Hiába riasztottak el mindenkit, tovább nehezítenék a menekültek életét

Az új szabályok bevezetése óta senki sem folyamodott menekültstátuszért - értesült a lapunk. A kormány ennek ellenére tovább csavarna egyet a rendszeren.

A kormány rendeletben határozhatná meg, hogy a menekültek melyik magyar nagykövetségen nyújthassák be a menedékjogi szándéknyilatkozatukat – derül ki abból a módosítóindítványból, amelyet a kabinet még ma elfogadna sürgősségi eljárással.

A változtatás – ha megszavazzák - azért lehet különösen aggályos, mert így a jövőben a kabinet elvben azt is megtehetné, hogy olyan schengeni határon kívüli magyar nagykövetséget jelöl ki a menekültek „előszűrésére”, ahová a menedékkérők nem tudnak eljutni. Például egy Szerbiában, a déli határ mentén várakozó menekülteknek kijelölhetnek egy olyan külképviseletet is, amely több száz vagy éppen több ezer kilométerre fekszik a tartózkodási helyüktől.

Mint arról beszámoltunk, néhány hete a kormány a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítélete következtében bezárta a déli határon létesített tranzitzónákat, ahol a zömében családos, illetve fiatalkorú menekültek vártak börtönszerű, embertelen körülmények között a menedékjogi kérelmük elbírálására.

A kabinet ezt követően olyan szabályokat fogadott el, amelyek a civilek szerint lényegében minimálisra csökkentette a menedékkérők lehetőségeit. A migránsoknak például a magyar külképviseleteknél kell szándéknyilatkozattal jelezniük: szeretnének Magyarországra utazni, hogy menekültstátuszért folyamodjanak. Az eredeti változatban még az összes külképviselet lehetséges ügyintézési helyszínként szerepelt, a módosítással feltehetően szűkítenék a kört, hogy ne lehessen bárhol a világon szándéknyilatkozatot benyújtani. Ezzel megakadályozhatnák például azt is, hogy a Törökországban várakozók nyújtsanak be ilyen dokumentumot.

Azok a menekültek sem lesznek azonban jobb helyzetben, akik eljutnak majd a kijelölt nagykövetségre. A május végén megjelenő – igen szűkszavú – rendelet szerint ugyanis a hatóságoknak 60 napjuk van a szándéknyilatkozatok elbírálására, azaz a menekültek két hónapig ellátás nélkül várakozhatnak arra, hogy eldőljön: a hazai hatóságok beengedik-e őket Magyarországra, hogy itt ténylegesen leadhassák a menekültkérelmüket, vagy sem.

A két hónap alatt a menekültügyi hatóság „távmeghallgatás keretében” kikérdezheti a menekültet a nagykövetségen, ha pedig jóvá hagyja az országba való belépést, akkor 30 napig érvényes ideiglenes engedélyt állít ki a számára. Ezzel már beléphet az ország területére, ahol megkezdődik a menekültügyi eljárás, ennek hiányában viszont még idáig sem jut el az ügye. A különös eljárás további magyarázata lehet, hogy a hatályos jog szerint az oltalom iránt folyamodó menekülteknek az ügyintézés alatt is szállást és ellátást kell biztosítani. Azonban mivel a szándéknyilatkozat formailag még nem jelent menekültkérelmet, így a nagykövetségeken nem kell elszállásolni és etetni őket.

Az új szabályok a kormány szempontjából eredményesek voltak. Míg korábban egy hónapban átlagosan több tucat menedékkérelem érkezett a magyar hatóságokhoz, most az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) lapunknak küldött tájékoztatásában azt írta: nem tudnak arról, hogy az új eljárásrend bevezetése óta bárki is adott le szándéknyilatkozatot a magyar külképviseleteknél. Az OIF azt nem részletezte, hogy ennek mi lehet az oka, a szándékosan túlbonyolított eljárás, vagy a vírushelyzetben fennálló utazási korlátozások.

Az OIF honlapján mindenesetre csak angol és magyar nyelvű nyilatkozat érhető el, míg a menekültek közül sokan nem, vagy csak alig beszélnek angolul. Ráadásul már semmilyen jogi segítséget sem kapnak: a megszüntetett tranzitzónába - a lélekölő körülmények ellenére - legalább a menekültek képviselői, ügyvédei be tudtak menni, akik segíteni tudtak az eljárások lebonyolításában és a jogorvoslatok során.