Előfizetés

Érthető, miért hallgatott a rendőrség: megszereztük a rémhírterjesztés miatt indított eljárások adatait

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.06.10. 14:41
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Népszava birtokába jutó számok kérdésessé teszik, van-e értelme a kommentelők elleni látványos rendőri akcióknak.
Rendőrök nyomulnak be egy vidéki családi ház konyhájába. A kamera követi, ahogy az egyenruhások mobilokat foglalnak le, fotóznak, majd a szolgálati autóhoz kísérik a kitakart arcú, de láthatóan megszeppent háziasszonyt, idős férfit. 

A véleményközlésért, tényekért is kihallgatás járt

Ehhez hasonló videókat gyakran osztott meg a police.hu a járvány felívelő szakaszában, amikor a kormány a koronavíruson túl a rémhír-terjesztők ellen is hadjáratot indított. Lapunk egymás után számolt be a hasonló ügyekről - az országos botrányt azonban az a két eset váltotta ki, amikor a rendőrök a járvánnyal kapcsolatos véleményközlés miatt vitték el kihallgatásra a Momentum gyulai, mozgássérült tagját és egy 64 éves szerencsi férfitA szerencsi gyanúsított „bűne” az volt, a kijárási korlátozások feloldása miatt üzent a „Drága vezetőnek”, a gyulai momentumos pedig arról írt, hogy hány ágyat szabadítottak fel a helyi kórházban - őt egyébként a város fideszes vezetője jelentette fel.
Mindkét esetben megszüntették az eljárást, Varga Judit igazságügyi miniszter pedig azzal védte a rendőröket, hogy „csak az nem hibázik, aki nem dolgozik”. 
Véleményünk szerint itt inkább arról van szó, hogy az hibázik, aki nem érti vagy akarja érteni a feladatot.

A koronavírus-törvény adta felhatalmazás ugyanis ijesztően tág körben teszi büntethetővé a járvánnyal kapcsolatos megszólalásokat: lényegében az ellen is eljárást lehet indítani, aki tényszerű adatokat közöl, de  "ferdítve" teszi azt. Hogy  pontosan mi jelent ferdítést, azt már a jogértelmező szándékaira bízza a gumitörvény.

Kíváncsiak lettünk az eljárásokra

Emiatt is fordultunk május 15-én az Országos-Rendőr-főkapitánysághoz: az operatív törzs aznapi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy addigra 90 esetben indítottak büntetőeljárást rémhírterjesztés gyanújával. Levelet küldtünk az ORFK-hoz, hogy kiderüljön, a 90 eljárásból hányat zárt már le a rendőrség, és milyen eredménnyel, hány ügyben tettek vádemelési javaslatot – és hány ügyben mondta ki az ügyészség, hogy valójában nincs szó rémhírterjesztésről. 

Négy hétig dolgoztak fél oldalon

Megkeresésünkre két percen belül visszaigazoló email érkezett: „Válaszunkig szíves türelmét kérjük” - jött a sablonüzenet. A türelemre szükség is volt, az Országos Rendőr-főkapitányság ezután hosszú hetekig tétlen maradt; telefonos érdeklődésünkre olyan válaszokat kaptunk, hogy „már készül”, „dolgoznak rajta” - eközben a kijárási korlátozásokra vonatkozó kérdéseinkre 4 napon belül reagáltak. A hosszas hallgatásnak az vetett véget, hogy június 9-én jeleztük: a csendnek is van hírértéke, és ha másként nem megy, közérdekű adatigénylést küldünk nekik.

Nem tették volna a kirakatba

Szerdán már meg is érkezett a (saját, visszaküldött kérdéseinket nem számítva) alig féloldalas levél; a válasz pedig azt is érthetővé tette, hogy miért ültek rajta ilyen sokáig. Mint megtudtuk, az említett 90 rémhírterjesztés miatti eljárás során összesen kilenc embert hallgatott ki a rendőrség május 15-ig. Ugyaneddig a 90 eljárásból 61-et zártak le, ebből kettő jutott el vádemelési javaslatig. Az ORFK megfogalmazása szerint "a többi esetben jellemzően a feljelentés elutasításáról döntött a rendőrség. " Az is érdekes, hogy bár konkrét számadatokat kértünk, az ORFK a "jellemző" kifejezéssel mosta el a tényleges mennyiséget.
Az  viszont tudható, hogy május közepéig lezárt ügyekből kettő jutott el a vádemelési javaslatig. Ezek egyikében az ügyészség helyt adott gyanúsítás ellen benyújtott panasznak, „megszüntetve az eljárás alá vont személy gyanúsítotti jogállását.” Bár a hatóság válaszából nem ez nem derül ki, valószínűleg éppen a gyulai esetről van szó.
Magyarán, a május közepéig lezárt 61 rendőri eljárás nagy többségét maga a rendőrség kukázta ki, és csak egy nyomozást folytatott tovább az ügyészség.

Később persze több eset is a vádhatóság előtt köthetett ki – jelenleg 124 ügyben folyik nyomozás-rémhírterjesztés gyanújával – és tudunk olyan ügyről, amiben két békéscsabai vádlottat végül közérdekű munkára ítéltek.

Egy kommentelőre három járőrautó?

Az viszont, hogy csak eljárások elenyésző töredékében történt valójában bűncselekmény, több kérdést is felvet a rendőrség munkájával kapcsolatban. Például, hogy rendőrök miért nem csak a feljelentés és az ügy előzetes alapos mérlegelése után vonulnak ki nagy erőkkel a célkeresztbe került kommentelőkhöz. Hiszen az biztos nem felkészültségüket, a jogszabályi háttér ismeretét mutatja, hogy a 61 eljárásukból a túlnyomó többség bűncselekmény hiányában zárult le.  Vagy hogy a politikai üzeneten – a kormányt és a járványügyi intézkedéseket szapulók befenyítésén kívül – mi értelme annak, hogy senkinek sem ártó civileket zsuppolnak kamerák előtt rendőrautóba. A megélhetési fake news oldalak lekapcsolásánál talán indokolt lehet, visszatartó erővel bírhat a látványos rendőrségi akció. Minden más esetben viszont csak félelmet és indulatokat szül.

Világháborús bombát találtak Ferencvárosban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.10. 14:29

Fotó: Honvédelem.hu
Mintegy 700 méter sugarú körben kell kiüríteni az érintett területet.
A Ferencvárosban múlt pénteken talált második világháborús bombát csütörtökön fogják hatástalanítani a helyszínen - közölte a Magyar Honvédség tűzszerész ezredének kommunikációs tisztje az MTI-vel. Gajdos Milán hadnagy elmondta: a második világháborús, 500 kilogrammos, amerikai gyártmányú légibomba a Kvassay Jenő út és a Duna közötti zárt építési területen került elő. Hozzátette: a robbanótest biztonságos elszállításához a helyszínen kell hatástalanítani a bombát, ezért mintegy 700 méter sugarú körben kell kiüríteni az érintett területet. Tekintettel arra, hogy az állampolgári korlátozások több forgalmas útvonalat érintenek majd, a tűzszerész műveletre június 11-én, csütörtökön az esti-éjszakai órákban kerül sor - tette hozzá.  

Brüsszel: nem mond igazat a magyar kormány

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.06.10. 13:46

Fotó: Michel Christen / Európai Parlament
Bár a kabinet az emberektől kér támogatást, mert szerintük Brüsszel meg akarja változtatni az alaptörvényt, ez nincs így.
Álhírnek minősítette a nemzeti konzultációban szereplő egyik állítást Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke. A politikus egy újságírói kérdésre válaszolva cáfolta, hogy Brüsszel az alkotmány megváltoztatására akarja kényszeríteni Magyarországot azért, hogy fogadjon be migránsokat. Az ezzel kapcsolatos kijelentést a kérdőív 13. pontja tartalmazza: 
“Brüsszel arra készül, hogy megtámadja a magyar alkotmány bevándorlással kapcsolatos szabályait. Arra akarnak kényszeríteni bennünket, hogy megváltoztassuk Alaptörvényünk migrációt tiltó rendelkezéseit. Ön egyetért azzal, hogy a magyar kormány a Brüsszellel való nyílt konfliktus árán is tartson ki a bevándorlást tiltó szabályok mellett?”

 A bizottsági alelnök hozzátette: Brüsszelben senki sem kérdőjelezi meg a tagállamok jogát, hogy nemzeti konzultáció formájában kérdezzék meg az állampolgárok véleményét. Sőt, az efféle referendumokat kifejezetten hasznosnak ítélik. Jourová ugyanakkor emlékeztetett, hogy nem ez az első eset, hogy a kormány — finoman szólva — félrevezető információkat terjeszt az Európai Bizottságról. A politikus a 2017. áprilisában indított “Állítsuk meg Brüsszelt!” kampányra gondolhatott, amelyre az Európai Bizottság akkor tételesen, írásban válaszolt, pontról-pontra meghazudtolva a kormány állításait. Elképzelhető, hogy az uniós testület most is ezt az utat fogja választani, érzékeltette az alelnök, hozzátéve, hogy egyelőre nem hoztak döntést. Eric Mamer bizottsági szóvivő mindezt azzal egészítette ki, hogy a magyar kormány az Európai Unióval kapcsolatos állítások, illetve kérdések megfogalmazása előtt természetesen nem egyeztetett Brüsszellel.
- Az Európai Bizottság szisztematikusan dolgozik a migráció elleni hatékony fellépés gyengítésén - reagált a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár az MTI-nek. Kovács Zoltán szerint állítását igazolja, hogy az előző bizottság a többi között politikailag megtámadta a kerítésépítést, és folyamatosan olyan civil szervezetekkel dolgozik együtt, "amelyek egyértelműen támogatják, sőt szervezik az illegális migrációt". Az államtitkár emlékeztetett: a bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a tranzitzónák ügyében, a jogi határzár ügyében és a "Stop Soros" törvény ügyében is. A politikus szerint ezek is azt igazolják, hogy a bizottság el kívánja venni azokat az eszközöket a tagállamok, elsősorban Magyarország kezéből, amelyekkel hatékonyan tud fellépni az illegális migráció ellen. Kovács Zoltán hozzátette: a 2021-2027-es pénzügyi ciklus esetében az Európai Bizottság háromszorosára emelné a civil szervezetek támogatását, amelyek között jelentős számban vannak migrációpárti szervezetek is. Megjegyezte: Vera Jourovának a Soros Györgyhöz és a Soros György-féle szervezetekhez fűződő tevékenysége egyértelműen látható és egyértelműen migrációpárti felfogásról tanúskodik. Az “Állítsuk meg Brüsszelt!” című nemzeti konzultációra adott válaszaiban az Európai Bizottság egyszer már nyíltan megcáfolta a kormány azon állítását, hogy “Brüsszel kényszeríteni akarja Magyarországot, hogy illegális bevándorlókat engedjünk be”. A Jean-Claude Juncker vezette testület akkor azt írta: “Az Európai Unió küzd az illegális migráció ellen, és segíti a tagországok külső határigazgatás terén végzett munkáját”. A 2017-es nemzeti konzultációval szemben a mostani nem elsősorban az EU tevékenységét veszi célba, ettől függetlenül szerepel benne néhány további állítás, amely közvetve kapcsolódik a közösség tevékenységéhez. Ezek közé tartozik az a kijelentés, amely a tranzitzónák bezárásáról hozott európai bírósági döntést összemossa Soros György egymillió migráns betelepítésére vonatkozó állítólagos tervével. Egy másik szerint Soros azzal állt elő, hogy az EU országai vegyenek fel hatalmas kölcsönöket örökkötvények formájában, amellyel szakértők szerint adósságrabszolgaságba taszítaná a nemzeteket. Bár az üzletember valóban cikkezett örökkötvények kibocsátásának lehetőségéről, az Európai Bizottság terveiben ez egyáltalán nem szerepel. A testület egyik illetékese egy újságíróknak tartott korábbi háttérbeszélgetésen éppen a tagállamok várható ellenállását nevezte meg annak okaként, hogy eszükbe sem jutott az örökkötvények ötletével előrukkolni.