Trianon-leckét ajánlottak a Fidesznek a parlamentben

Publikálás dátuma
2020.06.02. 14:33

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Az ellenzék össztűz alá vette a Mészáros Lőrincnek juttatott milliárdos turisztikai támogatásokat az Országgyűlés keddi nyitányán.
Nem az ellenzéknek kell bocsánatot kérnie a veszélyhelyzet feloldása kapcsán, hanem Orbán Viktornak – ezt mondta az Országgyűlésben Szabó Tímea. A Párbeszéd frakcióvezetője szerint a kormányfőnek azért kellene exkuzálnia magát, mert a koronavírus megszüntetése előtt még több tíz milliárd forint közpénzt szórtak ki turizmusfejlesztés címén a haveroknak, elsősorban Tiborcz Istvánnak és Mészáros Lőrincnek, a veszélyhelyzet feloldásával párhuzamosan pedig alattomos jogkorlátozásokat vezetne be a kormány. – Nem tudja az ellenzék levenni a pártpolitikai szemellenzőt a koronavírus elleni védekezés kapcsán – mondta válaszában Dömötör Csaba. A Miniszterelnökség államtitkára szerint az ellenzék csiholt álhírt arról, hogy nem lesz parlamenti ülés, majd azért kritizálták a kormányt, hogy határon túli magyaroknak segítenek a vírus elleni védekezésben. Eközben ahol döntési helyzetben voltak, Budapesten, „úgy menekültek a felelősség elől, mint egyszeri szocialista politikus az újságíró elől az italboltba” – utalt a Hír TV munkatársa ellen elfutó Gurmai Zita MSZP-s képviselőre. Schmuck Erzsébet az LMP részéről arról beszélt, hogy miközben két kulcsiparágban, az autóiparban és a turizmusban szűnt meg a legtöbb munkahely, a kormány semmit nem tett az állástalanokért. Ez a két fejlemény megmutatta, hogy az „összeszerelő ország” nem működő modell, a kis-, és középvállalkozásokat kellene támogatni, ehhez képest a kormány még mindig rossz irányt követ, a közmunkaprogramot akarja bővíteni. Majd ő is felemlítette Mészáros Lőrinc busás állami támogatását. Schanda Tamás, az innovációs minisztérium államtitkára válaszában azt mondta, 2010 előtt volt életképtelen a magyar gazdasági modell, majd megismételte Orbán Viktor ígéretét, hogy annyi munkahelyet teremt az állam, amennyi a vírus miatt kialakult gazdasági krízis nyomán megszűnik. Tóth Bertalan MSZP-elnök szerint Trianon kapcsán emlékezni kell, de el kell utasítani a magyar társadalmat megosztó politikát is, ami a Fidesz tíz évét jellemzi. Ez vezetett szerinte oda, hogy meggyalázhatták néhány napja a roma holokauszt emlékművét, hogy egy tragédia kapcsán nyíltan rasszista tüntetést tarthatnak Budapesten a rendőrség asszisztálása mellett. – Tanuljanak Trianon történetéből, fejezzék be a nemzet megosztását – mondta, hozzátéve, hogy „amíg propaganda minisztérium van, egészségügyi minisztérium nincs, addig erre nincs esély”. Rétvári Bence Emmi-államtitkár válaszában a 2006-os zavargások rendőri túlkapásait idézte fel, mondván ekkor sehol nem volt a nemzeti összetartozás, csakúgy, mint akkor, amikor Gyurcsány Ferenc kormányfőként 2004-ben a határon túli magyarok kettős állampolgársága ellen kampányolt. - Tíz éve a jobbikosokat nácizták, most velük indulnak egy választáson – mondta. Jakab Péter, a Jobbik elnök-frakcióvezetője azt mondta, a kormány maszkot nem tudott kiküldeni az állampolgároknak, nemzeti konzultációs kérdőívet igen, természetesen ismét Soros Györgyről. A 2021-es költségvetésben 2000 milliárd forint állami beruházás van, ami majd a „haveroknak” jut, miközben 300 milliárd forinttal emelik a lakossági terheket. Száz milliárd forintot költenek majd propagandára, ahelyett, hogy elkezdenének kormányozni, mert jövőre mindenkinek rosszabb lesz, csak a kormány haverjainak nem. Dömötör Csaba válaszában azt mondta, a Jobbik is küldött annak idején 4.2 millió háztartásba levelet. A kormány munkája nyomán csökkent a szegénység kockázatának kitettek száma, csökkent a bűncselekményeké is, miközben emelkedtek a bérek. Szászfalvi László (KDNP) a trianoni békedöntésről emlékezett meg. Szijjártó Péter külügyminiszter válaszában azt hangsúlyozta, a kormány célja, hogy minden környező országgal jó legyen a viszony, mert ez használja a határon túli magyarok érdekét is. Ehhez két dolog kell: a kölcsönös tisztelet és a közös sikerek. A történelmi tényeket nem szabad letagadni, ezt a magyar kormány mindig el fogja utasítani – mondta. Végül – micsoda meglepetés – Halász János a Fidesz-frakció nevében jelezte, hogy teljes mértékben támogatják az új nemzeti konzultációt. Szijjártó Péter a kormány nevében nyugtázta, hogy jól védekeztek.

Magyar sebész végezte az első tüdőátültetést a világon koronavírusos betegen - Ausztriában

Publikálás dátuma
2020.06.02. 13:11

Fotó: Népszava
A professzor szerint őt Magyarországon kívül megbecsülik.
A világon először egy magyar sebész, Lang György végzett tüdőátültetést aktív koronavírus-fertőzött betegen a Bécsi Orvostudományi Egyetemen. A professzort két éve még a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki a magyar tüdőátültetési program megteremtéséért, majd távozni kényszerült Budapestről. Ennek okairól is beszélt a Válasz Online-nak adott nagyinterjúban.
Elmondása szerint Klagenfurtból keresték meg a kollégák azzal, hogy egy 45 éves, kétgyerekes családanyát már hat hete tartanak műtüdőn, de az állapota nem javult, és a vírus sem tűnt el a szervezetéből. Ez azért is furcsa, mert az ennyi idő után általában már nem mutatható ki.
– A klagenfurti kollégák úgy érezték, szakmai lehetőségeik végére értek, kétségbeesésükben hívtak fel, én pedig rögtön döntöttem: átvesszük a beteget és megnézzük, mit tehetünk érte

- mesélte.

A műtétet azonban nem a „normál” beavatkozások helyett végezték el.
– Az egészségügy terén Ausztria más utat választott, mint Magyarország. Nem csökkentette radikálisan a normál ellátást, és megtalálta azt a helyes arányt, hogy legyen elég egészségügyi kapacitás a vírusfertőzöttek számára, de a másik oldalon se halmozódjanak fel az ellátatlan betegek. Az egészségügyi vezetés intézkedései nemcsak gyorsak, hanem precízek és arányosak voltak. Magyarország nagyon sikeres volt a tömeges megbetegedések elkerülésében, a radikális belügyi lépések eredményesek voltak, de az egészségügyi rendszer teljesítményéről sok mindent elmond, hogy Ausztriában közel 17 ezer igazolt fertőzés mellett 670 halálesetet regisztráltak, Magyarországon viszont 4000-nél kevesebb víruspozitív beteg közül 500-nál többen haltak meg

- magyarázta.

Közölte, hogy Ausztriában a transzplantáció sem állt le, és ugyanannyit operáltak, mint máskor.
– Ez azért fontos, mert mi olyan betegekkel foglalkozunk, akiknek tönkrement a tüdejük, és a koronavírus is gyakran ezt a szervet támadja - tette hozzá. A kijárási korlátozás és a határok lezárása sok helyen megnehezítette a donorszerzést. Lang György azonban felhívta a figyelmet arra, hogy míg Magyarország lezárta a határait az Eurotransplant, az európai országok közös donorelosztó szerve felé, addig Ausztria nem, és számos külföldi szervet ültettek be ebben a nehéz időszakban is. A koronavírusos betegen elvégzett műtétről az mondta, hogy a kilencórás műtét legnehezebb része a több hete halott tüdő eltávolítása volt, olyan pusztítást végzett a nő szervezetében a fertőzés. A beteg azonban már ébredezőfélben van, észleli is a külvilágot. Az új tüdeje jól működik, a vírust is legyőzte, de még hosszú lesz a felépülése. Lang György beszélt arról is, hogy Magyarországon a tüdőátültetési programot két rivális intézet, az akkor még Kásler Miklós vezette onkológiai intézet és a Semmelweis Egyetem valósította meg milliárdos beruházással, több év felkészüléssel. Megfogalmazása szerint a feszültség már a kezdetektől ott volt, és a szakításhoz is egy alapvető koncepciókülönbség vezetett. – Engem a Semmelweis Egyetem rektora kért fel a tüdőtranszplantációs program elindítására. Számomra ez nagy megtiszteltetés volt. Szívesen vállaltam, hiszen egybevágott a meggyőződésemmel, hogy a transzplantáció egyetemi környezetbe való. A Semmelweis Egyetemen akkor már sikeres vese-, máj-, és szívtranszplantációs programok futottak. Ezért ehhez a végtelenségig ragaszkodtam – az onkológiai intézet vezetőjének más elképzelése lett volna - magyarázta. A magyar tüdőtranszplantáció végül egyetemi keretek között, de az onkológiai intézet területén felépített klinikán folyt. Elmondása szerint az onkológiai intézet munkatársaival nagyon jó volt együtt dolgozni, az intézet menedzsmentje azonban végig ellenséges volt.
– Három évig vitorláztam ellenszélben, a mindennapokban ez működött, határhelyzetekben azonban már nem. Amíg csak kutatási projektek blokkolásáról volt szó, elviseltem, de amikor először úgy éreztem, hogy betegeket veszélyeztet az, hogy nem tudom érvényesíteni vezetői elképzeléseimet, nem tudok a szaktudásom alapján gyógyítani, azonnal döntöttem: én ehhez nem adom a nevem tovább

- jegyezte meg.

Hozzátette, hogy fájdalmas döntés volt, de azóta is nyugodtan alszik.
- Magyarországon kívül engem megbecsülnek, rendszeresen és számos országba hívnak nehezebb műtétekhez. Elrepülök, megcsinálom

- közölte.

A professzor beszélt arról is, hogy Magyarországnak szüksége lenne mindarra az innovációra, amit külföldről hazahoznak a szakemberek, de a hazatérők bezavarnak az itthoni feudalisztikus, hierarchikus, kapcsolatokra épülő világba. Ezt többek közt azzal magyarázta, hogy a kiválóság a középszerűségben érdekelt világot irritálja, mert tükröt tart neki.
Szerző

Müller Cecília: Nincsenek olyan egzakt számok, amelyek összehasonlíthatóak

Publikálás dátuma
2020.06.02. 11:58

Fotó: Botár Gergely / kormany.hu
Az országos tisztifőorvos szerint március 4. lehetett az az időpont, amikor az új koronavírus az országba érkezett.
Lakatos Tibor ezredes az operatív törzs kedd délelőtti tájékoztatóján elmondta, hogy a rendőri feladatok is átalakultak kissé a védekezés újabb szakaszában. A határátkelőkön továbbra is ellenőrzik a belépőket. Ellenőrzik a védelmi intézkedések betartását is, a hosszú hétvégén csak minimális esetben kellett intézkedniük. A házi karantén elektronikus ellenőrzését eddig 1979-en vállalták. 431 esetben kellett csak a helyszínen ellenőrizni, hogy betartják-e a házi karantént az illetékesek. Sajnos még mindig előfordul, hogy néhányan nem tartják be, ezért az elmúlt 24 órában 53 esetben kellett intézkedniük a rendőröknek. Felhívta a figyelmet az önkéntesség jelentőségére. Ebben - például a védőeszközök viselésében - pozitívak a tapasztalatok.  Müller Cecília országos tisztifőorvos megerősítette, hogy újabb 29 magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 3921 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Meghalt 5 idős, krónikus beteg, így már 532-en veszítették életüket a fertőzés következtében. 2160-an pedig már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 1229 fő, 49 százalékuk budapesti. Jelenleg 427 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 24-en vannak lélegeztetőgépen.  
Közölte, hogy egyértelműen lecsengőben van a járvány, tizedik napja tapasztaljuk ezt.

Beszélt arról, hogy nincsenek olyan egzakt számok, amelyek összehasonlíthatóak a világ országai között, mivel a szociális tényezők jelentősen tudják befolyásolni a járvány lefolyását. Elmondása szerint a nemek közötti lefolyást vizsgálva, a magyarországi fertőzöttek száma 58 százalékban nő, 42 százalékban férfi. Ennek egyik oka az, hogy a vírus jellemzően idős embereket betegített meg, és a nők átlagéletkora magasabb az országban. 
A 80 év felettiek a fertőzöttek 20 százalékát tették ki, míg a legtöbb beteget, 25 százalékukat a 65-79 éves korosztályból regisztrálták.

Az 50-59 év közöttiek 15, a 40-49 év közöttiek 14 százalékot tettek ki. A fiataloknál kevés esetben mutatták ki a betegséget, így a 19 év alattiaknál 85, ebből a 14 év alattiaknál 54 pozitív esetet találtak.  Továbbra is Budapest a legérintettebb. Míg országos átlagban 100 ezer főre 40 pozitív eset jut, addig a fővárosban ez a szám 106. Békés megyében a legalacsonyabb ez az adat, ott mindössze 3 eset volt 100 ezer főre vetítve a teljes járvány alatt. Március 4-én mutatták ki igazoltan a betegséget Magyarországon először. A legtöbb fertőzést a 15. héten tapasztalták, a legtöbben pedig a 16. héten veszítették életüket a COVID-19 következtében, akkor 91 ember halt meg. Elmondta, hogy az influenza-vírus minták vizsgálatakor maradt ezer minta a Nemzeti Egészségügyi Központban. Ezeket utólag megvizsgáltak koronavírusra, és csak egyetlen egy bizonyult pozitívnak.
Arról, hogy mikor jöhetett be a vírus az országba, azt mondta, hogy a március 4-én regisztrált adat, illetve az influenzára beérkezett minta is arról tanúskodik, hogy valóban március 4. lehetett az az időpont, amikor az új koronavírus az országba érkezett.

Újságírói kérdések:  Arra a kérdésre, hogy szükség volt-e rendőri intézkedésekre a hosszú hétvégén, Lakatos Tibor elmondta, hogy Budapesten a rendőrök a NAV munkatársaival, illetve közterület felügyelőkkel és polgárőrökkel együtt több mint 200-an ellenőrizték a szabályok betartását. Többnyire pozitívak a tapasztalatok a vendéglátóhelyeken is, mind a vendégeket, mind a szolgáltatókat tekintve. A tranzitforgalomban még mindig csak a kijelölt útvonalakon haladhatnak az áthaladó külföldi állampolgárok. Müller Cecília szerint elegendőek a bevezetett higiénés szabályok a vendéglátóhelyeken is, de kérte, hogy tartsák be továbbra is a másfél méteres távolságot. Úgy véli, szükségtelen a többletszabályozás. Azokat a tárgyakat, amelyeket sokan megfognak a vendéglátóhelyeken - például a fűszertartókat - érdemes többször fertőtleníteni. A „Szedd magad!” akciók most kezdődtek az országban, azok szabad térben vannak, de ott is kerülni kell a tumultust. Kilenc városban folynak kutatások arra, hogy kimutassák a kommunális szennyvízben a koronavírust. Erre Müller Cecília elmondta, hogy az ivóvízben nem terjed a vírus, mert az nagyon sérülékeny, és a klór nagyon gyorsan elpusztítja. A szennyvízben sem mutatták még ki sehol a világon, hogy azzal képes lenne terjedni. Ugyanakkor nagyon fontos előrejelző értéke van annak, hogy figyeljük a környezetünkben lévő vírus jelenlétét, mivel az összes, háztartásban elhasznált folyadék oda kerül. Ha nagyobb számban jelennének meg pozitív, de tünetmentes személyek, akkor a szennyvízből lehet következtetni arra, hogy ott van egy halmozódás. Budapesten sikerült kimutatni a vírus jelenlétét, mivel ott a legtöbb a pozitivitás, de vidéki városokban is megvizsgálják a mintákat. Ennek preventív jelentősége is van. Számos idősotthonban már többször is fertőtlenítettek, főként ott, ahol pozitív ápoltakat, illetve ápolókat találtak. Meddig tervezik fenntartani, hogy a külföldről érkezőknek két hét karanténba kell vonulniuk? Lakatos Tibor azt felelte, hogy nem szabad a veszélyhelyzetet és a beutazási korlátozást összemosni. A veszélyhelyzet az egy hazai, jogi állapot, amely a járvány terjedésének lassítását szolgálja. A beutazási korlátozás ennek része, de nem csak ettől függ, mivel indokolt egyes országok esetében, hogy onnan ne utazhassanak be, illetve karanténba vonuljon, aki onnan érkezik. Egyes országokban még mindig sok a fertőzött, és még mindig felfutó ágban van a járvány. A cél az, hogy a lehető legtöbb országra kiterjesszük az enyhítéseket, és ez már el is kezdődött. Az uniós gyakorlatok alapján alakítja Magyarország is a beutazási szabályrendszert. A fürdőket, uszodákat, strandokat a népegészségügyi szakemberek rendszeresen ellenőrzik, ez a nyári időszakban eleve kiemelt feladatuk. Egyelőre nem kaptak negatív visszajelzést, úgy tűnik, kellően óvatosak és jogkövetőek az állampolgárok.  Müller Cecília leszögezte, hogy nincs semmilyen garancia arra, hogy a légúton terjedő vírus teljesen megfogható a korlátozásokkal. A fertőzések csökkenésével az átadás lehetősége is csökken, arra viszont nincs garancia, hogy a vírus teljesen eltűnik a környezetünkből. Hangsúlyozta a járványügyi éberség fontosságát, ennek érdekében folyamatosan követni kell a járvány terjedését és mértékét. Arra a kérdésre, hogy eltörlik-e a PCR-teszthez kötöttséget, az országos tisztifőorvos azt válaszolta, hogy az egészségügyi eljárások igénybevételéhez csak akkor kell a teszt, ha felmerül a fertőzés gyanúja. Előzetesen kérdőívvel és testhőmérséklet mérésével ellenőrzi a szolgáltató, hogy felmerül-e a gyanú.
Szerző