Akinek ennyi jó kevés...

Publikálás dátuma
2020.05.15. 11:00
COSI, 1979 - Gulyás Dénes Kalmár Magdával és Gáti Istvánnal
Szerda este a varázsdoboz elé szegezték a nézőket, különösen a klasszikus zene szerelmeseit.
Hogyan fordulhat elő, hogy olykor a legszebb klasszikus zenei műveket – olyan zseniális szerzőktől, mint Haydn vagy Mozart – egyszerűen unjuk, és a koncertteremben, vagy az operaházban alig tudjuk nyitva tartani a szemünket? Takács-Nagy Gábor hegedűművész, karmester szerint azokban a dirigensekben van a hiba, akik vitrin mögül nézik a darabokat, és kesztyűs kézzel érnek hozzájuk. „Haydnnál, de főleg Mozartnál, aki színpadi zeneszerző volt, változatos muzsikát kell megszólaltatni. Ha ezek a szerzők megkapják a hangok mögött rejlő spirituszt, ami nincs a kottában, a műveik akkor szólalnak meg igazán.” A dögunalomnak persze rendezői melléfogás is lehet az okozója – derült ki Szinetár Miklós szavaiból a Hogy volt?! szerdai esti műsorában, és példának Mozart Così fan tuttéját hozta fel: a röhögős vígjáték vérfagyasztó búcsúkvintettjében Ferrando és Guglielmo elkezd gyalogolni, fölhúzva a modern ruhát, vagy pedig csak ott állnak és szépen eléneklik azt, amit kell. „Ha ezt nem egy intelligens ember játssza, hanem csak szépen elvan a frázisokkal, meg kell dögleni az unalomtól” – mondja Szinetár, ekként is méltatva a műsor alanyát, Gulyás Dénes operaénekest. Már majdnem azt írtam, hogy tenoristát, ám Szinetár és Kovács János karmester a műsorban – és most érzékenyebb tenorok ne figyeljenek! – többször is elmondta: Gulyás nem is tenorista, hanem művész és értelmiségi, akinek nemcsak hangja van, hanem kottát is olvas, muzikális és értelmes. (Meg emberszabású.) „Az intelligens tenorista, olyan mit a fehér holló, ritka jószág” – fokozta még Kovács, erősítve a zenei berkeken belül élő sztereotípiákat, amire Szinetár a praxisából egy Mantovai herceget említett a Rigolettóból, akit csak az az egy magas C érdekelt. Igaz, a nápolyi operaház közönségének egy része is sportnak tekinti a zenét: a büféből a tévéközvetítést figyelve csak akkor rohantak be, amikor jött az a bizonyos hang.
Radványi Dorottya fesztelen és elegáns műsorvezetése mellett persze megbizonyosodhattuk Gulyás Dénes intelligenciájáról is, ami nem csak a színpadon érvényesült – világsztárként négy évadot énekelt a New York-i Metropolitan Operában, bejárta a világot, de megmaradt közvetlen és szerény embernek. Anekdotáiban nem magát dicséri, még akkor sem, ha Menuhin vagy Pavarotti annak szereplője. Szerinte a szép énekhang is túl van misztifikálva: nem az a művészet, ha valaki hatalmas hangokat tud kiénekelni, hanem az, ha az énekes valamit közölni tud és akar. A pályájának emlékezetes epizódjait felvillantva – Kertesi Ingriddel, Kováts Kolossal és Nagy-Kálózy Eszterrel – nem az amerikai élményeire került a hangsúly, inkább Szinetárral és Klukon Edit zongoraművésszel való együttműködésére – utóbbival több mint egy évtizeden keresztül adtak elő dalesteket. „Nem azért gyakorolunk, hogy legyen egy koncertünk, hanem azért lett koncertünk, mert sokat gyakoroltunk” – engedett betekintést a titokba. A dalirodalom volt a gyógyszere: egy New Yorkban félrekezelt tüdőgyulladás után asztmás lett. New York más szempontból is meghatározó lett: 1989-ben egy „pokolian rossz, ócska, unalmas” Rómeó és Júlia-rendezés alatt elkészítette első saját rendezői példányát. Egész napjainkig így szépen felrajzolták a pályáját, amiben feltűnő módon egyvalami kimaradt: Gulyás több mint egy évtizeden keresztül volt a Fidesz országgyűlési képviselője.
A néző csak egyvalami miatt idegeskedhetett: a közszolgálati csatornák nem igazítják egymáshoz a műsoraikat, így aki a Duna World remek műsora előtt ragadt, vagy fél órával lemaradt Baráti Kristóf hegedűművészről, aki két órát kapott az m5-ön. Bősze Ádám minden bizonnyal rákérdezett az első rész előtt, hogyan lehet Vivaldit ennyire élővé tenni – egy pillanatig sem volt unalmas az interpretációja, pedig bizonyos előadók tucatpopot csináltak a barokk mester műveiből –, a koncert második része előtt azonban kiderült, a világ egyik legfoglalkoztatottabb hegedűművésze tulajdonképpen csak a közönség kedvéért játszik egy-egy bravúrdarabot – most ráadásként a Bevezetés és rondo capricciosót Saint-Saëns-tól –, nem az érdekli, hogy megmutassa technikai tudását és virtuozitását – ő is közölni akar egy-egy művel, mint Gulyás Dénes. Ami engem illet: Ysaÿe, Sibelius és Arvo Pärt műveit e koncert után egész más füllel fogom hallgatni. A Baráti-műsor nézői mindössze tíz perccel maradtak le Fábri Zoltán 1961-es, „szabálytalan szépségű” remekművéről. Fegyvertelenül, halálra ítélten is helyt állhat az ember: a Két félidő a pokolban a Dunán futott. A Viasat History-n Pompei-hét megy: Fábri filmjével párhuzamosan ezúttal Raksha Dave régész és Dan Snow történész mutatta be a 2018-as ásatás eredményeit. Ahogy a Szerelmi bájitalban éneklik: „Akinek ennyi jó kevés azt érje gáncs és megvetés.” Infó: Hogy volt?! – Gulyás Dénes, Duna World Müpart Classic koncertek – Baráti Kristóf – Az évad művésze a Müpában, m5 Két félidő a pokolban, Duna Televízió Pompei: A kitörés után, Viasat History
Témák
televízió

Meghalt Udvaros Béla

Publikálás dátuma
2020.05.15. 10:35

Fotó: Shutterstock
Az Evangélium Színház alapító-igazgatója kilencvenöt éves volt.
Kilencvenöt éves korában csütörtökön elhunyt Udvaros Béla rendező, író, az Evangélium Színház alapító-igazgatója – tudatta lánya, Udvaros Dorottya. Udvaros Béla idén januárban még családja körében ünnepelte kilencvenötödik születésnapját. Csütörtök hajnalban békésen, álmában hunyt el, szerettei mindvégig mellette voltak – olvasható a közleményben, amely szerint Udvaros Bélát a Magyarországi Evangélikus Egyház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.     
Udvaros Béla 1925. január 10-én született Budapesten, 1951-ben szerzett diplomát a Színművészeti Főiskola rendezőszakán, majd Várkonyi Zoltán akkori főrendező hívására a Magyar Néphadsereg Színháza (a mai Vígszínház) ösztöndíjas rendezője lett. 1954-ben az Állami Déryné Színházhoz szerződött, 1957-től tizenhat évadon át a kecskeméti Katona József Színházban, majd tizenegy évadon át a békéscsabai színházban dolgozott rendezőként.
A Népművelődési Intézet révén húsz évig a MOM műkedvelő színjátszóival foglalkozott, egyik emlékezetes bemutatójuk Illyés Gyula Malom a Séden című drámája volt. Udvaros Béla hosszú évtizedeken át rendszeresen tartott művészi és kultúrtörténeti egyszemélyes előadó- és felolvasóesteket, Kalocsától Vancouverig majdnem 2000 alkalommal lépett fel.
1990-ben megalapította és csaknem két évtizedig vezette, szervezte és mentorálta az Evangélium Színházat. Nyolcvannégy éves korában, 2009-ben búcsúzóul Az ember tragédiáját vitte színre. Udvaros Béla nevéhez számos könyv is fűződik. Shakespeare-breviárium című első kötete 2011-ben jelent meg. 2014-ben publikálta a Moliere tragikuma, 2015-ben pedig az Egy kis nemzeti színház - Az Evangélium Színház húsz éve a Duna palotában című könyvét. 2017-ben adták ki a Főrendezőm az Élet - Egy 20. századi rendező képes krónikája című kötetét.
Párkány László Udvaros Bélát bemutató kötete 2008-ban jelent meg Térdeplő Thália: Udvaros Béla második élete címmel. Munkásságát 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2015-ben a Magyar Érdemrend középkeresztjével ismerték el. 2019-ben pedig megkapta a Magyar Művészeti Akadémia Kováts Flórián Emlékérmét több évtizedes rendezői, színházteremtő és közösségformáló, közösségszervező munkájáért.
Szerző
Témák
gyász

A Szamár és a Nyuszi esete

Publikálás dátuma
2020.05.15. 10:00

Fotó: Thessaloniki International Film Festival
A YouTube-on látható Enyedi Ildikó filmrendező mesteri ujjgyakorlata.
A koronavírus miatti kijárási korlátozások egyértelművé tették: filmfesztivált idén effektíve nem lehetséges hagyományos módon megszervezni. Így minden egyes rendezvény más-más utat választott, hogy azért idén ne múljon egy nyomtalanul. A vezető görögországi mustra, a Thesszaloniki Nemzetközi Filmfesztivál a kreatívabb, gyakorlatiasabb megoldások közül is talán a legjobban választotta: korábban már náluk szereplő rendezőket felkértek, hogy készítsenek úgynevezett karanténfilmeket. A másik támpont az volt, hogy a művek inspirációként használják fel Georges Péréc Species of spaces and other pieces című kötetgyűjteményét valamilyen formában és a szereplők emberek és/vagy állatok legyenek. A projekt azért is érdekes magyar szempontból, mert a felkért alkotók között ott volt Enyedi Ildikó is. A fesztivál „csomagokban” hozza nyilvánosságra az elkészült műveket és az Enyedi-etűd a minap nyilvánosságra hozott Species 3. című válogatásban van, ami most ingyen nézhető a rendezvény YouTube-csatornáján vagy a Mubin. 
„A járvány kitörése hatalmas hullámot korbácsolt fel a jó szándékú konyhafilozófiákból is. Ez hívta fel a figyelmemet arra a megható, még legnevetségesebb formájában is szívszorító és mélyen érthető emberi igényre, hogy mindig keressünk valamiféle felsőbb, az életünket formáló erőt. Jelentést akarunk találni minden mögött, ami velünk, körülöttünk vagy általunk történik. Elég sértő is lenne, ha az Univerzum csak úgy keresztülnézne rajtunk…” – olvasható Enyedi Ildikó bevezetője a Mubin. Persze, ehhez érdemes tudni, hogy a rendező műve középpontjába a Budapesten élő plüss Nyuszit és a Los Angelesben lakó műanyag Szamarat állította, és ha szimplán jellemeznem kell: zseniális, ahogy ezek a „lények” az élet értelmét próbálják megfejteni. De ahelyett, hogy bármit is lelőnék, inkább idézem még egy kicsit a rendező gondolatait: „Mindketten természetüknél fogva filozofikus beállítottságú állatok. Igazán leleményesen próbálnak belesni a létezés függönye mögé, hogy ott mintát, célt és okokat találjanak. És ebben pont annyira járnak sikerrel, mint mi, emberek...”
A mesteri ujjgyakorlat mellett Enyedi Ildikó nagyszabású Füst Milán-adaptációján, A feleségem történetén dolgozik. Jelenleg az utómunkáknál tartanak. Mindazonáltal, a filmet, amíg még szó volt fesztiválokról, Cannes-ra prognosztizálta a szakma. Enyedi a HVG-nek adott interjújában azt mondta: kiszámíthatatlan, hogy a jövőben milyen paraméterek szerint fognak működni a filmfesztiválok. „Klasszikus, 35 milliméteresre forgatott mozifilmként A feleségem története első megjelenése vászonra kívánkozik, csak utána kerülhet online forgalmazásba” – húzta alá Enyedi Ildikó.