Előfizetés

Hárommilliós bírságot kapott a TV2

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.27. 20:15

Fotó: Népszava
A médiatanács szerint a Tények Plusz egy család tragédiáját „szenzációként, az emberi kegyelet érzését mellőzve” közvetítette.
Több mint hárommillió forint bírságot szabott ki a médiatanács a TV2 szolgáltatójára, mert az a Tények Plusz műsort és ismétlését nem megfelelő időpontban és korhatár-besorolással sugározta februárban - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint a műsorban „drámai módon”, valós, térfigyelő kamerás felvételek felhasználásával mutatták be egy nő halálos balesetét és a hátrahagyottak - a férj és a három gyermek - helyzetét, gyászát, kiszolgáltatottságát.

- A műsort este háromnegyed hétkor, az ismétlést délelőtt negyed tizenkettőkor adták le 12-es karikával, pedig csak 21 órától kerülhetett volna adásba 16-os karikával, mert megértése, feldolgozása érettebb közönséget kíván - tették hozzá. A médiatanács a bírság megállapításakor tekintettel volt arra, hogy a Tények Plusz a személyes tragédiát „szenzációként, az emberi kegyelet érzését mellőzve” közvetítette, a család tragédiájának bemutatásánál pedig nem megengedhető, ahogyan a kiszolgáltatott helyzetben lévőket bemutatták. A grémium továbbá figyelmeztette a Rádió 1 szolgáltatóját, mert a Balázsék című műsor egy márciusi adásában az azt támogató „immunerősítő méhpempőre” utalással burkolt reklámot tett közzé. A szolgáltató azonban nem sértette meg azokat a szabályokat, amelyek szerint a termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámok nem hívhatnak fel közvetlenül áru megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére.

Tömeges elbocsátás várható a XVIII. kerületi polgármester szerint az önkormányzati intézményekben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.27. 19:48
Szaniszló Sándor
Fotó: Koncz Márton / Népszava
Ha valóban megnövelik az önkormányzatok szociális hozzájárulását, és a gépjárműadót is központosítják, azt Szaniszló Sándor szerint csak a munkabérekből tudják kigazdálkodni.
Ha igaz a hír, hogy az önkormányzatok szociális hozzájárulását megnövelik, az 3 milliárd forintos forráskiesést jelent a kerületnek. Nem nagyon van más megoldás, mint a tömeges elbocsátás - nyilatkozta Szaniszló Sándor az ATV Híradójának. A XVIII. kerület DK-s polgármestere közölte, hogy ha még a gépjárműadót is központosítják, akkor a kerületnek összesen majdnem 4 milliárd forintnyi forráskieséssel kell számolnia.  Úgy véli, nincs egyetlen egy polgármester sem, aki egy ilyen helyzetet kezelni tud, mivel ez az összeg kétszer több, mint a kerület éves fejlesztési kerete.
- Nem nagyon van más megoldás, mint tömeges elbocsátás ebben a helyzetben, hiszen csak munkabérekből lehet ezt az összeget kigazdálkodni

- tette hozzá.

Ezt azzal indokolta, hogy ha nem tudnak hitelt felvenni, nem kapnak hozzá kormányzati engedélyt, akkor csak elbocsátás lehet a hiány fedezete, semmi más. Nem tudja még megmondani, pontosan hány embert érinthet a leépítés. Közölte, hogy nem csak önkormányzati dolgozókról beszélünk, mivel vannak szociális intézményeik, illetve az önkormányzatnak egy saját tulajdonú holdingja végzi a városfenntartási feladatokat.
- Körülbelül 1700 dolgozónk van, ha ez a rendszer belép, nem fogjuk tudni megtartani őket

- állapította meg.

Szaniszló Sándor elképzelhetőnek tartja, hogy intézményeket kell majd bezárni, vagy összevonni, és kevesebb helyen, csökkentett színvonalon fogják az önkormányzati feladatokat ellátni. A kormány kedden nyújtotta be jövő évi költségvetés tervezetét. Karácsony Gergely főpolgármester sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy remélik, hogy a tervezet ebben a formájában nem valósul meg, különben az a magyar önkormányzati szektor csődjét jelenti.

Az orvosi kamara nem támogatja az alapellátás államosítását

D. A.
Publikálás dátuma
2020.05.27. 19:37

Fotó: Népszava
Pintér Sándor szerdára kérte az ágazat prominenseitől az egészségügy átalakításáról szóló javaslataikat.
Közzétette a Magyar Orvosi Kamara azt a dokumentumot, amit Pintér Sándor kérésére készítettek. Mint arról lapunk is beszámolt a belügyminiszter szerdára kérte az ágazat prominenseitől az egészségügy átalakításáról szóló javaslataikat. Az orvosi kamara már több munkaanyagot is készített Pintér Sándornak, a legutóbbit az alap- és járóbeteg szakellátás struktúrájának problémáiról, illetve az ellátás racionalizálásáról eljuttatták belügyminiszterhez. A kamara honlapján is olvasható dokumentum egyebek mellett részletesen foglalkozik az alapellátással, amellyel kapcsolatban a múlt hétvégén a MedicalOnline írta meg, hogy Pintér Sándor a háziorvoslás államosítását tervezi. Azt ugyan a kamara elemzése is elismeri, hogy a jelenlegi egy orvos -egy nővér alapú alapú praxisokra épülő alapellátás nem tartható fenn. Ám óva int attól, hogy a változást kikényszerítsék, mert azzal sok idős orvos elhagyná a praxisát. A háziorvosok 55 százaléka 60 évesnél idősebb.
„Ennek megfelelően a közeljövőben új, a különböző ellátási formák együttélését lehetővé tevő modellt kell kialakítani. A működő praxisokat nem szabad erőszakos átalakulásra kényszeríteni – ugyanígy a praxisok államosítása sem javasolt –, de ösztönözni kell az új formákra, a praxisközösségre való áttérést”

- írják.

 Az orvosi szakportálok nyilvános fórumain a háziorvosi rendszer államosításáról szóló cikkeket meglehetősen vegyes érzelmekkel fogadták. Volt, aki szívesen szabadulna a szinte forgalomképtelen praxisától, mások pedig hallani sem akarnak ilyesmiről, mondván: egy ilyen lépés nem jelentene megoldást a háziorvoslás problémáira.