Előfizetés

Erdogan előbb biztosokat küldött, majd lelakatoltatta az ellenzékinek tekintett isztambuli egyetemet

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.30. 22:02
Recep Tayyip Erdogan és Ahmet Davutoglu 2016-ban
Fotó: KAYHAN OZER / Anadolu Agency via AFP
A hallgatókat rövid úton átteszik egy másik felsőoktatási intézménybe.
Recep Tayyip Erdogan török elnök egy kedden megjelent rendelettel bezáratta azt az isztambuli egyetemet, amelyet egykori szövetségese, Ahmet Davutoglu, az időközben ellenzékivé vált korábbi török kormányfő által is alapított Tudomány és Művészet Alapítvány (BISAV) hívott életre. A kormányzati közlöny szerint a török államfő a végrehajtó hatalom fejeként visszavonta az Isztambuli Városi Egyetem (Istanbul Sehir Üniversitesi) működési engedélyét. A döntés egyik előzményeként a török vezetés idén januárban biztosokat állított a BISAV élére. Az intézményt 2008-ban hozták létre, de hivatalosan 2010 őszén nyitotta meg kapuit a hallgatók előtt. A felsőoktatási tanács kedden azt közölte, hogy a bezárt intézmény tanulói a Marmara Egyetemre kerülnek át. Ahmet Davutoglu keddi sajtótájékoztatóján a török oktatási rendszer, az ország jövője és a fiatalok álmai elleni puccsnak nevezte a mostani lépést, de szerinte az egyetem újraéled majd. Az egyik alapító csaknem másfél évtizeden át volt a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) befolyásos politikusa. Tevékenykedett Erdogan külpolitikai tanácsadójaként, külügyminiszterként, majd 2014-től miniszterelnökként, illetve a párt elnökeként. Négy éve mondott le tisztségeiről, majd  egyre többször nyíltan bírálta a kormánypárt vezetését, tavaly decemberben pedig megalakította az ellenzéki Jövő Pártját.

Ezrek tüntettek a kórházi dolgozók nagyobb fizetésemeléséért Franciaország nagyvárosaiban

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.30. 20:58
A kórházakból az utcára vonultak Marseille-ben is
Fotó: CLEMENT MAHOUDEAU / AFP
Legalább nettó 300 eurós béremelést követelnek mindenkinek.
Több ezer francia kórházi dolgozó vonult ismét utcára kedden a nagyvárosokban, miután keveslik a kormány által a közegészségügyi dolgozók fizetésének emelésére javasolt 6,3 milliárd eurót. A tüntetés célja, hogy a szakszervezetek nagyobb nyomást tudjanak gyakorolni a kormányra a néhány nap múlva záruló egyeztetéseken.    A kórházi dolgozók fizetésének emelésekről a széleskörű egyeztetések május végén kezdődtek az egészségügyi minisztériumban. Olivier Véran tárcavezető szerdán közölte a szakszervezetekkel, hogy a kormány 6 milliárd eurót szán a közkórházakban és az idősotthonokban dolgozók fizetésének és bónuszának emelésére. Az összegből az ápolók és a kórházak technikai személyzete részesülne a tervezet szerint. A kórházi orvosokkal külön egyeztetést folytatott a kormány, az ő jövedelmeik emelésére 300 millió eurót szán az állam.

A francia kormány évekig csak ígért

Több szakszervezet azonban kevesli a megajánlott összeget, és legalább nettó 300 eurós béremelést követelnek minden kórházi dolgozónak, ami számításaik szerint legalább 7 milliárd euróba kerülne az államkasszának. A francia kórházi dolgozók már a járvány előtt is több megmozdulást rendeztek a munkakörülményeik javítását követelve. Emmanuel Macron 2017-es államfővé választása óta és 2019 november között négy sürgősségi csomagot hirdetett meg, de eddig nem sikerült a kormányzatnak a francia egészségügyben évtizedek óta ismert problémákat kezelnie. Bruno Le Maire gazdasági miniszter kedden ígéretet tett arra, hogy a kormány ezúttal rendezni fogja a közegészségügy helyzetét, de pontos összeget nem említett. Június 16-án a belügyminisztérium szerint 100 ezer, a szervezők szerint 180 ezer közegészségügyi dolgozó tüntetett 220 városban azért, hogy mielőbb megkapják azt a nagyobb állami ráfordítást, amelyet a koronavírus-járvány miatt kihirdetett karantén idején ígért meg a kormány.

Lassan felengedi a sorompót az EU

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.06.30. 17:53
Illusztráció
Fotó: JURE MAKOVEC / AFP
Július első napján, azaz szerdán megkezdődhet az Unió külső határainak fokozatos megnyitása. A lista összeállításakor a huszonhetek elsősorban az adott országra jellemző járványhelyzetet és a hatályban lévő korlátozó intézkedéseket mérlegelték bizonyos gazdasági és társadalmi megfontolások mellett.
Egyelőre 14 ország, illetve feltételesen Kína állampolgárai előtt nyílik meg az út a közösség területére - így döntött a kormányok képviselőiből álló EU Tanács a vártnál is hosszabb és keservesebb viták után. Egyelőre érvényben marad a beutazási tilalom nagyjából 150 állam, köztük az Egyesült Államok és Oroszország polgáraival szemben. A tagállamoknak nem kötelező végrehajtaniuk a tanácsi ajánlásokat, mivel a határőrizet nem tartozik a közösség hatáskörébe. Ugyanakkor nem javallott a partnerekkel történő egyeztetés nélkül fölengedniük a sorompót a kedvezményezettek listáján nem szereplő országok lakói előtt. A beutazási tilalom alól felmentett államok: Algéria, Ausztrália, Dél-Korea, Grúzia, Kanada, Japán, Marokkó, Montenegró, Ruanda, Szerbia, Thaiföld, Tunézia, Új Zéland és Uruguay. A kínaiak csak akkor nyerhetnek bebocsátást az EU területére, ha a pekingi kormány is úgy dönt, hogy beengedi az országba az uniós állampolgárokat. A négy európai miniállam — Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikán — lakói  illetve a brit állampolgárok ugyanolyan utazási szabadságot élvezhetnek, mint az EU polgárai. A lista összeállításakor a huszonhetek elsősorban az adott országra jellemző járványhelyzetet és a hatályban lévő korlátozó intézkedéseket mérlegelték bizonyos gazdasági és társadalmi megfontolások mellett. A feltételek között szerepel, hogy a beutazási szigorítások alól felmentést kapó államokban a 100 ezer lakosra jutó fertőzések száma nem haladhatja meg az EU átlagát az adatszolgáltatást megelőző 14 napban. Ugyanebben az időszakban a friss megbetegedéseknek stabil vagy csökkenő szintet kell mutatniuk. Számít az is, hogy az adott országban hogyan tesztelik a lakosságot, milyen a fertőzöttekkel való érintkezés nyomon követése, megfelelő-e az orvosi és a kórházi kezelés minősége és melyek a pandémia elterjedésének megfékezését szolgáló intézkedések. Nagy súllyal esik a latba, hogy a hatóságok megbízható információkat továbbítanak-e a járványügyi helyzetről. Az EU-s kormányok keményen lobbiztak egyes harmadik országok állampolgárainak beengedése ellen, illetve mellett. A turistaparadicsomnak számító tagállamok a lista kibővítését szorgalmazták, míg Magyarország például a nyugat-balkáni államok listára kerülése mellett kardoskodott. Az EU Tanács kéthetente felülvizsgálja a jegyzéket, és dönt a kibővítéséről vagy éppenséggel a szűkítéséról.