Az államtitkár levelét megírta

Ki segít az elszegényedő nyugdíjasokon? címmel dr. Gurmai Zita MSZP-s parlamenti képviselő írásbeli választ igénylő kérdést tett fel, amelyre május 13-án az EMMI államtitkára, Rétvári Bence válaszolt. A levélből több passzust fogok idézni, és az egyes állításokhoz megjegyzéseket fűzök.

„A Kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet időszakában, illetve annak megszűnését követően is segítse, támogassa az időseket, a nyugdíjasokat.”

Rétvári szerint a 13. havi nyugdíj visszaépítésének ígérete, a 70 évesnél idősebbek önkormányzati ellátásba sorolása, a 65 év felettiek vásárlási lehetőségének szabályozása, a receptek kiváltásának könnyítése és egyéb adminisztratív intézkedések bevezetése jelentősen javította a nyugdíjasok közérzetét és életkörülményeit. Ezen szabályok többségének anyagi vonzata nincs, a kilátásba helyezett 13. havi kifizetés első részlete is csak jövő februárban esedékes. Novák államtitkár asszony bejelentése szerint nem lesz felső plafonja a 13. havi nyugdíjnak és nem lesz differenciált, ebből következően 2021. februárjában a 100 ezer forintos nyugdíjas 25 ezer forintot, míg az 1 millió forintos nyugdíjas 250 ezer forintot kap. Biztos, hogy jó ez így?

Természetesen az államtitkár kiosztja a baloldalt: „A tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítése nagy eredmény, különösen azt figyelembe véve, hogy nem ezt szoktuk meg korábban a szocialista kormányzás idején, amikor a válságra hivatkozással elvettek egy havi nyugdíjat a nyugdíjasoktól, eladósították a családokat, megkurtították a családtámogatásokat. A baloldal kormányzása alatt 200 ezer ember veszítette el munkahelyét, megduplázódott, 12 százalékra nőtt a munkanélküliség.”

Rétvári Bence fiatal ember, de annyira azért nem, hogy ne emlékezzen arra: a 13. havi nyugdíj intézményét az MSZP-SZDSZ koalíciós kormány rendszeresítette, és a Fidesz kínjában ezért már a 14. havi apanázs lehetőségét is megpendítette. Ehhez képest az államtitkár úgy hozza elő a 13. havi kifizetést, mintha az ő politikai közössége agyából pattant volna ki a nemes kezdeményezés. A 200 ezer ember munkanélküliségét felhánytorgatni azért sem célszerű, mert könnyen lehet, hogy a 2020. első félév végén már 400 ezer állástalannal kell számolnunk, pedig most egy „zseniális” jobb oldali kormány igazgatja ügyeinket.

„Ezzel szemben, amikor a gazdaság helyzete lehetővé tette, a nemzeti Kormány egyszeri juttatásokkal is számos alkalommal támogatta az időseket. A nyugdíjukon kívül a nyugdíjasok 2016 novemberétől összesen 273,5 milliárd forint összegben részesültek nyugdíjprémiumban, illetve kaptak Erzsébet-utalványt és rezsiutalványt.”

Idén, az elszabadult élelmiszerárak ellentételezéseként egyetlen fillért sem kaptak a nyugdíjasok, és eddig szóba sem került kompenzálásként az egyszeri pénzbeli juttatás vagy az Erzsébet-utalvány. A gazdasági bukfenc miatt a nyugdíjprémium is elveszett, a korrekcióra (kiegészítésre) pedig azért nem lehet számítani ősszel, mert a KSH addig bűvészkedik, míg ki nem derül, hogy a 2,8 százalékos növelés bőven elég a nyugdíjasoknak, és az infláció nem is zabálta fel az év eleji emelés mértékét.

„A nyugdíjak 2010-hez képest 38 százalékkal emelkedtek, a nyugdíjak vásárlóértéke pedig 10,3 százalékkal nőtt.”

A reál keresetek értéke (vásárlóértéke) ma több mint 50 százalékkal magasabb, mint 2010-ben, a bér/nyugdíj olló tehát durván szétnyílt. Ez a dinamikus bérnövekedés (főleg 2016-tól) költségoldalról beépült a fogyasztói árakba, ebből következően a nyugdíjasok ennek a folyamatnak a nagy vesztesei. Nem véletlen, hogy a szakszervezetek, a szakmai szervezetek és az ellenzéki pártok egységesen a vegyes indexálás bevezetését szorgalmazzák, amely figyelembe veszi az infláció és a keresetnövekedés alakulását.

„Az infláció tárgyévi várható mértékét szeptember hónapnál korábban nem lehet meghatározni, ennél előbb az év során a költségvetésben tervezett mértéknél magasabb infláció felelősséggel nem prognosztizálható.”

Miért ne lehetne? Ez szimpla hazugság. Ha a tavaly nyáron elfogadott 2020. évi állami költségvetésben szerepelhetett a 2,8 százalékos idei inflációs érték, akkor – csaknem egy évvel később - 2020 májusában már biztosan lehet prognosztizálni az év hátralévő részében várható pénzromlás ütemét. Nyugodt szívvel végre lehetne hajtani 2020. július elsején egy hathónapos folyamatra alapozott nyugdíj-kiegészítést, de ha ez nem smakkol, akkor - ugyancsak július első napjától - 1,2-1,5 százalékos nyugdíjemelés is jogszerű és indokolt lehet. De ha ez sem tetszik Rétvári úrnak, akkor a beígért 13. havi nyugdíj első részletét kell a nyár folyamán folyósítani!

„Emlékeztetném, hogy Önök a nemzeti összefogás helyett, most sem voltak képesek félretenni pártpolitikai érdekeiket. Miközben fegyelmezettségre és összefogásra lenne a legnagyobb szükség, Önök szavazataikkal szégyenteljes módon akadályozták a vírus elleni gyors küzdelmet. Ismét bebizonyosodott, hogy a magyar emberek még az ilyen rendkívüli helyzetben is csak a Fidesz-KDNP kormányra számíthatnak.”

A levélből végül kiderül, hogy Rétvári összefogáspárti vírusellenes politikus, és szépen fejlődik. Stílusa és minősítései alapján – első KDNP-sként - hamarosan bekerülhet a Kocsis Máté - Kövér László - Kovács Zoltán nevével fémjelzett, elit csapatba. Rétvári Bence kormányzati szempontból most bizonyára kiválóan teljesített, csak azt nem tudhattuk meg hosszú leveléből, hogy ki, hogyan és mikor segít az elszegényedő nyugdíjasokon.