Ez a két jelző jut eszébe a magyarok többségének Trianonról

Bár az ismeretek terén vannak hiányosságok, szinte minden magyar úgy véli: a száz évvel ezelőtt kötött békeszerződés volt Magyarország legnagyobb tragédiája egy országos közvélemény-kutatás eredményei szerint.

1048 felnőtt magyarországi lakos vett részt abban a reprezentatív, telefonos közvélemény-kutatásban 2020 májusában, amelynek egyik szervezője az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport volt. A trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójának apropóján készült felméréssel a békeszerződéssel kapcsolatos ismereteket, a vélt vagy valós előzményekhez, illetve következményekhez fűződő vélekedéseket, valamint a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatos ismereteket és attitűdöket is vizsgálták. Az eredmények szerint a magyarok 94 százaléka igazságtalannak és túlzónak tartja a békeszerződést – olvasható az mta.hu összefoglalójában.

A felmérés tanúsága szerint a magyarok kifejezetten érdeklődnek a történelmi kérdések iránt: a megkérdezettek 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább vagy nagyon érdekli a történelem. A trianoni békeszerződés körüli történelmi eseményekre négyből három megkérdezett kíváncsi, így ez az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó időszak.

Családi és személyes kötődések

A válaszadók 28 százalékának van a múltban a határon túlról átköltözött rokoni ága. Közel minden ötödik (18%) magyarországi magyarnak jelenleg is van olyan rokona, aki a történelmi Magyarország területén, de a jelenlegi határokon túl él, miközben a minta 2 százaléka maga is határon túl született. Határon túli magyar ismerőse a megkérdezettek 37 százalékának van.

Ismeretek

Az 1920-as trianoni békeszerződés értelmében Magyarország területe 329 ezer négyzetkilométerről (Horvátországot nem számítva 282 ezer négyzetkilométerről) 93 ezer négyzetkilométerre, lakosságának száma pedig 20,8, illetve 18,2 millióról 7,9 millióra csökkent. Az elcsatolt területeken élő 10,6 millió főből 3,3 millió, vagyis 30,2 százalék volt magyar. A békeszerződés pontos évszámát (1920) a válaszadók 43 százaléka idézte föl helyesen. A békeszerződés hónapját és napját (június 4.) a válaszadók 30 százaléka mondta meg jól. A történelmi Magyarország területi veszteségére vonatkozó kérdésre a megkérdezettek 10 százaléka nem tudott válaszolni, 54 százalékuk a valósnál kisebb, 5 százaléka pedig nagyobb arányt mondott – a megkérdezettek 31 százaléka adott a tényleges értékhez közeli választ. A lakosságszámban mért csökkenést 16 százaléknyian nem akarták megbecsülni, 54 százaléknyian a valóshoz képest kisebb, 10 százaléknyian pedig nagyobb értéket mondtak – a helyes választ 20 százaléknyian tudták.

Vélemények

A legelfogadottabb három magyarázat szerint a trianoni békeszerződéshez a háborúban győztes nagyhatalmak geopolitikai törekvései, a szomszédos országok terjeszkedési törekvései és területi igényei, valamint az első világháborús vereség vezetett. E magyarázatokat a válaszadók 70–78 százaléka tartja meghatározó szempontnak.

A túlnyomó többség ugyancsak azt gondolja, hogy a békeszerződés volt Magyarország legnagyobb tragédiája (85%), ahogy körülbelül ugyanilyen mértékben (84%) értenek egyet azzal a kijelentéssel is, hogy „Magyar az, akinek fáj Trianon”.

Határon túli magyarok

A legtöbben (60%) a Felvidéken jártak már a történelmi Magyarország területei közül, de a szűk többség (51%) Erdélyben is járt már legalább egyszer. Vajdaságban a megkérdezettek alig több mint harmada (35%), Kárpátalján pedig csupán ötöde fordult meg korábban. 27 százalék egyáltalán nem járt még a történelmi Magyarország határon túli területein. A határon túli magyarság létszámával kapcsolatban is megkérdezték a kutatásban részt vevőket: tudják-e, körülbelül mennyi magyar él a négy számba vett területen. E kérdés esetében bizonyos keretek között tartották helyesnek a válaszokat a felmérés készítői. Kárpátalja esetében az 1-200 ezres, Vajdaság esetében a 2-300 ezres, Felvidék esetében a 4-500 ezres, Erdély esetében pedig az 1-1,3 milliós válaszokat fogadták el.

Az összes térségre igaz, hogy minden második ember nem tudott választ adni a kérdésre – még tippelésre sem vállalkozott. A legnagyobb arányban a kárpátaljai és a vajdasági magyarok lélekszámát mondták meg helyesen (előbbi esetben 26, utóbbiban 24 százaléknyian). A felvidéki magyarok számát 16, az erdélyiek számát mindössze 8 százaléknyian becsülték meg hozzávetőlegesen jól a válaszadók.

A közvélemény hajlamos ugyanakkor bizonyos romantikával gondolni a határon túli magyarokra: erre utal, hogy a válaszadók 72 százaléka szerint a határon túli magyarok jobban őrzik a hagyományokat, de az is, hogy a megkérdezettek kétharmada szerint a határon túliak vallásosabbak, mint a magyarországiak. Mindemellett igaz, hogy az anyaországiak többsége (69%) is elismeri, hogy a határon túliakkal kapcsolatban számos előítélet él Magyarországon. A többség (63%) szerint a határon túliaknak előnyére válik, hogy két kultúrához is kötődnek, ahogy azzal is, hogy a határon túli magyaroknak elsősorban szülőföldjükön kell boldogulniuk (59%).

A kutatás eredményeinek részletei ide kattintva érhetők el.