Nagy pénzen civakodnak az EU vezetői

A Brüsszelből vezényelt csúcstalálkozón a takarékosak és a költekezők, a szigor és a lazítás, a hagyományos és az innovatív büdzsé hívei között próbál majd hidat verni Charles Michel.

Döntés nem, csak az álláspontok tisztázása várható az EU vezetőinek pénteki videokonferenciájától, amelyen az állam- és kormányfők először cserélnek véleményt a közösség hosszútávú költségvetésének friss tervezetéről és az ahhoz szorosan kapcsolódó pénzügyi helyreállítási tervről. A hasonló érdekeket képviselő tagállamok lobbicsoportokba verődve igyekeznek érvényt szerezni a törekvéseiknek. A Brüsszelből vezényelt csúcstalálkozón a takarékosak és a költekezők, a szigor és a lazítás, a hagyományos és az innovatív büdzsé hívei között próbál majd hidat verni Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Magyarország a visegrádi négyek tagjaként harcol a javasoltnál több és enyhébb feltételekhez kötött közösségi támogatásokért, amelyekből leghamarabb a jövő évtől részesülhet.

Az Európai Bizottság május végén egy összesen 1850 milliárd eurós csomagot tett le a huszonhetek asztalára, amelyből 750 milliárdot javasol költeni a járvány miatt recesszióba sodródott gazdaság viszonylag gyors talpraállítására. (A maradék a hagyományos hétéves keretköltségvetés tervezetének összege).

A bizottsági elképzelés szerint a helyreállítási alapból 500 milliárdot osztanának szét a tagállamok között vissza nem térítendő támogatások, 250 milliárdot pedig hitelek formájában, már ha arra egyáltalán igényt tartanak. Az Európai Bizottság jövő januártól kötvénykibocsátással jutna a 750 milliárdhoz a tagállamok kezességvállalása mellett. A nagyon kedvezményes és hosszútávú hiteleket 2028-tól kezdődően 30 éven át kellene visszafizetni, jó esetben nem a tagállamok, hanem az EU közös adókkal feltöltött kasszájából.

A helyreállítási alapból Magyarország 13 milliárd eurót markolhatna fel, amelyből 7 milliárdot tenne ki a megigényelhető bizottsági kölcsönkeret. Elemzők szerint a V4-ek közül Lengyelország és Szlovákia kifejezetten jól járna a bizottsági ajánlattal, míg Csehország és Magyarország kezdő pozíciója kevésbé kedvező. Az országcsoport egyelőre összetart, a vezetők Lednicében elfogadott nyilatkozata — a magyar álláspontot is rögzítve — leszögezi: nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe azok az országok, amelyek megfelelően kezelték a járványt, viszont alacsony jövedelműek.

A megjegyzés célpontja mások mellett Olaszország és Spanyolország lehet, amelyek a legnagyobb szeletet hasíthatnák ki a gazdaságélénkítő csomagból. A közép-európai kvartett azért is kiáll, hogy a helyreállítási alap és a hosszútávú költségvetés magvát az EU hagyományos támogatási forrásai — a mezőgazdasági és kohéziós alapok — képezzék. Véleményük szerint a teljes költségvetési ciklus idejére fenn kellene tartani a felzárkóztatásra szánt pluszpénzek enyhített felhasználási szabályait.