Orbán tömeges visszaélésekkel támadott, amikor a rokkantnyugdíjasok alkotmánysértő felülvizsgálatáról kérdezték

Publikálás dátuma
2020.05.25. 17:09
illusztráció
Fotó: STEPHANE DE SAKUTIN / AFP
Kormányfői tanács: ha nincs jövedelem, az állástalanokat várja a közmunka vagy a katonaság.
Nem kellett volna most benyújtani az egyszer használatos műanyagok betiltásáról szóló javaslatot – ismerte el kormánya „hibáját” Orbán Viktor a parlamenti azonnali kérdések óráján. A kormányfőtől Schmuck Erzsébet LMP-s országgyűlési képviselő érdeklődött, hogy miért vonták vissza a környezetszennyező anyagok jelentős csökkentését eredményező lépés tervezetét, most, amikor a járvány miatt sokan vesztették el az állásukat. Az ellenzéki politikus szerint ugyanis  sok tízezer munkahelyet lehetne teremteni az Európai Unióban kidolgozott zöld újjáépítési program alkalmazásával. Erre a miniszterelnök viszont úgy reagált, hogy az „iparági egyeztetéseken kiderült: az érintett cégeknek sokakat el kellett volna bocsátaniuk”. A kormány ezért időt kér a megoldás megtalálására. Orbán Viktor közmunkát javasolt a munkanélkülieknek, akik akár katonának is elmehetnek. – Senki sem marad jövedelem nélkül Magyarországon, mert ha valaki elveszíti az állását, három hónapig kap munkanélküli segélyt. Ha pedig valakinek letelik ez az időszak, „jövedelempótló támogatást” kaphat – magyarázta.

Két éve dolgoznak a rokkantnyugdíjak ügyén

A kormányfő ugyancsak türelmet kért a a kormányfő a rokkantnyugdíjak ügyében. Errők Sebián-Petrovszki László (DK) faggatta. Emlékeztetett, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) 2018-ban döntött a rokkantnyugdíjakról szóló törvény alkotmányellenességéről. A korrekcióra szabott határidő 2019. márciusban lejárt, ám azóta nem történt semmi, a jogszabály miatt viszont több tízezren estek ki az ellátásból.  Orbán Viktor szerint 2010-ben a rokkant- és a korkedvezményes nyugdíjak esetében annyi visszaélés volt, hogy új szabályokat kellett alkotni. – Tömegesek voltak a visszaélések, akitől pedig elvették a rokkantnyugdíjat vagy átminősítették, annak felkínálták a lehetőséget, hogy visszajelentkezzen egészségügyi vizsgálatra. Nagyon sokan nem tették ezt meg – fűzte hozzá a miniszterelnök, aki szerint bonyolult az Ab-döntés, de „dolgoznak rajta”. Megjegyezte azt is: „a fogyatékkal élők közül ma háromszor többen dolgoznak, mint a baloldali kormány idején”.
Szerző
Frissítve: 2020.05.25. 17:15

Napokig gondolkozott az állami szervezet azon a válaszon, hogy: mert megérdemli

Publikálás dátuma
2020.05.25. 17:05

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az égre lőtt fényjáték lesz az újrakezdés szimbóluma.
Az idei augusztus 20-i tűzijátékról azt ígérik, Európa leglátványosabbja lesz.  "Szerte a világon látványos programokkal ünneplik történelmük jelentős eseményeit a nemzetek. Július 14-én Bastille-ostromára, a francia forradalom sikerére emlékezik Franciaország, az amerikaiak július 4-én ünneplik a függetlenségi nyilatkozat kihirdetését, március 17. pedig Szent Patrik napja, az írek nemzeti ünnepe. Augusztus 20-án Magyarország születésnapjára, az államalapításra, a több mint ezeréves történelmünkre emlékezünk, amely szintén megérdemli, hogy méltó módon, többnapos eseménysorozat keretében megünnepeljük" – több napnyi gondolkodás után ezzel indokolta a hvg.hu-nak a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), hogy miért kell minden idők legnagyobb szabású tűzijátékát megrendezni abban az évben, amikor a koronavírus-járvány első hulláma a miniszterelnök bevallása szerint is mélypontra lökte a gazdaságot, A kérdés másik részére, hogy felvetődött-e, hogy a látványosságra fordítandó összeget (vagy egy részét) inkább további gazdaságélénkítő programokra, vagy az újabb járványhullám elleni védekezésre különítsék el, nem válaszolt az MTÜ (és a kérdéssel szintén megcélzott Kormányzati Tájékoztatási Központ sem).  Guller Zoltán, a turisztikai ügynökség vezetője a társaság két héttel ezelőtti podcastjában kottyintotta el, hogy Európa legnagyobb fény- és tűzijátékát rendezi majd az MTÜ egy több napos, a főváros egészét érintő Szent István-napi programsorozatként. Utóbbiról pedig a kormányközeli Magyar Hírlap is közölt néhány részletet – a lap akkor azzal magyarázta a grandiózus kivitelezést, hogy az a világjárvány utáni újrakezdést is szimbolizálhatja. Az MTÜ válaszából annyi derült még ki, hogy a tűzijáték a dunai rakpartok több mint 4 kilométeres szakaszán lesz látható, emellett drónjáték, légiparádé, és óriás méretű szobrok, a főváros több pontján pedig családi kísérőprogramok is lesznek majd. Augusztus 20-án egyébként éppen nem lesz már érvényes az az április 30.-i kormányinfón bejelentett járványügyi korlátozás, amely szerint augusztus 15-éig semmilyen tömegrendezvényt nem lehet tartani az országban, és amelynek értelmében a Szigettől a Balaton Soundig a nagy hazai fesztiválok mindegyikét törölték. (Igaz, az augusztus 15-i határidőnek azóta sem találni nyomát egyetlen hivatalos dokumentumban vagy rendeletben sem.) Az MTÜ vezetőjének bejelentésére több ellenzéki párt is felháborodott közleményben reagált. Az MSZP online aláírásgyűjtést indított, hogy „irracionális ünnepségsorozat” helyett fordítsa a kormány szociális támogatásokra és a járványhelyzet enyhítésére az erre szánt összeget, a Momentum pedig, amely szintén úgy vélte, hogy a kialakult helyzetben „egy fillért sem fordíthatunk pár perces szórakozásra”, egy szolidaritási alap létrehozását javasolta a keretből. A közösségi oldalakon szintén számos tiltakozó bejegyzés született, nagyjából „cirkusz helyett kenyeret”– mottóval, hétfő délutánra pedig online petíció is indult a szabad a Hang felületén, amelyet több mint 71 ezren írtak alá azóta. Az utóbbi tíz évben hozzávetőleg nettó 100-145 millió (bruttó 125-225) forintba került – rendezvények nélkül – az augusztus 20-i pirotechnikai show.
Szerző

Éttermekben tilos, irodákban alig veszélyes

Publikálás dátuma
2020.05.25. 16:50

Fotó: Shutterstock
A vendéglátóhelyeken kormányrendelet tiltja a benti levegőt keringető berendezések használatát, az irodákban csak ajánlott a klímaberendezések fertőtlenítése és az intenzív szellőztetés.
A járványveszély enyhülésével sok cégnél kerül napirendre az irodákba való óvatos visszatérés, aminek egyik legnagyobb kockázata a légkondicionálás. Ezek a berendezések egyrészt egy helyiségen belül is keringethetik úgy a levegőt, hogy egy betegen dolgozó kilélegzett fertőző részecskéi mindenkit elérnek az irodában, bármennyire is távol ülnek egymástól. Másrészt az irodaházak jelentős részében központi szellőztetőrendszerek működnek, amelyek közvetítésével a vírus akár helyiségek között is vándorolhat – írta a G7.
Ez különösen problémás, ha egy épületen belül több cég működik, mert bármennyire is körültekintően készül fel egy vállalkozás a munkahelyi járvány megelőzésére, a szomszédain is múlik, hogy a dolgozói mekkora kockázatnak vannak kitéve az irodában. A helyzet még bonyolultabb, ha a központi légkondicionáláson ügyfélterekkel, üzletekkel, netán egy egész bevásárlóközponttal is osztozni kell. 
Szakemberek ajánlása szerint a légúti fertőzés valószínűségét leginkább a bejuttatott friss levegő mennyisége határozza meg. Ezért fontos, hogy az eddig jobbára a benti légtömeget keringető központi berendezéseket úgy állítsák át, hogy a lehető legtöbb friss levegő jusson az irodákba. A vírus terjedésének szempontjából különösen rizikós helyiségekben – például a mosdókban – pedig a levegőt kifelé szállító szellőzők folyamatos működtetését javasolja az európai fűtéssel, szellőzéssel és légkondicionálással foglalkozó egyesületek szövetsége (REHVA). A levegő cserélődése, amennyiben lehetséges, ablaknyitással, kereszthuzattal is segíthető, ami akkor is erősen ajánlott, ha a dolgozók számára kicsit kellemetlen hőmérsékletet okoz. 
A szellőzőrendszerek beindítása előtt az alapos átvizsgálás és a tisztítás nemcsak a koronavírus, hanem a legionellafertőzés megelőzése miatt is szükséges. A légkondik karbantartását az operatív törzs is javasolja, a használatukról többször is elmondták, van némi kockázata, de a vírus terjedésének nem ez a jellemző módja. A hivatalos álláspont szerint az irodákban intenzív szellőztetésre van szükség, és javasolt a klímaberendezések fertőtlenítése, akkor is, ha ez csak a készülékekben megtelepedett kórokozókat közömbösíti. A vendéglátóhelyeken viszont kormányrendelet tiltja az akár csak részben benti levegőt keringető hűtő-fűtő berendezések használatát, hacsak azok nincsenek UV-sterilizáló technológiával ellátva. Ez érdekes, mert míg egy étteremben jellemzően két-három óránál többet nem töltünk el, az irodában a dolgozók legalább napi nyolcat-kilencet, egy héten akár öt napon át. Ráadásul a nyitott terű (open office) irodákban könnyen lehet annyi ember egy légtérben, mint egy nagy étteremben – jegyezte meg a portál.
Szerző