Váratlanul csökkentette az alapkamatot az MNB

Négy év után csökkentette a kamatokat a jegybank, amely költekezésre és beruházásra buzdít mindenkit, mert így akár megúszhatjuk a recessziót is.

Minden elköltött forint, minden egyes bevásárlás, minden beruházás számít – így buzdította a magyarokat pénzszórásra Matolcsy György jegybankelnök keddi sajtótájékoztatóján – miután bejelentette, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa keddi ülésén négy év stabilitás után 0,9 százalékról 0,75 százalékra csökkentette alapkamatát. A MNB a hitelek árának jelzésértékű mérséklésével szeretné a lakossági fogyasztást és céges beruházásokat felpörgetni.

Ha ez sikerül, akkor a magyar gazdaság megúszhatja a recessziót: az első negyedévben ugyanis még 2,2 százalékkal nőtt a GDP, a járvány miatti korlátozások okán a második negyedre a jegybank hét százalékos visszaesést vár. Ha a jegybanki terveknek megfelelően meglódul a gazdaság a második fél évben akkor az éves növekedési ütem 0,3-2 százalék lehet az idén, vagyis az MNB hivatalos prognózisa szerint megúszhatnánk a recessziót.

Az MNB idei növekedési prognózisa még mindig kiemelkedően optimista, hisz a piac egyöntetűen 5-7 százalék körüli GDP-csökkenést jósol 2020-ra. Ugyanakkor metamatematikailag összejöhet a nulla közeli növekedés. A jegybank 2021-re már 3,8-5,1 százalékos sávba teszi a várható bővülést, 2022-re pedig 3,6 százalékra várja a GDP növekedését. Az MNB kedden nyilvánosságra hozta inflációs prognózisát is: idén és jövőre három százalék feletti drágulást várnak, 2022-re pedig beírtak kerek három százalékot – ami amúgy a jegybanki cél. Virág Barnabás a jegybank frissen kinevezett alelnöke szerint az alacsony inflációt támogatja a lanyha euróövezeti drágulás, illetve arra számítanak, hogy a válság miatt a hazai szolgáltatási szektorban jóval mérsékeltebbek lesznek az áremelések, mint az elmúlt években.

A jegybank elérte az árstabilitást, megőrizte a pénzügyi stabilitást, így van ereje és lehetősége a harmadik céljára a kormány gazdaságpolitikájának támogatására koncentrálni, ami nem más, mint, hogy nem eresztjük el gazdasági növekedés szempontjából a 2020-as évet – fogalmazott Matolcsy György a monetáris tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón. Ezért is lesz képes a magyar gazdaság 0,2-3 százalékos növekedésre 2020-ban, s ez kivételes siker lesz - jósolta előre az MNB elnöke. A jegybank ennek elősegítése érdekében négy év után újra a kamatcsökkentés eszközéhez nyúlt és az alapkamatot 0,9 százalékról 0,75 százalékra vágta – ezáltal is ösztönözve a cégeket a beruházásokra, illetve a lakosságot a fogyasztására –, vagyis, hogy a meglévő pénzüket nem megtakarításokba tegyék. A mostani kamatcsökkentés egyszeri jelzés értékű lépés – mondta Virág Barnabás alelnök, hangsúlyozva, hogy az MNB nem kezd kamatcsökkentési periódusba.

Teljes meglepetés volt a jegybank kamatcsökkentő lépése – kommentálta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Meglepetés, mert az elmúlt években a jegybank nem az alapkamat módosításával, hanem egyéb, nem konvencionális eszközökkel alakította a monetáris feltételeket. Az időzítés szintén meglepetés, volt, ugyanis erre nem most, hanem a következő hetekben, hónapokban számítottunk. A kamatcsökkentéssel a jegybank a járvány miatt visszaeső gazdaság élénkítését próbálja támogatni., emellett szerepet játszhatott a döntésben az is, hogy az elmúlt hetekben az amerikai jegybank a Fed mellett a régiós jegybankok is csökkentették az alapkamat szintjét – fogalmazott Németh Dávid.

A forintpiac idegesen fogadta a kamatcsökkentést, az euró árfolyama 349 forintról 350,8-ig emelkedett – ám hallva a jegybanki magyarázatokat kurzus visszament kamatcsökkentés előtti 349-es szintre, ami azonban még így is két forintos gyengülés a nap elejéhez képest. A kamatcsökkentés elvileg a forint gyengülését vetíti előre, ami kedvező az exportra termelő cégeknek, ám hátrányos magas importtal dolgozó vállalkozásoknak. A gyenge forint kedvez a turizmusnak – hisz olcsóbbak lesznek a magyar szolgáltatások, viszont nekünk magyaroknak még drágább lehet a külföldi tartózkodás, ez is egy jegybanki cél lehet. Varga Zoltán az Equilor vezető elemzője szerint, mind az euró-forint, mind a dollár-forint árfolyam-grafikonja arra utal, hogy a következő időszakban inkább forintgyengülés várható. Az euró-forint jegyzés kedden átlépte a 347,50-es szintet, a következő potenciális megálló 350 közelében húzódik, ezt követően pedig a 355-356-os zóna lehet elérhető - tette hozzá.