Civileken is tesztelik az orosz hadsereg vakcináját

Publikálás dátuma
2020.06.10. 14:18

Fotó: Maksim Bogodvid / AFP/Sputnik
Az első katonai önkéntesek már kórházi karanténban vannak.
Civil önkénteseket is elkezdett felkészíteni a Covid-19 elleni vakcina klinikai tesztelésére az orosz hadsereg – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint az első ötvenfős, katonákból álló önkéntescsoport június 4. és 9. között kezdte meg a tesztelést megelőző kéthetes kórházi karantént. Kedden a civil önkénteseket is elhelyezték a Nyikolaj Burdenko katonai klinikán.
Szergej Sojgu védelmi miniszter május 26-án azt ígérte Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy a vakcina klinikai tesztelése július végére zárul le. Az oltóanyag kidolgozásában a tárca 48. központi kutatóintézetének szakemberei vettek részt.
Oroszországban hét kutatóközpont foglalkozik a Covid-19 elleni vakcina kifejlesztésével. Hat szérumon a novoszibirszki Vektor, kettőn a Biocard dolgozik. Május 22-én vált ismertté, hogy a katonai kutatókkal együttműködő Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet (NICEM) munkatársai elsőként és nem hivatalosan önmagukon próbálták ki az ott kifejlesztett vakcinát. A központ igazgatója, Alekszandr Gincburg akadémikus sikeresnek nevezte a kísérletet, az oltások nem jártak káros mellékhatással.
Oroszországban az elmúlt napon 8404-gyel 493 657-ra emelkedett az igazolt Covid-19-fertőzöttek száma a szerdán közölt hivatalos adatok szerint. Ez 1,7 százalékos napi növekményt jelent. Az újonnan diagnosztizált fertőzöttek 34,8 százaléka tünetmentes. Az aktív esetek száma 2198-cal 234 516-ra csökkent. A halálozások száma 216-tal 6358-ra, a gyógyulásoké pedig 10 358-cal 252 783-ra nőtt. Moszkvában a diagnosztizált fertőzések száma 1195-tel - a növekmény április 11. óta nem volt ilyen alacsony - 199 789-re, a halottaké 56-tal 3085-re, a gyógyultaké pedig 2796-tal 113 533-ra emelkedett.
Putyin és Sogju online megbeszélése
Fotó: Aleksey Nikolskyi / AFP/Sputnik
Az országban a járvány kezdete óta több mint 13,5 millió, az elmúlt nap folyamán pedig 238 600 laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával 320 590 embert tartanak megfigyelés alatt. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a CNN-nek nyilatkozva az orosz egészségügyi rendszer hatékonyságával magyarázta az alacsony halálozási rátát, az igazolt fertőzöttek számának nagyságát pedig a kiterjedt teszteléssel.
 Az Eho Moszkvi ellenzéki hangvételű rádió szerdán a fővárosi anyakönyvi adatokra hivatkozva azt jelentette, hogy Moszkvában májusban csaknem 57 százalékkal volt magasabb a halálozások száma az előző három év átlagánál. Legutóbb 2010 augusztusában járt 15 700 körül a halálozások száma, amikor néhány napig szokatlanul meleg volt és a város levegőminőségét tőzegtüzek is rontották.
Szerző

Olof Palme meggyilkolása: valóban a tettest nevezték meg?

Publikálás dátuma
2020.06.10. 12:45
Olof Palme
Fotó: AFP
Régi rejtély oldódott meg Svédországban. A rendőrség sajtótájékoztatóján bejelentette, Stig Engström ölte meg 1986-ban a legendás miniszterelnököt, Olof Palmét.
 Krister Petersson főügyész bejelentette, lezárják a Palme-gyilkossággal kapcsolatos nyomozást, mivel megoldották az ügyet, a feltételezett elkövető azonban már nem él, 2000-ben önkezével vetett véget életének. Palmét 1986-ban hátba lőtték, amikor feleségével, Lisbettel hazafelé tartott egy stockholmi moziból, Halála sokkolta a svéd társadalmat és a tegnapi sajtótájékoztatóval régi sebeket szakítottak fel.
A merénylet helyszíne
Fotó: AFP
Mivel a gyilkosság a svéd főváros egyik legforgalmasabb útján történt, tucatnyi tanú számolt be a történtekről és mintegy tíz embert hallgattak ki, ám egyiküket sem tartóztatták le. Palme özvegye egy kisstílű drogkereskedőt azonosított elkövetőként, a férfit 1989-ben elítélték, de bizonyíték hiányában felmentették. A nyomozók munkáját finoman fogalmazva az sem segítette, hogy 130-an vallották be a gyilkosságot, ráadásul rendre újabb és újabb nyomok és tanúk kerültek elő a semmiből, új utalásokkal. Petersson 2017-ben vette át a nyomozást, mivel korábban több ügyet sikerült felgöngyölítenie, többek között ő tárta fel a 2003-ban meggyilkolt svéd külügyminiszter, Anna Lindh megölésének hátterét. A tanúk közé tartozott Engström is, aki ugyanakkor sokáig nem tartottak gyanúsítottnak. Sokáig a dél-afrikai apartheid rezsimet tartották a gyilkosság megrendelőjének, mivel Palme a Nelson Mandela által fémjelzett Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) nagy támogatója volt. Az apartheid eltörlése után a dél-afrikai titkosszolgálat minden, az ügyet érintő információt megosztott a stockholmi nyomozóhatóságokkal. Göran Björkdahl svéd diplomata, aki hazája rendőrségtől függetlenül próbálta megoldani a gyilkosságot, meg volt győződve arról, hogy Pretoria rendelte meg Palme megölését. Ezt a gyanúját erősítette meg Chris Thirion is, aki az aparteid rezsim utolsó éveiben a katonai hírszerzés elnökhelyettese volt: 2015-ben úgy vélte, Dél-Afrika állhatott a gyilkosság mögött.
Mások már egy idő óta azt hangoztatták, Stig Engström egyedül, megbízók nélkül követte el a merényletet Palme szociáldemokrata nézetei miatt. Ezt az elméletet erősítette meg szerdán a stockholmi rendőrség is. Engströmöt a „Skandia-embernek” nevezték, mert a svéd biztosítótársaságnál dolgozott, közel a gyilkosság helyszínéhez. Engström olyan kaliberű pisztollyal gyakorlatozott, amilyennel Palméval is végeztek, s közismerten jobboldali nézeteket vallott. 2018 májusában a svéd Filter című magazin egy 12 évig tartó nyomozás részleteit osztotta meg az olvasókkal. Az aktában arra a következtetésre jutottak, hogy Engström lehetett az elkövető, mert az ő személyisége mutatja a legtöbb egyezést a szakértők által felvázolt elkövetőjével. Közvetlenül a gyilkosság után saját maga jelentkezett tanúként a rendőrségen. Még a televízióban is felvázolta mindazt, amit a gyilkosság körülményeiről tudott. Azt is közölte, azért tűnt fel olyan gyorsan a tett színhelyén, hogy segítse a rendőrség munkáját. De valóban megoldódott-e a rejtély? A diplomata Björkdahl szerint szó sincs erről, mert a nyomozók nem tárták fel kellőképpen a dél-afrikai szálat. Hasonlóképpen vélekedett egy másik exdiplomata, Jan Stocklassa, svéd író, aki szerint a rendőrség ezúttal is az egyszerűbb megoldást választotta azt állítván, hogy magányos farkas volt az elkövető. Björkdahl szerint hiba lezárni a nyomozást, ezt addig nem lehetne megtenni, amíg minden kétséget kizáróan ki nem derül, ki a tettes.

Megviselte a karantén a "járványbörtönbe" kényszerült olaszok több mint felét

Publikálás dátuma
2020.06.10. 10:14

Fotó: Juliette PAVY/Hans Lucas / AFP
Szorongással, depresszióval élték meg a koronavírus-járvány miatti bezártságot.
Olaszországban március 11-én állt le a termelés, a kereskedelem, és ekkor lépett életbe a május 18-ig tartó kijárási korlátozás, amelyet június 3-án oldottak fel teljesen. A több mint két hónapos járványidőszakot az olaszok 52,6 százaléka élte meg szorongással és depresszióra utaló tünetekkel. A felmérésben megkérdezettek több mint 5 százalékánál súlyos depressziós zavar alakult ki. A "bezárástól" elsősorban a nők, a munkájuk elvesztésétől tartók és a Milánó térségében élők szenvedtek, mivel az észak-olasz város térségében betegedtek és haltak meg a legtöbben.
A polgári védelmi hatóság kedd esti adatai szerint az aktív fertőzöttek száma valamivel kevesebb mint 33 ezerre csökkent már, miközben a gyógyultaké meghaladja a 168 ezret. Kórházban már csak mintegy 4500 beteget kezelnek, és 263-ra esett vissza az intenzív osztályon tartózkodók száma. A halottak száma elérte a 34 043-t, miután 79 újabb halottat regisztráltak, de köztük korábban elhunytak is vannak, akiket Abruzzo tartomány megkésve regisztrált.
A gyógyultakat és a halottakat is számolva a diagnosztizált fertőzöttek száma elérte a 235 561-t. Egy nap alatt 283 új fertőzöttet szűrtek, ebből 192-t Lombardiában, ahol 15-en haltak meg a hétfői 32-höz képest. Az északnyugati régióban több mint 2600-an vannak kórházban, és február 23. óta először száz alá csökkent az intenzív osztályon kezeltek száma. Lombardiában újranyitották az idősotthonokat, ahol február utolsó napjaiban szüntették be a rokonlátogatást. A huszonegy olasz tartományból tízben egy beteg sem halt meg az utóbbi egy nap alatt, tizenhat tartományban tíz alatt volt az újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma. 
A sokáig járványmentes Molise és Basilicata tartományban azonban új betegeket regisztráltak. Az egészségügyi hatóságok a járványgörbe alakulását folyamatosan monitorozzák, kiemelten figyelve, miként alakulnak majd a számok tizenöt nappal a június 3-i teljes nyitást követően. Jelenleg minden adat csökkenést mutat, kivéve a halottak napi számát, amely továbbra is a leglassabban csökken, és hetek óta nem süllyed napi ötven alá.
Szerző