéd ellen világszerte, a politikai vezetőknek szolidaritást kell mutatniuk, az oktatási intézményeknek pedig oktatniuk kell a digitális írástudást, amikor a szélsőségesek prédaként tekintenek a járvány miatt bezártságban élő és kétségbeesett emberekre. Az ENSZ-főtitkár arra szólította a médiát, kiváltképpen a közösségi médiát, hogy törölje a faj- és nőgyűlölő, illetve másfajta káros tartalmakat, a civil szervezetek még jobban gondoskodjanak a sebezhető és vallásos emberekkel, mutassanak példát kölcsönös tiszteletből.
„Mindenkit arra kérek mindenhol, hogy lépjen fel a gyűlölet ellen, és méltósággal viseltessenek mások iránt, ragadjon meg minden alkalmat a jóindulat terjesztésére”

– mondta Guterres.

Arra hívta fel a figyelmet: a vírus nem törődik azzal, hogy kik vagyunk, hol élünk, miben hiszünk és egyáltalán semmivel, ami megkülönbözteti egymástól az embereket.
Szerző

Sokmilliárdos családi viszály Szíriában

Publikálás dátuma
2020.05.08. 09:30

Fotó: DELIL SOULEIMAN / AFP
A rezsim kegyvesztetté vált pénzembere könyörögve fordult unokatestvéréhez, az elnökhöz. Ám segélykiáltása egyben burkolt fenyegetés is.
Megtört arccal tárta ország-világ elé sérelmeit Szíria leggazdagabb embere, Rami Makluf. A milliárdos üzletember a múlt héten két Facebook-videóban mondta el panaszait. “Elnök úr, a biztonsági erők elkezdték támadni az emberek szabadságjogait” - hívta fel unokatestvére, Bassár El-Aszád szír államfő figyelmét a visszásságokra. Habár emberi jogi szervezetek rendszeresen számolnak be a rezsimmel szemben kritikus aktivisták és újságírók rejtélyes eltűnéséről, Makluf külön kiemelte, hogy ezúttal nem erről van szó, hiszen az önkénynek most az elnök “hűséges követői” estek áldozatul. A milliárdos szerint tisztek egy csoportja azt akarja elérni, hogy feladja cégbirodalmát, ezért elfogadhatatlan módon nyomást gyakorolnak rá, még alkalmazottait is letartóztatják. “Számított-e valaki arra, hogy a biztonsági erők éppen Rami Makluf vállalataira fognak lecsapni, amelyek a legnagyobb támogatóik és pártfogóik voltak a háborúban?” - tette fel a költői kérdést. Az üzletember - aki a családi kapcsolatoknak köszönheti legendás méretű vagyonát - valóban kulcsfontosságú támogatója volt a rezsimnek, többek között kormánypárti milíciákat finanszírozott. A konfliktusban vállalt szerepéért az Európai Unió szankciós listájára is felkerült. Kegyvesztetté válása azonban korántsem volt váratlan. Az elmúlt években többször is híre ment, hogy az elnök és unokatestvére szembekerültek egymással. Legutóbb tavaly jelentek meg ilyen értesülések, egyes szír ellenzéki portálok azt rebesgették, hogy Makluf házi őrizetbe került. Amiatt tört ki állítólag vita, hogy az üzletember nem tudta kifizetni azt az összeget, amit a damaszkuszi kormány kért tőle. Meg nem erősített beszámolók szerint a pénz a polgárháborúban a rezsim oldalán beavatkozó Oroszország hitelkövetelésére kellett volna. A jelenlegi családi viszály hátterében is anyagi okok állnak és ismét felmerül az orosz összefüggés gyanúja. Makluf szerint cégét, az ország első számú mobilszolgáltatójának számító Syriatelt mintegy 130 milliárd szíriai font (nagyjából 82 milliárd forint) adótartozás rendezésére kötelezték, de ezt képtelen egy összegben befizetni, ezért halasztást kér. A moszkvai szál pedig már csak azért sem zárható ki, mivel a szigorú állami kontroll alatt lévő orosz média az elmúlt hetekben a szíriai korrupcióval foglalkozott, és a riportok népszerűtlen, gyengekezű vezetőnek mutatják be Aszádot. Mindez egyértelmű felszólítás az elnök legfontosabb szövetségese részéről arra, hogy tegyen valamit. Basszám Barabandi egykori szír diplomata elképzelhetőnek tartja, hogy a Kreml kifejezetten Makluf eltávolítását szeretné elérni. A Washington Postnak arról beszélt, hogy az üzletember a rezsim keményvonalasának számít, a katonai megoldások híve, ellenben Oroszország az éppen szünetelő polgárháború mielőbbi lezárását szeretné, méghozzá a kormány és a fegyveres ellenzék kiegyezésével. Az is lehetséges azonban, hogy az oroszoknak nincs közük a Makluffal szembeni fellépéshez, az Aszád-kormánynak egyszerűen égető szüksége van a pénzre: a 9 éve tartó véres konfliktus megtépázta Szíria gazdaságát, amelyet a világjárvány is tovább rombolhat. Az ország elszegényedése miatt  az államfő unokatestvérének legendás vagyona politikai kockázatot is jelent. Rami általában meghúzza magát, de egyik fia, Mohamed közösségi oldalán nem rejti véka alá, hogy milyen fényűző életet él Dubajban - Instagram oldalán például sportkocsijainak fotói díszelegnek. Ez pedig még a rezsimhez hű szíreket is feltüzelheti. Más találgatások szerint azért került előtérbe a Makluf-vagyon, mert a damaszkuszi elit kulcsemberei harcolnak a “zsugorodó húsosfazék” körül, köztük például az elnök felesége, Aszmá. Utóbbit támasztja alá, hogy a first lady egyes pletykák szerint saját mobilszolgáltató létrehozását tervezi. Lehetetlen biztosat mondani, hiszen kevés megbízható információ szivárog ki a rezsim legfelső köreiből. Akármi is álljon a háttérben, Makluf szorult helyzetben van, ám mégsem teljesen kiszolgáltatott. A Facebook-videókkal valószínűleg éppen erre akarta felhívni Aszád és a damaszkuszi elit figyelmét, hiszen azokban többször emlékeztetett gazdasági hatalmára. A milliárdos azt is megjegyezte: eddig kerülte a nyilvánosságot, mert nem akart unokatestvére terhére lenni vagy kínos helyzetbe hozni őt. Múlt heti produkciója viszont azt mutatja, hogy a jövőben nem feltétlenül fogja visszafogni magát. Márpedig Makluf elég befolyásos ahhoz, hogy komoly fejfájást tudjon okozni a rezsimnek.

Három szakaszban enyhítene a korlátozásokon Ausztrália

Publikálás dátuma
2020.05.08. 09:20

Fotó: Izhar Khan / AFP/NurPhoto
Az ausztrál kormányfő bejelentette: júliusig beindítanák a gazdaságot.
Ausztrália három szakaszban enyhítene a koronavírus miatt bevezetett korlátozásokon, és júliusig beindítaná a gazdaságot – mondta Scott Morrison ausztrál kormányfő pénteken Canberrában.
  • az első fázisban újranyithatnának a kávézók, éttermek, boltok, könyvtárak, uszodák és játszóterek. Engedélyeznék, hogy az ausztrálok egyszerre legfeljebb öt látogatót fogadjanak otthonukban, illetve a maximum tízfős nyilvános és üzleti összejöveteleket is megtarthatnák.
  • a második szakaszban az összejövetelek felső létszámkorlátját húszra bővítenék, és engedélyeznék a konditermek, a szépségszalonok, a múzeumok, valamint a mozik újranyitását. Korlátozott mértékben a szövetségi államok közötti utazás is lehetővé válna.
  • a harmadik szakaszban megtarthatnák a legfeljebb 100 fős összejöveteleket, kinyithatnának a kocsmák, a szórakozóhelyiségek, a klubok és a szaunák is, az ausztrál dolgozók pedig visszatérhetnének munkahelyeikre. Korlátlanul engedélyeznék a szövetségi államok közötti utazást, korlátozott mértékben pedig a nemzetközi utazásokat. Ausztrália és Új-Zéland között is újraindulhatnának a légijáratok, a külföldi hallgatók pedig visszatérhetnének az országba, de két hét karantén várna rájuk.
A nemzeti kabinet tagjai, azaz az ausztrál államok és területek vezetői és legfőbb miniszterei, rábólintottak a tervre – tette hozzá Morrison. Az ausztrál miniszterelnök
nem szabott meg határidőket, mert minden államnak és területnek saját hatásköre dönteni a szakaszok bevezetéséről. Egy fázis valószínűleg négy hétig tart majd.

Morrison aláhúzta: a tervet háromhetente felülvizsgálják. Ausztrália márciusban szigorú óvintézkedéseket vezetett be és lezárta határait. A korai határozott intézkedéseknek köszönhetően drasztikusan csökkent az új fertőzések száma. Jelenleg naponta kevesebb, mint húsz új megbetegedést regisztrálnak. Morrison azonban figyelmeztetett, hogy további fellángolásokra lehet számítani. Az országban 6913 fertőzöttje és 97 halálos áldozata van a koronavírusnak a Johns Hopkins Egyetem legfrissebb adatai szerint.
Szerző