Meghibásodás miatt csökkentett teljesítménnyel üzemel a paksi atomerőmű 4. blokkja

Publikálás dátuma
2020.05.11. 10:15

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
A blokk teljesítményét hétfőn 7 óra 50 perckor 200 megawattal terhelték le, az Országos Atomenergia Hivatal adatai szerint 255 megawattos teljesítménnyel működik.
Csökkentett teljesítménnyel üzemel a paksi atomerőmű 4. blokkja egy villamos berendezés meghibásodása miatt – közölte honlapján az atomerőmű. A blokk teljesítményét hétfőn 7 óra 50 perckor 200 megawattal terhelték le, az Országos Atomenergia Hivatal adatai szerint 255 megawattos teljesítménnyel működik. Az erőmű azt írta, hogy a szakemberek dolgoznak a hiba elhárításán, az eseménynek nincs hatás a nukleáris biztonságra, és a másik három blokk működését sem befolyásolja.

349,30 forinton az euró

Publikálás dátuma
2020.05.11. 08:18
Illusztráció: Shutterstock
Alig változott a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben hétfő reggelre a péntek estihez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az eurót hétfő reggel háromnegyed nyolckor 349,30 forinton jegyezték, míg péntek este 349,31 forinton. A svájci frank jegyzése szintén alig változott, 331,85 forinton állt hétfő reggel a pénteki 331,83 után. 
A dollár jegyzése 322,19 forintra emelkedett 321,85 forintról.
Az elmúlt héten a forint árfolyama az euróval szemben 1,2 százalékkal, a svájci frankkal szemben egy százalékkal erősödött. A dollár jegyzése nagyjából megfelel az egy héttel ezelőttinek.
Szerző

Építkezés NER-módra: állami pénzből vásárolhatnak fel bajba jutott cégeket kormányközeli üzletemberek

Publikálás dátuma
2020.05.11. 06:20

Fotó: Népszava
Az ügyletekbe még a versenyhivatal sem szólhat bele.
Jelentős könnyítést kaptak a cégfelvásárlásra készülő közvetlen, vagy közvetetten állami tulajdonban lévő kockázati tőkealapok és magántőkealapok, melyek egyedül vagy más vállalkozással közösen irányítási jogokat szereznek egy vállalatban. A koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt ugyanis azokat a tranzakciókat nem kell a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) bejelenteniük és engedélyeztetniük, amelyeknél a felvásárolt cég a járvány miatt került nehéz helyzetbe az erről szóló rendelet szerint – közölte Tölgyes Katinka a Kapolyi Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője. A koronavírus válság brutális erővel sújtott le a magyar cégekre is, egyes becslések szerint azok harmada tönkre is mehet. A kormány előre gondolt erre a gondra, és tőkelapok segítségével olyan pénzügyi programokat hoz létre az Magyar Fejlesztési Bank, illetve leánycége a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. közreműködésével, amely során tőkét juttatnak olyan cégeknek, amelyek felvásárlási célponttá válhatnak, vagy ők maguk akarnak más vállalkozást felvásárolni. Az állami tőkealapok, magántőkealapok ilyenkor részesedést vásárolnak a cégekben, ezt pedig a kormányrendelet értelmében a GVH-nak nem kell bejelenteni, vagyis nem vizsgálják, hogy létrejön-e ezzel versenyre káros összefonódás. Ugyanakkor a kormányrendeletnek van egy másik értelmezése is, mutatott rá egy szakértő, aki egyszerűen gumiparagrafusnak titulálta a kormány rendeletét: ha egy vállalat állami pénzt kap arra, hogy céget vásároljon fel, akkor lehet úgy is értelmezni a paragrafusokat, hogy szintén nem kell a GVH engedélyét kikérnie. A következő hetekben, hónapokban számos olyan cég fizetőképessége rendülhet meg, amelynek megszerzése zsíros falat lenne a NER-oligarcháknak. A cégvásárlásokat a versenytörvény értelmében a GVH-nak engedélyezni kell, ám az elmúlt tíz évben ez alól is bőven volt kivétel. A versenyhivatal elmúlt tízéves működését egy bizonyos értelemben vett tunyaság jellemezte: különösen gyakran néztek félre, ha valamelyik kormányközeli oligarcha üzletét kellett minősíteni. (Nem nagyon fordult az elő, hogy oligarchák cégügyleteit versenykorlátozónak minősítette volna a GVH.) Ha viszont nagyon kilógott a lóláb, akkor a kormány mentesítette az ügyletet a GVH eljárás alól, mondván az adott cég felvásárlása „nemzetgazdasági jelentőségű”, így érdektelen, hogy a szabad versenyt korlátozza-e vagy sem. Ez történt például a KESMA esetében, amikor is egy Fidesz-közeli alapítvány kezébe került a fél magyar sajtó. Most a kormány azonban nemcsak arról gondoskodott, hogy a vírus által legyengített cégeket a oligarchák felvásárolhassák, de pénzt is ad nekik ehhez a nemes cselekedethez. Palkovics László innovációs miniszter már a kormányzati mentőcsomag bemutatásakor utalt arra, hogy a kormány tőkejutással támogatni fogja a magyar kkv-kat, hogy ne váljanak ellenséges felvásárlás áldozatává, illetve, hogy ők maguk tudjanak terjeszkedni. Ezt követően a száz százalékos állami tulajdonban lévő Magyra Fejlesztési Bank (MFB), két hete jelentette be, hogy a magyar cégek számára mintegy 1500 milliárd forint értékben, hitelt, tőkét és/vagy garanciabiztosítékot ad. A pénzügyi csomag a kormány gazdasági mentőcsomagjának szerves része. A bejelentéskor az is kiderült, hogy az MFB leánya, a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. 150 milliárd forinttal létrehoz egy Krízis mentőalapot, amelyből a szerencsés pályázók akár cégfelvásárlásokhoz is tőkét kaphatnak. A tőkelap célja, hogy minél nagyobb mértékben tudjon profitálni a magyar gazdaság – hangzott el a Hiventures termékbemutató sajtótájékoztatóján. A programban a nagyobb kkv-k vehetnek részt, akár 15 milliárdos tőkéhez juthatnak a kiválasztottak, de azzal számolnak, hogy az átlagos igény 3 milliárd forint lesz.  A megengedő versenytilalmi szabályokat a kormány eddig csak rendeleteben szabályozta, vagyis azok megszűnnek a rendkívüli jogrend után – hacsak ezt a kérdést nem emeli törvényerőre a kormány.  

A jegybank is beszállt

Nemcsak az állami fejlesztési bank, hanem a Magyra Nemzeti Bank (MNB) is támogatja a cégfelvásárlásokat. A jegybank is 1500 milliárd forintos hitelkeretet bocsátott a kereskedelmi bankok rendelkezésére, akik meglehetősen alacsony kamatozás (maximum 2,5 százalék) mellett  adhatják tovább a növekedési hitelprogram "Hajrá" változata keretében a vállalkozásoknak. Az új hitelfajta a korábbi növekedési hitelprogram folytatása, és a cégek többek között akár cégvárlások refinanszírozásra is fordíthatják az így megnyert tőkét. Hogy ez is a célok között van az is jelzi, hogy a felvehető hitel összege 1 milliótól 20 milliárd forintig terjedhet. Az NHP Hajrá keretében a jegybanki kamattámogatásnak köszönhetően akár nulla százalékos kamattal is megszerezhetik a cégfelvásárláshoz a hiteleket azok a cégek, amelyek jól tárgyalnak a kereskedelmi bankokkal. 

A versenyhivatal végzi a dolgát

Reagált cikkünkre a Gazdasági Versenyhivatal. Mint írják, 2015-2019 között évente 49 és 68 közötti fúziós ügyben döntött a hivatal, évről évre növekvő számban. Ezért helytelenítik a cikkünkben használt "tunyaság" kifejezést, mert az véleményük szerint nem fedi a valóságot. A levelükhöz mellékelt grafikonból kitűnik, hogy az évente indított és lezárt fúziós ügyletek száma közel azonos, így 2019-ben a korábbi éveknél valamivel kevesebb, 58 új engedélykérelem érkezett, és 57-et lezárt a hivatal.

Szerző
Frissítve: 2020.05.11. 16:45