Csurka Café

Szinte nyílt titok, hogy a kormány egy liberális kígyófészeknek tekinti az SZFE-t, ezért biztos vagyok benne, hogy el akarják pusztítani – nem tegnap, hanem 2013-ban nyilatkozott így az Átlátszó egyik forrása annak kapcsán, hogy akárcsak több felsőoktatási intézmény költségvetését, akkor a Színház- és Filmművészeti Egyetemét (SZFE) is durván visszanyesték.

Az Állami Számvevőszék 2015-ben közzétett jelentéséből kiderül: míg az egyetem 2009-ben 883,3 millió forint állami támogatást kapott, 2013-ban ez az összeg 620,6 millió forint volt, azaz 29,7 százalékkal kevesebb. A hallgatói létszám ez idő alatt 268 főről 409 főre emelkedett, az oktatók létszáma 71 főről 42 főre csökkent. Utóbbi tény a pénzhiánynak is betudható, akárcsak a hathetes szénszünetek – az igazi rezsiharcok –, a beruházások, karbantartások és a produkciók elmaradása. Meglehet, végül Andy Vajna „liberális elhajlásának” rótták fel azt is, hogy a filmalap állta a vizsgafilmek költségét. Így hiába vették el a tevét a sivatagban hagyott „ellenségtől”.

2014 elején a rektori székben M. Tóth Géza Oscar-jelölt animációs rendező váltotta Ascher Tamás rendezőt. Őt Csurka István 2011-ben, az elhíresült Ascher Café című dolgozatában a „konszenzusképző eszközök és intézmények” birtokában levő „kirekesztő liberális konszenzus” vezéralakjaként tüntette fel, ami szemben áll a „magyar nemzeti megújulás és összetartozás közösségével”. Csurka politikai publicisztikáit ismerve könnyen dekódolni lehetett, mire gondolt a szerző – és jelzésértékű, hogy a színművészeti „modellváltása” kapcsán ezt az érvrendszert is idézik múlt év vége óta a kormány politikusai, médiája, továbbá egyes művészek.

Akárcsak az egykori miniszterelnöki megbízottét, Kerényi Imréét. „Ha alkirály lennék, úgy elvenném ennek az egyetemnek a pénzét, mint a nyavalya. Egy nemzeti kultúrában a színészeket nemzeti szellemben kell nevelni. Én úgy vettem észre, hogy kitűnő színészeket képeznek, de kis rabszolgák. Jól szót fogadnak, igen, rendező bácsi, minden nagyon jó, hú de nagyon balliberálisak, mert azt muszáj” – mondta 2013-ban első nyilvános „buzizós” beszédében, amit beszélgetőpartnere, Vidnyánszky Attila kommentár nélkül végighallgatott. Az „alkirály” a közhiedelemmel ellentétben nem kapott dorgálást, 2014 májusában is arról értekezhetett, hogy elvenné az egyetemtől a színészképzés jogát, a pénzzel együtt, mert „harcolni kell a buzilobbi” ellen. M. Tóth Géza akkor nyilvános levélben kérdezte meg Orbán Viktortól: a miniszterelnöki megbízott kijelentése mennyiben hivatalos miniszterelnöki álláspont.

Egy percig sem volt kérdéses, hogy a parlament most megszavazza az egyetem modellváltását (őrségváltását), és fittyet hány a határon túlról is érkező szakmai észrevételekre, a kormányzati mellébeszélést cáfoló statisztikákra. Orbán Viktor 2018-ban kultúrharcot hirdetett Tusványoson – nemrég Fekete György temetésén is arról beszélt, hogy a kultúra a harc terepe –, a polgári eszményt (mint politikai terméket) már rég maga mögött hagyta.