348,14 forinton az euró

Publikálás dátuma
2020.05.22. 08:23
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
A forint az euróhoz képest kissé erősödött, a svájci frankkal és a dollárral szemben gyengült péntek reggelig a nemzetközi bankközi piacon.
Az euró árfolyama 348,14 forint volt röviddel hét óra után a csütörtök esti 348,23 forinttal szemben.
Eközben a dollár 317,97 forintról 318,81 forintra drágult, a svájci frank jegyzése pedig 327,57 forintról 327,99 forintra emelkedett.
Az eurót 1,0921 dolláron jegyezték péntek reggel, alacsonyabban a csütörtök esti 1,0952 dollárnál.
Szerző

Orosz kézben a járműjavító, az üzletben Szalay-Bobrovniczky Kristóf cége is megjelenik

Publikálás dátuma
2020.05.22. 08:15

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az orosz metrógyártó vásárolná meg a MÁV egykori járműjavító cégét. Az üzletben megjelenik a friss kaszinótulajdonos cége is.
Az elmúlt napokban az orosz metrógyártó a Transmasholding, illetve Metrovagonmash azzal került reflektorfénybe, hogy a Budapest számára gyártott/felújított 3-as metrókocsik újabb, immár sokadik gyártási hibáira derült fény. Az orosz cégcsoport a héten szintet lépett, amikor is bejelentette a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH), hogy megvásárolta a MÁV és az állam tulajdonában lévő Dunakeszi Járműjavító Kft.-t. A GVH-nál indított irányításszerzési eljárás iratai szerint az orosz állami tulajdonban lévő TMH International AG és a Magyar Vagon Zrt. azt közölte, hogy egy általuk közösen irányított vállalkozás, az orosz Transzmasholding tulajdonában levő TMH Hungary Invest Zrt. révén vásárolják meg a Dunakeszi Járműjavító Kft. üzletrészeinek 90 százalékát a MÁV Zrt.-től és a magyar államtól. Az üzletben a vevői oldalon megjelenő Magyar Vagon Zrt. tulajdonosa az a Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki korábban a Századvég Gazdaságkutató Zrt. társtulajdonosa, majd londoni nagykövet volt. Az üzletember kormányzati beágyazottságát jól jelzi, hogy Garancsi Istvánnal közös cégéhez kerültek a napokban Andy Vajna kaszinói, miután ezt a Pénzügyminisztérium fenntartások és versenyeztetés nélkül jóváhagyta. Vagyis a Dunakeszi Járműjavító a magyar államtól egy orosz állami cég és egy magyar politikus-üzletember tulajdonába kerülhet, ha az ügyletet a GVH jóváhagyja. A kormány még 2017-ben határozott a Dunakeszi Járműjavító oroszoknak való értékesítéséről egy kétszereplős pályáztatás után. A MÁV-cégért az oroszokon kívül a hazai vasúti járműépítő piacon vezető svájci Stadler is indult, ám hoppon maradtak a versenyben. A kormány kezdetektől az orosz vonalat preferálta, a téma legalább egyszer napirenden volt a szokásos éves Putyin-Orbán találkozókon is, a cél egy zsíros egyiptomi vasúti kocsi megrendelés megszerzése volt. Az oroszok megnyerték az egyiptomi, egy milliárd eurót meghaladó személykocsi tendert, azt a magyar állami Eximbank részben meg is finanszírozta, ám a gyártásból végül kimaradt a Dunakeszi Járműjavító. Így véső soron magyar állami hitelből az orosz állami cég üzletét finanszírozzák a magyar adófizetők. Ezek után kerülhet az Transmasholding és Szalay-Bobrovniczky Kristóf érdekeltségébe a járműjavító kft. A dunakeszi cégre sokáig a Stadler is ácsingózott, ugyanis szüksége lett volna rá számtalan – részben magyar – megrendelésének teljesítéshez. Sőt egy időben a Duna parti kisvárosban bérgyártást is végeztetett a svájci cég, ám ennek az oroszok megjelenésével véget vetettek. A járműjavító szerepe a következő hónapokban felértékelődhet, ugyanis több magyar kormányzati tenderen is elindulhat a cég. Már eldöntött, hogy az állami közlekedési cégek több nagy értékű – egyenként több száz milliárd forintos megrendelésre írnak ki közbeszerzést az idén. Az első ilyen idei pályázat a MÁV-Start beszerzése: a személyszállító cég húsz 200 és harminc 150 ülőhelyes új, zéró emissziós hibrid azaz kettős üzemelésű (felsővezetékes és akkumulátoros üzemű) villamos motorvonat beszerzésére írt ki tendert a napokban. Az idén várhatóan még a MÁV-HÉV Zrt. is kiírja a maga motorvonat tenderét új hév-szerelvények beszerzésére, ez az üzlet is önmagában több mint 140 milliárdos megrendelést jelenthet a nyertesnek. Hazai közlekedéspolitikusok szerint minőségben két elfogadható gyártó jöhetne számításba: a Szolnokon megtelepült Stadler, illetve a német Siemens, bár ez utóbbi járművei jóval drágábbak. A Népszava információ szerint közlekedési szakértők körében felmerült az a verzió, hogy a Dunakeszi Járműjavító orosz kézre kerülésével az oroszok is beszállhatnak a versenybe. Ez elvileg jót tenne egy tiszta versenynek, de ha az erős magyar kormányzati kötődés miatt az oroszok nyernének, az az M3-as botrányos metrókocsi beszerzés megismétlődését vetíthetné előre.
Szerző

A korábbi látogatóforgalom fele tért vissza a budapesti plázákba a korlátozás feloldása utáni napokban

Publikálás dátuma
2020.05.22. 07:53

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége szerint biztatóak az adatok.
A budapesti bevásárlóközpontok látogatószáma a veszélyhelyzet előtti szint mintegy 50 százalékát érte el a kijárási korlátozás fővárosi feloldását követő első napokban, hétfőn, majd kedden is – írta pénteki számában a Világgazdaság Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) közlésére hivatkozva. Az MBSZ értékelése szerint, bár a nyitás óta eltelt rövid idő miatt csak kevéssé részletes statisztika áll rendelkezésre, így is nagyon biztatóak az adatok – olvasható a lapban. Mint írták, a szövetség a vidéki plázáktól kapott visszajelzés szerint arra számít, hogy a fővárosban is másfél-két hétbe telik, mire a látogatószám visszaáll a korábbi mértékre. Az MBSZ kiemelte, hogy különbséget kell tenni a látogatók száma és a kereskedelmi forgalom alakulása között. Az előbbi viszonylag hamar helyrezökkenhet, az utóbbi talpra állása viszont inkább hosszabb távon várható. Ebben szerepet játszhat az is, hogy bár az üzletek túlnyomó többsége – körülbelül 80-90 százaléka – már közvetlenül a feloldást követően újra kinyitott, az összes bérlő 8-10 százaléka továbbra is zárva tart – olvasható a lapban.
Nemrég lapunk írt arról, hogy hivatalos adatok még nincsenek a bedőlt boltok számáról, de vélhetően a többség túlélte a koronavírus okozta leállást. A csendessé vált plázák üzemeltetési osztályai ugyanakkor valósággal darázsfészekké váltak: kőkemény harc kezdődött a bevásárlóközpontok vezetése és a bérlők között. A plázák ugyanis annak ellenére is megpróbálták kisajtolni a bérlőiktől a borsos, fővárosi házak esetében négyzetméterenkénti akár havi 60-100 euró közötti bérleti díjat, hogy sokuknak hónapok óta nullás forgalma volt.