Előfizetés

Gyász után düh Olaszországban

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.06.11. 16:24
Gyász Bergamóban
Fotó: PIERO CRUCIATTI / AFP
Keresik a felelősöket, ki tehetett arról, hogy Lombardia a koronavírus-járvány gócpontjává vált. Ezzel kapcsolatban Giuseppe Conte kormányfőt is meghallgatják.
Itália már túlvan a koronavírus okozta sokkon. Bár az ország hozzászokott a politikai válságokhoz, az eltelt 74 év alatt 65 kormány szolgált, amivel csúcstartó Európában, olyan krízisre, mint amilyet a járvány kitörése után átélt, nem volt példa a második világháború óta. S bár a járvány halálos áldozatainak számában Olaszország már nem csúcstartó a kontinensen, hiszen az Egyesült Királyság megelőzte, az emberek tudatában talán örökre megmaradnak a képsorok, ahogy katonai szállítójárművek vitték el a halottakat a kórházakból. A vírus még nem tűnt el Itáliából, naponta mintegy kétszázan fertőződnek és több tucatnyian halnak meg. Továbbra is Lombardiában a legrosszabb a helyzet, az új fertőzések mintegy kétharmadát az északi régióban regisztrálják. A lapokban ugyanakkor már alig foglalkoznak a legújabb adatokkal. Annál többet lehet személyes beszámolókról olvasni, amelyek arról tanúskodnak: rossz lépések sora, a szervezés hiánya, a nemtörődömség vezetett ahhoz, hogy Észak-Olaszország a járvány gócpontjává vált. Az áldozatok hozzátartozói szervezetet hoztak létre azzal a céllal, hogy feltárják a drámai eseteket és választ találjanak arra a kérdésre: kiket terhelt felelősség a járvány itáliai tombolása miatt. Az „Elítéljük – Igazságot és igazságosságot a Covid áldozatainak” nevű szervezet elnöke, Cristina Longhini például arról számolt be a La Repubblica hasábjain, hogy édesapját lényegében hagyták meghalni a kórházban. Ő mintegy félszáz társával tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a járvány által különösen sújtott Bergamóban, ahol egy, a napokban közzétett felmérés szerint már az itt élők több mint felében képződött antitest a Covid-19-cel szemben. Országosan összesen 200-an kérték az igazságszolgáltatás segítségét.
Laura Capella ötvenedmagával tett feljelentést, mert hozzátartozóik meghaltak
Fotó: Marco Panzetti / AFP/NurPhoto
Olaszországban a sokkot, az elkeseredést és a gyászt a düh váltotta fel. Ezért vizsgálat is indult azzal a céllal, hogy feltárják, mi vezetett a lombardiai tragédiához. Az ügyészség Giuseppe Conte miniszterelnök meghallgatását is kezdeményezte, akinek a válságkezelésével egyébként nagyon is elégedettek voltak honfitársai. Médiaértesülések szerint nem csak tőle, hanem Roberto Speranza egészségügyi minisztertől és Luciana Lamorgese belügyi tárcavezetőtől is válaszokat várnak. Bergamóban már több vizsgálat is zajlik. A lombardiai regionális hatóságokat súlyos mulasztásokkal vádolják. Március elején ugyanis nem rendelték el a karantént két kisebb, Bergamo melletti település, Nembro és Alzano Lombardo számára. Bár a két kisvárosban összesen nem élnek 25 ezren, a járványnak mindkét helyen különösen drámai következményei lettek, igen magas volt a fertőzöttek és a halálos áldozatok száma. Egyes szakértők szerint ha vesztegzár alá helyezték volna a két települést, akkor Lombardia sem vált volna gócponttá. Contének arra kell választ adnia, miért nem hozta meg ezt a döntést függetlenül attól, hogy erre egyesek kifejezetten kérték. De valóban felelősség terheli-e a kormányfőt? A miniszterelnök már márciusban éles bírálatokkal illette a helyi hatóságokat a rossz válságkezelés miatt. A régiót Attilio Fontana, a jobboldali populista Liga politikusa irányítja. Részben a drámai lombardiai helyzet vezetett ahhoz, hogy országosan csökkenésnek indult Matteo Salvini volt belügyminiszter pártjának népszerűsége. Persze ez csak az egyik ok, a másik az, hogy Salvini sokszor keveredett önellentmondásba, s bizonyságát adta annak: nem lehet a szavára adni. (Az SWG, a Tecne és az Euromedia ügynökség szerint időközben megállt a Liga népszerűségének hanyatlása, az Ixe és a Termometro Politico szerint nem.) Fontanát és a helyi egészségügyi minisztert, Giulio Gallerát a napokban már kihallgatták az ügyészség kezdeményezésére. Azt állították, nem az ő felelősségük volt a vesztegzár elrendelése, hanem a római kormányé. Vagyis minden felelősséget áthárítottak Contéra. A kormányfő ezzel kapcsolatban azt közölte, ha Lombardia kezdeményezte volna, akkor a kabinet elrendelte volna a karantént Nembro és Alzano Lombardo számára.
Elsőként, február 21-én, Codogno települését helyezték vesztegzár alá, majd további városok következtek. Ezután a szomszédős Venetóban, majd Piemontéban és Emilia Romagnában is hasonló intézkedéseket hoztak. Lombardiában 16 ezren vesztették életüket a járvány következtében, ami az összes olaszországi áldozatnak majdnem a fele. A helyi vezetést elsősorban azért teszik felelőssé, hogy az idősotthonokra nem figyelt oda kellőképpen. Az újabb megbetegedések ellenére Olaszországban már reményt keltő a járványhelyzet. Az olasz kormány tanácsadótestülete, a Legfőbb Egészségügyi Tanács (CTS) elnöke, Franco Locatelli szerint folyamatosan csökken a fertőzések száma, de továbbra is tartani kell a szociális előírásokat. Hozzátette azonban, semmi sem bizonyítja azt, hogy a vírus gyengült volna, amit több virológus is állított.

A román ombudsman vizsgálja, hogy kínozzák-e a betegeket a kórházi karanténban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.11. 15:45

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Az alapjogi biztos emlékeztetett rá: az ENSZ szerint minden olyan hely fogdának minősül, ahol valakit akarata ellenére tartanak bezárva.
Romániában az alapvető jogok biztosa vizsgálatot indított a koronavírussal fertőzöttek ápolására szakosodott kórházakban, hogy kiderítse: nem kínozzák-e a betegeket ,írja az MTI.  Renate Weber ombudsman - a román hivatalos megnevezés szerint a nép ügyvédje - csütörtökön kiadott közleményében az ENSZ kínzás elleni bizottságának meghatározására hivatkozott, amely szerint minden olyan hely, ahol egy embert akarata ellenére karanténban tartanak, fogdának minősül. 
Szerinte a jelen helyzetben tekintettel kell lenni arra, hogy a "Covid-kórházakat" a beutaltak csak a hatóságok engedélyével hagyhatják el, és tünetmentes fertőzötteket is megfigyelés alatt tartanak bennük, a beutalás megtagadásának lehetősége nélkül.

 Az embertelen, megalázó bánásmód megelőzését célzó felhatalmazására hivatkozva az ombudsman körlevélben kért tájékoztatást az érintett kórházaktól az általuk alkalmazott eljárásokról. Az intézményeknek pedig a beutaltak tudomására kell hozniuk, hogy a nép ügyvédje honlapján online kérdőívet tölthetnek ki emberi jogaik érvényesítéséről. Nelu Tataru egészségügyi miniszter "sebészi minőségében" érthetetlennek nevezte, hogyan minősülhet a kórház börtönnek és az ott alkalmazott kezelés kínzásnak, miért kell a járvány elleni harc első vonalában küzdő, életeket mentő egészségügyi alkalmazottaknak ezt a vizsgálódást elviselniük. Kormányzati tisztségviselőként azonban tájékozódni fog, hogy a hatályos jogszabályok alapján megalapozott-e az ombudsman vizsgálata - tette hozzá a tárcavezető.  Romániában az ombudsman óvásának helyt adva helyezte hatályon kívül az alkotmánybíróság azt a sürgősségi kormányrendeletet, amelynek alapján hatalmas bírságokkal sújtották a kijárási tilalom megszegőit a koronavírus-járvány miatt bevezetett rendkívüli állapot idején. Renate Weber a - rendkívüli állapotot május közepén felváltó - veszélyhelyzetről szóló jogszabály ellen is alkotmányossági óvást emelt. Keresete nyomán a taláros testület értelmező határozatában leszögezte: a veszélyhelyzet idején a polgárok szabadságjogait csak a parlament korlátozhatja, a kormány ezt nem teheti meg. 

A beteg nem rab, az ápoló nem pribék - válaszolt a kormány

 "A páciensek nem rabok, orvosaik és az egészségügyi alkalmazottak pedig nem pribékek" - szögezte le csütörtök délután kiadott közleményben a román kormány az az ombudsman akciójára reagálva. A kabinet értékelte, hogy az ombudsman komolyan veszi a polgárok alkotmányos szabadságjogainak védelmét, de a valóság eltorzításának minősítette a Covid-19-ben szenvedők kezelésére kialakított kórházak besorolását a büntetésvégrehajtó intézetek kategóriájába. Az ilyen üzenetek felesleges nyomást gyakorolnak az egészségügyi személyzetre, és megingathatja a páciensek és családtagjaik bizalmát. A páciensek a 2003 óta hatályos betegjogi törvény védelmét élvezik Romániában, beutalásuk pedig a koronavírus terjedésének megfékezését célozza - hangsúlyozta a bukaresti kabinet.

Őrizetbe vették az olajszennyezést okozó hőerőmű három vezetőjét

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.11. 15:05

Fotó: IRINA YARINSKAYA / AFP
Az olajtartályt, amely már 2018 óta javításra szorult volna, annak ellenére is tovább használták, hogy nem felelt meg az ipari biztonsági előírásoknak.
A hatóságok Nornickel bányavállalathoz tartozó Norilszki-Tajmiri Energetikai Vállalat (NTEK) 3. erőművének igazgatóját, Pavel Szmirnovot, az üzem főmérnökét, Alekszej Sztyepanovot és helyettesét, Jurij Kuznyecovot vették őrizetbe, ipari létesítménynek a természetvédelmi szabályok megszegésével történő üzemeltetése címén – közölte szerdán az orosz Nyomozó Bizottság (SZK). 
Nyikolaj Utkin, a Nornickel alelnöke és sarkvidéki leányvállalatának igazgatója az intézkedést indokolatlannak és eltúlzottnak nevezte.
A hőerőmű egyik tartályából május 29-én több mint 21 ezer tonna dízelolaj folyt ki. Szvetlana Petrenko, az SZK szóvivője elmondta, hogy a nyomozás megállapította: a tartály már 2018 óta nagyjavításra szorult volna, ám annak ellenére is tovább használták, hogy nem felelt meg az ipari biztonsági előírásoknak.
A történtek miatt Vlagyimir Putyin elnök június 3-án szövetségi szintű rendkívüli állapot bevezetését rendelte el Norilszkban és a Tajmir félszigeten. Az erőmű kazánüzemének vezetőjét, Vjacseszlav Sztarosztyint már akkor őrizetbe vették.
A környezetvédelmi felügyelet (Roszprirodnadzor) bejelentette, hogy a balesetet a tartály betonalapjának megsüllyedése okozhatta, az első vizsgálatok szerint. A hatóság rámutatott, hogy az erőmű területén még három hasonló tároló található, amelyek műszaki állapota nem ismert.
Korábban elhangzott szakértői vélemények és sajtójelentések nem zárták ki, hogy a süllyedést a korábban örökké fagyott megolvadása okozhatta. A klímaváltozásnak ez a hatása komoly problémákat okozhat a sarkkörön túl gazdasági tevékenységet folytató országoknak.
Dmitrij Kobilkin környezetvédelmi miniszter szerdán elrendelte egy tárcaközi bizottság létrehozását a Norilszk környéki ökoszisztéma további romlásának megakadályozása érdekében. A rendkívül helyzetek minisztériuma közölte, hogy nemzetközi egyezmény alapján 14 külföldi műhold által készített felvételeket kapott a helyszínről.
A Greenpeace környezetvédő mozgalom szerint több mint három évtizede a norilszki volt a legsúlyosabb baleset az északi sarkvidéki övezetben, azóta, hogy az amerikai Exxon Valdez tartályhajó 1989 márciusában balesetet szenvedett Alaszka partjainál. Akkor 37 ezer tonna nyersolaj folyt ki.